157163. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés induktivitáson keresztül folyó áram periídikus megszakítására szolgáló kapcsoló eszközökkel, különösen televízió eltérítő áramkörökhöz

157163 11 12 Ez a 6b. ábrán látható, ahol Vc3 feszültséget (y/ta = 4,56-nál) ő/a =7,05 mellett ábrázoltuk. A 24 görbe a VC

3 feszültséget az ötödik harmonikusra való hangolás esetében, az at görbe pedig az első harmonikusra való hangolás esetében adja meg. Ötödik harmonikusra való adagolásnál látható, hogy a nagyfeszültség az üresjárási D értékről egy meghatározott terhelésnél (A — B) értékre csökken. Ez a csök'kenés lényegesen kisebb, mint első harmonikusra való hangolás esetében, ahol A-ról A'-re következik be a csökkenés. Ez azzal magyarázható, hogy a 24 impulzus felső részén szélesebb, mint az at impulzus, úgy hogy a D nagyfeszültség dióda már a jelentékeny To idő alatt is áramot tud vezetni, egy nagyobb (A — B) feszültség esetében, míg első harmonikusra váló hangolás esetében a D nagyfeszültségű dióda a T3 idő alatt egy alacsonyabb A' feszültség mellett hatásos. Ebiből kitűnik, hogy nemcsak az impulzustető laposítása, hanem a nagyobb ő/a értékeknél az impulzus homlokok nyújtása is hozzájárul a nagyfeszültségű-R; csökkentéséhez. Ezzel kapcsolatban említjük meg, hogy az ötödik harmonikusra való hangolás (tehát K = = 2) jobb, mint a 9., 13. vagy magasabb harmonikusra való hangolás, mivel az ötödik harmonikusnál az első maximumok a középtől sokkal távolabb vannak, mint magasabb harmonikusok esetében, úgy hogy Va impulzus laposítása és impulzushomlokainak nyújtása egyaránt jobb. Ezért K = páros esetben a K = = 2 megválasztás kínálkozik, mivel ezzel nyerhető a legkisebb nagyfeszültségű-R;. Meg kell jegyeznünk továbbá, hogy bár az előállított V/,0 üresjárási nagyfeszültség ötödik harmonikusra való hangolás esetében kisebb, mint első harmonikus hangolás esetében (a 6a. ábrán A—B kisebb mint A és a 6b. ábrán D kisebb mint A) és biztosan kisebb, mint harmadik harmonikus hangolás esetén, ez azonban nem jelerit semmit, mivel a nagyfeszültség szükséges értékét azáltal nyerhetjük, bogy a 6 szekundér tekercsre y/a, őfu és /?/» ugyanazon értékének betartása mellett több menetet tekercselünk. A Vh0 görbét az is

sugáráram függvényében ő/a = 7,05-höz ßj\a-val paraméterezve a 11. ábra ábrázolja. Itt is feltételeztük ugyanazt, ami a 8., 9. és 10. ábránál fennáll, t.i., hogy a Vho üresjárási feszültség az első és az ötödik harmonikus esetében ugyanaz, ami azáltal érthető el, hogy mint ahogy már az előbbiekben említettük, a 6 szekundér tekercsre a szükséges számú menetet tekercseljük rá. Ali. ábráiból kitűnik, hogy nagy, pl. 2 mA-es is

sugáráramnál, amelynél csak 9%-os csökkenés lép fel az üresjáráshoz képest, a teljes nyereség nagy a 8. ábrában feltüntetett esethez képest, aholis a megfelelő csökkenés 15%. Az első harmonikusra való hangolással szemben még nagyobb a nyereség. Itt ugyanis 2 mA-hez 23%-os csökkenés tartozik. A 11. ábrán az is látható, hogy kis sugáráram 5 esetén a ß/a = 4,24-hez tartozó görbében éles törés lép fel. Ez a 6b. ábra alapján magyarázható. Üresjárásnál a D feszültség a Vc3 feszültség csúcsainál van. Amennyiben a terhelés az üresjáráshoz képest csökken/növekszik, először 10 ezeket a csúcsokat kell kiegyenlíteni, mielőtt a D nagyfeszültségű dióda a Vca impulzus széles szakaszán be tudna avatkozni. így csak kis terhelésnövekedés eredményezi a feszültségnek D-ről A—B-re való gyors csökkenését. Tovább nö-15 vekvő terhelésnél a feszültség már csak kevéssé csökken. Ez a 11. ábra ,ß/\a = 4,24-hez tartozó görbéje alapján érthető meg, amely kb. 0,3 mA-ig meredeken csökken, ezután pedig meglehetősen lapos lefutású. Egy színes televí-20 zió képcső esetében, amelyben maximálisan kb. 1,5 mA-es sugáráramok léphetnek fel, például úgy lehet lekerülni a kezdeti meredek letörést, hogy a D nagyfeszültségű diódáról a földre egy 26 terhelő ellenállást (lásd 1. ós 2. ábra) kap-25 csolunk, amelyen állandóan 0,3 mA folyik. A Vfr nagyfeszültség csökkenése ekkor 2 mA-ig való növekedés mellett különösen kicsi. Ez természetesen magával hozza azt a hátrányt, hogy a 26 terhelő ellenállás kb. 25 kV (a színes telelő vízió képcsövek számára szükség véganódfeszültség) és 0,3 mA mellett 7,5 W teljesítményt fogyaszt. Ez azonban mégis sokkal kevesebb, mint egy stabilizáló cső által fogyasztott 40 W és ezen kívül röntgen sugárzás nem lép fel. g Előnyösen VDR (voltage dependent resistor), azaz feszültségfüggő ellenállás választható erre a célra. Ez robusztusán képezhető ki és ezen kívül azzal az előnnyel is rendelkezik, hogy önmagában is stabilizáló hatású. Terhelő ellenállás használata egyébként nem feltétlenül szükséges. CVCE=6,1 választása esetén a nagyfeszültség hullámalakja olyan, mint ami a 10. ábrán látható. Ez a görbe /?/a=4,24 mellett közel azonos összeeséssel rendelkezik, mint 4 a 11. ábra megfelelő görbéje, azonban nincs kezdeti törése. Ez rögtön két kérdést vet fel. 1. ő/a milyen megválasztása tartozik egy meghatározott vevőtípushoz? 50 2. Meddig növelendő ő/a, amely mindig a maximumok növekedését eredményezi az A—B minimummal szemben, ami ismét meredek le-55 törésre vezet a Vh V ho terhelésgörbe kezdetén? Az első kérdés megválaszolásához a 8., 9., 10. és 11. ábra áramtengelyénél W-vel és C-vel jel-60 zett nyilakat helyeztünk el. A W nyíl kb. 0,5 mA-nél van felvive és azt jelenti, hogy kb. ez a legnagyobb közepes is

sugáráram, amely egy fekete-fehér vevő 11 képcsövében folyni fog. Belátható, hogy egy ilyen vevő esetében a 11. 65 ábra ß/a = 4,24 és ß/a = 3,7-hez tartozó görbéi