157205. lajstromszámú szabadalom • Modell programozási rendszerűuniverzális oktatógép

15 157205 16 fejezéséhez nincs szükség sem a tanulók, sem a pedagógus beavatkozására. Automatikusan át lehet térni pl. az oktatás­ról a vizsgáztatásra is, ment csupán a megfelelő programok •betáplálására van szükség, s a gép automatikusan azoknak a feladatoknak a meg­oldását fogja biztosítani, amelyeket a program tartalmaz. A programozás és a programok betáplálásán kívül a szerkezetnek semmiféle külön kezelésre hímes szükség. A programvezérlésnek az is következménye, hogy minden különösebb nehézség nélkül a pedagógiai folyamatnak azt a szakaszát, vagy elemiét elemezhetjük és értékelhetjük kvantita­tíve, amelyet vizsgázni akarunk, mert ehhez pusztán a megfelélő programra van szükség. Következménye az is, hogy az oktatás alkal­mával a tanulóik egész 'munkáját, vagy munká­juknak egyes részleteit kvantitatíve úgy is ele­mezhetjük és értékelhetjük, hogy a tanuló er­ről nem tud, mert a szerkezet működése alkal­mával sem (kívánunk tőle más munkát, mint azt, amelyet az oktatás folyamatában különben is meg kell oldania. Annak következményeként pedig, hogy És feapu-t és egy pedagógiai visszacsatolási szer­kezeti elemiét alkalmaz a vezérlésre és a mű­ködés mag indítás ára, lehetővé válik, hogy az ezek által vezérelt szerkezeti elemek működése egymástól függetleníthető legyen. A program vezérlésnek megfelelően működ­hetnek egyszerre is, egymás után is, de ha a program azt követeli, .működhet csak az egyik, vagy csak a másik. A kvantitatív elemzés, regisztrálás, értékelés feladatainak megoldására a szerkezet működé­sét megindító és vezérlést biztosító pedagógiai visszacsatolási szerkezeti elemmel — a regiszt­ráló szerkezet elemeként — párhuzamosan kap­csolja több (n számú, általában 6) elektromos fényforrás egy-egy pólusát. Az elektromos fényforrások (pl. skálaizzók) egymás mellett, egy magasságban, egyenes vo­nalban vannak elhelyezve, egy zárt, fényt át nem eresztő dobozban (sötétkamrában), egy­mástól egyenlő távolságba. Mindegyik fényforrás a mellette levőtől fényt át nem eresztő lemezzel van elválasztva. Mindegeik fényforrás egy olyan zárt, fényt ár neim eresztő burkolatiban van elhelyezve, amelynek alsó része teljesen zárt, felső (a fény­forrásnál elhelyezett) része pedig (kb. 1 '2 mm­nyire) összeszűkül. Mindegyik burkolat .nyílása egyenlő magas­ságban van elhelyezve és nem haladja meg a fényforrásokat elválasztó lemezek magasságát. (Esetleg azoknál alacsonyabban helyezkedik el.) A zárt dobozban a burkolati nyílások fölött az elválasztó lemeaekkel érintkező (és abban az esetben, ha a burkolati nyílások ugyanolyan magasságiban vannak, mint a lemezek felső szé­le, a" burkolati nyilasakkal is érintkező) olyan széles, elektromos szerkezettel továbbítható fényérzékeny anyagot (pl. filmet) helyez el, hogy a film, a két egymástól legtávolabb elhe­lyezett burkolati nyílást is takarja. A fényérzékeny anyag (pl. fim) elektromos továbbító szerkezete a vezérlési központ prog­resszív (előre haladó) vezérlő szerkezetével van párhuzamosan kapcsolva, s minden új impulzus hatására egységnyi szakasszal továbbítja a fény­érzékeny anyagot (ipl. filmet). Az elektromos fényforrások a később ismer­tetendő szabályosságok szerint különböző (n számú, általában 6) komplex kapcsolóikkal van­nak összekapcsolva. A különböző komplex kapcsolok .működteté­sének (lenyomásának) eredményeként az elekt­romos fényforrások rövid időre feszültség alá kerülnek (felvillannak). Ennek eredményeként azonban a fölöttük el­helyezett szűk nyílás közvetítésével a fény­érzékeny • anyagon (filmen) jelzés keletkezik, amely .pontosan mutatja, hogy melyik fény­forrás került feszültség alá, melyük villant fel. A különiböző fényforrások jelzései lineáris — egyenes vonalú — elhelyezkedésük következté­ben számhely értéket képviselnek, amelyek az adott szabályosságnak megfelelően tetszés sze­rinti számokat jelenthetnek, (0, 1, 2, 3, 4, 5; 10, 20, 30, 40, 50, 60; 5, 15, 25, 35, 45, 55, stb.). Felvillanás esetén mindegyik fényforrás ugyanazt a számhelyet jelzi. • . . Ezek a számhely értékek kvantitatíve regiszt­rálják a pedagógiai munkának, a tanulók tel­jesítményének, stb. különböző értékeit: pl. azt, hogy a tanuló válasza milyen „osztályzatot" érdemel, (amely választ jelen esetben az egyik komplex kapcsoló lenyomásával adta) azt, hogy milyen fokú, értékű hibát követett el, regiszt­rálja azt is, hányadszorra találta el a helyes választ, stb. Annak ellenére, hogy mindegyik fényforrás felvillanása mindig ugyanazt a szám­helyet jelzi, a fényforrások száma pedig korlá­tozott, véges (n számú, általában 6), e kvanti­tatív elemző, regisztráló és értékelő szerkezet a különböző feladatok kvantitatív elemzésének, értéikelésének rendkívül széles, elvileg korlátlan lehetőségeit rejti magában. Ezt az elvileg végtelen számú lehetőséget az biztosítja, hogy a fényforrások működtetése (feszültség alá kerülésük) ja komplex kapcsolók­kal történik, vezérlésüket pedig a vezérlési köz­pont végzi, a vezérlő információkat impulzusok formájában közvetítő különböző szerkezetek és a hozzájuk kapcsolt különböző pedagógiai visz­szacsatolási szerkezeti elemek alkalmazásával. Meghatározott szabályosság szerint mindegyik komplex kapcsoló működtetheti mindegyik fényforrást attól függően, hogy a kvantitatív elemző, regisztráló, értékelő szerkezet működé­sét melyik programutasítást közvetítő szerkezet, illetve melyik vele összekapcsolt pedagógiai visszacsatolási szerkezeti elem vezérli. így pl. az első komplex kapcsoló lenyomá­sakor feszültség alá kerülhet (felvillanhat) az első fényforrás, de ha más programutasítást 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom