157167. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egyporrendszerű előhívó és fixáló-fotovegyszerek előállítására

157167 3 4 gyis folyadék formában oldott állapotban hozzák forgalomba és így az egyes vegyszerek kb. fél- egy év időtartamig tárolhatók károsodás nélkül. A tömény oldatokból csapvízzel történő hígítás után előhívó oldatot készítenek, ezáltal az egyes komponensek külön-külön történő feloldása és arányosítása küküszöböllhető. A tömény oldatok formájában történő csomagolásmód hátránya egyrészt az, hogy a töményoldatok lehetséges vegyszer-víz aránya legfeljebb 1 : 10, így tehát nagy mennyiségű víz szállítása és tárolása válik szükségessé, másrészt a töményoldatok stabilitása is csak az első felbontásig terjed, mert az elhasznált folyadék helyett a folyadékifelszín felett elhelyezkedő levegő már elegendő ahhoz, hogy az oldat bomlása nem kívánt mértékben .meggyorsuljon. 2. A másik ismert módszer a fotóvegyszerek együtes forgalombahozatalára az úgynevezett „egyporrendszerű" (single powder) készítmények előállítása. A különböző vegyszerkomponenseket ennél a módszernél hosszasabb előkezelés után általában különböző stabilizáló^ szerek adagolásával keverék formájában készítik. Az előállított vegyszerkeverék tárolása és kiszerelése egyszerű, a felhasználásnál a fennálló hibalehetőségek minimálisra csökkenthetők, emellett az egyporrendszerű előhívó rendszerek gazdaságosan adagolhatok. Az egyporrendszerű előhívó rendszerek előállításával, illetve stabilitásának biztosításával számos szabadalom foglalkozik. A stabilizáló adalékanyagok savas jellegűek, mint pl. maleinsavanhidrid, szalicilsav, benzoesavanhidrid, ítálsavanfaidrid, metaborsav, káliummetabiszulfit. A javasolt számos és egymással is kombinációban alkalmazott stabilizáló vegyszerek felhasználásának ellenére az egyporrendszerű fotóvegyszerkeverékek stabilitásának fokozása változatlanul kutatás tárgyát képezi. Különösen olyan egyporrendszerű fotóvegyszerkeverékek előállítására törekednek, amelyek külön stabilizáló anyagoktól mentesek, mivel a felhasznált stabilizátorok az előhívásnál és fixálásnál mellékhatásokat váltanak ki, emellett a vegyszerkeverékek előállítási költségeit is megnövelik. A technika mai állása szerint azonban stabilizátormentes egyporrendszerű fotóvegyszerkeverék előállítását nem sikerült megvalósítani. Azt találtuk, hogy a szokásos vegyszerkoimponensekből felépített, előhívásra és fixálásra használt egyporrendszerű fotóvegyszerkeverékek stabilitása jelentős mértékben, sőt külön adalékanyag felhasználása nélkül is kialakítható és fokozható, ha meghatározott szemcsefinoimságú kristályvízmentes szervetlen vegyületekből és szokásos szerves vegyületekből álló porkeveréket homogenizálásnak vetünk alá, majd a porkeverék térfogatsúlyát a szokásos 500—800 g/liter értékről legalább 10.00 g/liter, célszerűen pedig 1500 g/liter értékre vagy afölé emeljük tablettázás (brikettálás) segítségével. A szerves és szervetlen vegyszer komponensekből álló fotóyegyszeríkeveréket felhasználás előtt az egyes komponensek külön-külön elvégzett őrlésével max. 100—300 mikron szemeseméreteloszlás mérethatárokra állítjuk be. A szervetlen vegyszerkomponenseket célszerűen kristályvízimentes formában használjuk. Célszerűnek bizonyult az is, ha a felhasználásra kerülő vegyszerek lehetőség szerint homogén szemcseeloszlást mutatnak. A tablettázás (brikettálás) elősegítésére kötőanyagként porcukrot használunk. A felhasználás szempontjából előnyös az is, ha a vegyszerekhez a tabletta szétesését elősegítő anyagokat, pl. borkősav-nátriumkarbonát keverékét adagoljuk, mivel így az elkészített tabletta vízben hamarabb szétesik és oldási ideje jelentékeny módon megrövidíthető. Az egyes vegyszerkomponensekből álló por alakú keverék előzetes granulálása tablettázás céljából nem szükséges. Az előhívó vegyszerekben redukálóanyagként l-fenil-3-pirazolidont (Fhenidon), hidrokinont, metolt, paraaminofenolt, pirogallolt, lúgosítóanyagként, vízmentes nátriumkarbonátot, egyéb adalékanyagként pedig káliumbromidot, nátriumiszulfitot, benztriazolt, etiléndiaminotetr a ecetsavat stb. használunk. Stabilizáló anyagként káliummetabiszulfit, nátriumtetraborát, lítiumhidroxid, nátriumlhexaraietafoszfát, szalicilsav, bórsavanhidrid, ftálsav- vagy ftálsavanhidrid felhasználása vált be. A jelen találmány kidolgozására irányuló kísérleteinkben azt tapasztaltuk, hogy az egyporrendszerű fotóvegyszerek oxidációs kémiai folyamatában fontos szerepet játszanak a fizikai körülmények is. A vegyszerkészítményekben levő szerves és szervetlen vegyszerkomponensek szemcsefinomsága 0,001 mikrontól a milliméter nagyságrendig terjed, tehát igen nagy fajlagos felületűik van. A növelt fajlagos felület folytán az egyébként is oxidáció-érzékeny vegyszerek a környező levegővel, illetve annak oxigéntartalmával nagy felületen érintkeznek. Ez a tény önmagában az oxidációs folyamatok előidézésében a döntő, meghatározó tényező. Az egyporrendszerű fotóvegyszerek mint laza porszerkezetű anyagok tehát szilárd anyag-levegő diszperz rendszerből állnak, amelyben a levegő, illetve ennek oxigéntartalma folytán az oxidációra érzékeny vegyületek nagy mértékben ki vannak téve az oxidációs behatásnak. A találmány értelmében az egyporrendszerű fotóvegyszerek por alakban fennálló 500—800 g/liter térfogatsúly értékét tablettázás és brikettálás útján az eredeti térfogatsúly legalább kétszeresére megnöveljük, így az elkészített tabletta vagy brikett térfogatsúlya 1450—1440 g/liter értékre növekedhet. A porrendszer eredeti térfogatát komprimálássiál 35—40%-ra csökkentjük, ezzel az egyes porrészecskék mellől 60—65 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2