157163. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés induktivitáson keresztül folyó áram periídikus megszakítására szolgáló kapcsoló eszközökkel, különösen televízió eltérítő áramkörökhöz
157163 17 18 lennie. Ez a kapacitás túlságosan nagy ahlhoz, hogy tekercselési eljárás segítségével hozzuk létre, ezért egy kapacitást be kell iktatni. Ez nagy probléma, mivel ezt a kapacitást csak a primer- vagy a szekunder-oldalon tudjuk beiktatni éspedig úgy kell ezt megvalósítanunk, hogy az L2 szórtinduktivitással párhuzamosan ható kapacitás ezáltal megnövekedjék és emellett sem a C| primer kapacitás, sem a Cg szekundér kapacitás ne változzon nagy mértékben. Amennyiben a járulékos Cp kapacitást a 15a. ábrában megadott módon iktatjuk be, a 15b. ábra helyettesítő kapcsolásából kitűnik, hogy nem teljesülnek a fenti feltételek. Ha például egy színes televízió vevő sorkimenő kapcsolása csöves, amit az 1. ábra ábrázol, akkor a primer Vc i csúcsfeszültség kb. 7 kV és 25 kV-os nagyfeszültség esetén az 5 primer tekercs és a 6 szekundér tekercs közti N áttételre N = 3,57 adódik. Amennyiben N-nek ezt az értékét behelyettesítjük a 15b. ábra kapacitásaira felírt egyenletekbe, az adódik, hogy a Ci primer kapacitás Cp (1—3,57) = = —2,57 Cp értékkel csökken. A legrosszabb azonban az, hogy a C'3 szekundér kapacitás 3/572 -Cp—3,57-Cp '= 9,18 Cp értékkel növekszik. Mivel, mint ahogy már a fentiekben említettük, IC'3-nak nagyon kicsinek kell lennie, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ezt a kapacitást megfelelő tekercseléssel kis értéken tartsuk, be kell látni, hogy az így elért nagyfeszültségű kapacitást Cp -nek a 15a. ábrán megadott módon való beiktatásával már nem szabad növelnünk. Amennyiben ezt a Cp kondenzátort a 16. ábrán megadott módon kapcsoljuk, az áttételi viszony N = 1 lesz. így sem a primer-, sem a szekunder-oldalon nem lép fel kapácitásváltozás és a 19b. ábrából kitűnik, hogy Cp értékének megfelelő megválasztása esetén az L2 szórtinduktivitássál párhuzamosan ható kapacitás a megfelelő értékre hozható. A 16. ábrán 5' az egész 5 primer tekercs egy része, éspedig olyan része, hogy a 6 szekundér tekercs egy szakaszával való összekötése 1 : l-es áttételi arányt eredményezzen. Ebben az esetben mindegy, hogy a beiktatott Cp kapacitás az 5' tekercs felső vagy alsó végét köti-e össze a 6 szekundér tekerccsel. A 16. ábra szerinti elvnek az 1. ábra szerinti egyik kiviteli példáját az jellemzi, hogy egy változtatható 21 kondenzátort alkalmazunk. Ebben a kiviteli példában emellett még egy nagy 19 csatoló kondenzátor is szerepel, amely a Cp kapacitás bekapacsolása szempontjából lényegében semmilyen szerepet sem játszik, mivel a 21 kondenzátor a 19 kondenzátorhoz képest kicsi. Az érintett kör szempontjából a 19 és 21 kondenzátorok sorba kapcsolódnak, úgyhogy együttes kapacitásuk kisebb, mint kettőjük közül a kisebbé, tehát lényegében a 21 kondenzátor kapacitásértéke érvényesül. A 19 kondenzátor egyszerűség kedvéért rövidzárnak tekinthető, és így az 1. ábra szerinti kiviteli példán az 5 primer tekercsnek a 19 kondenzátor és a 21 kondenzátor közti szakasza 5' tekercsnek tekinthető, amelynek éppen akkora a menetszáma, mint a 6 szekundér tekercs azon szakaszának, amely szintén a 19 és 21 kondenzátorok közé kapcsolódik. Ennek alapján mondható, hogy a bekapcsolt 2.1 kapacitás az 5' tekercs alsó vége és a 6 szekundér tekercs között van. Mivel a 21 kapacitás változtatható, beállítható véle Cp pontos értéke, ami azért szükséges, hogy a tekercselés révén az L2 szórtinduktivitással párhuzamosan kapcsolódó kapacitáshoz egy olyan kapacitásértéket tegyünk hozzá, hogy elérjük a C2 kapacitás helyes értékét. Az 1. ábrán látható, hogy a 21 kondenzátorral még egy változtatható 20 induktivitás is párhuzamosan van kapcsolva. Ez arra szolgál, hogy az L2 szórtinduktivitást valamivel még kisebbé tegyük ahhoz képest, mint ami a 4. ábrán bemutatott tekercselési módszerrel elérhető. A 6 szekundér tekercsnek a 19 és 21 kondenzátorok csatlakozási pontja közé eső szakasza a 27 vasmagnak ugyanazon a szárán helyezkedik el, mint amelyre ennek a tekercsnek a maradéka van rátekercselve. Ebből az következik, hogy a 6 szekundér tekercs e két része között igen szoros a csatolás. Az pedig, hogy a 6 szekundér tekercsnek a 19 és 21 kondenzátorok közé eső szakasza a kondenzátorokon keresztül közvetlenül össze van kötve az 5 primer tekerccsel, arra vezet, hogy ezáltal szorosabb lesz a csatolás az 5 és 6 tekercs között, aminek következtében pedig csökken az L2 szórtinduktivitás. Azáltal, hogy be van építve a 20 induktivitás és a 21 kondenzátor viszonylag kicsi, a 20 induktivitás megfelelő értékre való beállításával egy olyan járulékos csatolás kapcsolható be az 5 primer tekercs és a 6 szekundér tekercs közé, hogy az 5 primer tekercs 'és a 6 szekundér tekercs közti természetes szórtinduktivitás egészen a megfelelő értékig csökkenthető. A 2. ábrán bemutatott kiviteli példa esetén mindez fokozottabb mértékben érvényesül. A tranzisztorok által elviselhető csúesfeszülitségek kisebbek, mint amekkorák csövek esetében megengedhetők. Ez azt jelenti, hogy az a csúcsfeszültség, amely az 5 primer tekercsen felléphet, a 2. ábra esetében kisebb, mint az 1. ábra esetében. Az 5 primer tekercs és a 6 szekundér tekercs közti áttételnek tehát a 2. ábra szerinti kiviteli példában nagyobbnak kell lennie, mint az 1. ábra szerintiben. Azáltal, hogy a 21 kondenzátont ismét az 5 primer tekercs és a 6 szekundér tekercs egy-egy megcsapolása közé kapcsoljuk, és hogy az 5 primer tekercs és a 6 szekundér tekercs azon menetszámai közti áttételi arányt, amelyek az alsó rövidzár és azon megcsapolások között vannak, amely közé a 21 kondenzátor van kapcsolva, közel 1 : l-re választjuk, elérhető 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 9
