157146. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egy kéntartalmú piridin-származék előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1968. III. 07. (ME—921) Német Szövetségi Köztársaság-béli elsőbbsége: 1967. III. 25. (M 73 338 IV. d/12 p) Közzététel napja: 1969. IX. 22. Megjelent: 1970. IX. 15. 157146 Nemzetközi osztályozás: C 07 d (31/48)X Subtlalai Tii # Feltaláló: Dr. Schorre Gustav vegyész, Darmstadt, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: E. Merck Aktiengesellschaft, Darmstadt, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás egy kéntartalmú piriditn-származék előállítására A találmány a csatolt rajz szerinti (I) képletű kéntartalmú piridinszármazáknak és e vegyület sóinak az előállítására vonatkozik. Az (I) képletű vegyület ismert gyógyszer ceréhrális visszafejlődési folyamatoknak, az inyo- 5 lúciós korban fellépő idegkimerültségi állapotoknak gyermekkori fejlődésgátlásoknak és más carebrtális elégtelenségeknek a kezelésére. Az (I) képletű diszulfid előállítására már különböző eljáirsoík ismeretesek: 10 Az 1 135 460 és 1 197 455 sz. német szabadalmi leírások szerint e vegyület a 4,5-bisz-brómetil-3-faidroxi-2-metüpLridin valamely sójának egy aOíkálixantogenáttal való reagáltatása és 15 ezt 'követő bázisos kezelés, ill. az említett vegyületnek valamely szervetlen diszulfiddal való treagáltatása útján állítható elő. Egy másik eljárás (1 222 062 és 1 227 908 sz. német ill. 1 030 400 sz. brit szabadalmi leírás) szerint az 20 (I) képletű diszulfidot a 2-anetil-3-hidroxi-4-hidroximetil-5-jmenkaptometil-pÍTÍdin oxidálása, ill. a megfelelő 5Jhalogánmetil-vegyületnek valamely diszulfiddal való reagáltatása útján nyerik, amikoris a kiindulóanyag hidroxilcsoportjait 25 pl. acilezésisel védik és a védőasopartokat azután lehasítják;. Ismeretes továbbá egy eljárás, amely szerint az (I) képletű vegyületet 5-íklórmietil-3-<hidroxi-44iidroximetil-2-metilpiridin tiokarbamiddal, alikálival és valamely oxidálószer- 3Q ral való reagáltatása útján állítják elő (305 156 sz. spanyol szabadalmi leírás). Egy japán közlemény szerint a diszulfid a 3-ihidroxi-4-hid:roxiimetil-2-metil-5-t,iiocianiátoaxietil--piridin alkalikus kezelése, vagy pedig a 2-metil-3-hidroxi-4-jhidiroximietil-5-43Íaszulfátomiötil-Hpiiridin savas oldatban tiakarbaimddal, káliumjodiddal vagy ammóniumirodaniddal való kezelése útján nyerhető (Vitamines, Kyoto, 30, 431; 1964. 6. sz.). A 19097/966 sz. közzétett japán szabadalmi bejelentésiből ismeretessé vált továbbá olyan eljárás, amely szerint a 2-mietil-3-hidroxi-4-hid,roximetil-5-^tioszulfiátomeitil-tp,iridiniből alkálihidrogénszulfiddal vagy valamely rövidszénláncú alkálmerkaptánsóval való reagáltatás útján keletkezik az (I) képletű vegyület. Az (I) képletű diszulfid előállításaira eddig ismeretes eljárások közül csak némelyik alkalmas gyakorlati kivitelre, minthogy a termelési hányadok részben igen alacsonyak, másrészt pedig a végtermék tisztítása gyakran komoly nehézségekkel jár. Az ismert eljárások többségének fő hátránya az, hogy a végterméket szennyezett (állapotban kapjuk. Minthogy az (I) képletű diszulfid gyógyszerek hatóanyagaként kerül felhasználásra, a tiszta, toxikus melléktermékektől lehetőleg mentes vegyület előállítása feltétlenül szükséges. További hátrány az ismert eljárások legtöbbje esetében, 157146