157140. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet belsőégésű motor dugattyújának hűtésére

157140 3 4 (5) levő hűtőközeg (6) valamely azt részben kitöltő, előírt olvadáspontú hővezető anyag, célszerűen fém, előnyösen Wood-ötvözet típusú, 180—250 C° között olvadó fémötvözet. Hűtőanyagként tehát a találmány értelmében fémet alkalmazunk, mert ez az anyag általában először is szilárd és az égéstérnek csak viszonylag 'kis felületrészén fekszik fel, amíg az hideg és ebben az állapotban csak jelentéktelen hűtőhatást fejt ki. Minden más hűtőanyag, amely ama környezeti hőmérsékletek mellett folyékony maradi, amelyeken a jármű üzemel, a „shaíkerhatás" következtében állandóan intenzív hűtést adna abban az időpontban is, amikor az éppenséggel nem kívánatos. Ilyen anyagként például bizmutból, ólomból és ónból álló, az a Woodfémötvözet jön tekintetbe, amely 180 és 250 C° közötti hőmérsékleten folyékonnyá válik és amelynek működését később ismertetjük. Woodfémötvözet helyett ilyen hőmérsékleten folyékonnyá való só, pl. nátrium vagy más szerves vagy ásványi anyagok is használhatóik. A külső hűtőtér a dugattyúgyűrűket tartó köpenyfelület és az általa körülzárt belső hűtőtér között van elrendezve. A külső hűtőtér a dugattyúgyűrűket tartó köpenyfelület és az általa körülzárt belső hűtőtér között van elrendezve. A külső hűtőtér a dugattyú többi részének az egyenletes hűtésére szolgál és olajfogó-fúvókák vagy furatok révén a motor hűtőrendszerével ősze van kötve. Az olajfogó-fúvókákon keresztül a motorkenőolaj a külső hűtőtérbe jut, a dugattyúmozgás által rázásnak lesz kitéve és az elvezetendő hő felvétele után azt a dugattyúból kivezetjük. A folyékony hűtőközeget állandó körfolyamban keringtetjük. A találmány részleteit a rajz kapcsán két kiviteli példán ismertetjük. A rajz baloldalán, amely egy belsőégésű motor felezett dugattyújának hosszmetszetét tünteti fel, az 1 dugattyú látható. Ennek a dugattyúnak felső részén itt gömbalakúan kiképzett és elszűkülő 3 égéstérnyakkal ellátott 2 égéstere van. Az égéstér mint különleges építési elem van az 1 dugattyú felső részébe helyezve. A 4 égéstérfal egy részét a dugattyú anyagából kimunkált belső 5 hűtőtér veszi körül. Ez a belső 5 hűtőtér előre meghatározott olvadáspontú, 180—250 C° hőmérsékletek között olvadó 6 anyaggal van kitöltve. A rajz jobboldalán, amely ugyancsak egy belsőégésű motor felezett dugattyújának hosszmetszetét tünteti fel, az azonos alkatrészeket ugyanazokkal a jelekkel láttuk el, mint a baloldali félrajzon. Szerkezeti vonatkozásban itt a 4 égéstérfalat körülvevő belső 5 hűtőteret a dugattyú belső részébe behelyezett 7 csésze veszi körül. Ennek a 7 csésEének peremezett 8 nyílásszegélye van, amelyet a 2 égéstérnek a dugattyú felső részébe történő felesavarozás révén az ottlévő 9 gyűrűkiugrásra sajtolunk fel. A szabályozó berendezés mindkét elrendezés esetén azonosan, a következők szerint működik. Amíg az égéstérfal hőmérséklete például 180 C° hőmérséklet alatt, van, a hővezető 6 anyag még szilárd és a működő gép dugattyúmozgásaitól függetlenül az ábrázolt helyzetben marad. Emellett a belső hűtőtérnék a 6 anyaggal kitöltetlen része intenzív hőszigetelést ad a nyugvó levegőréteg révén, míg a 4 égéstérfogatról a meleg csak azokon a felületrészeiken vezetődik el, amelyeket a még szilárd 6 anyag vesz körül. Ennek következtében a gép indítása után az égéstérfalát a kívánt módon gyorsan felfűtik. Amint azonban az égéstérfal hőmérséklete például 200 C° hőmérsékletre növekszik, a 6 anyag megömlik és az ide-oda menő dugattyúmozgások következtében ide-oda rázódiík, amit itt rázási hűtésnek „shaker-hűtés"-nek nevezzük. A dugattyú mindenkori lefelé haladása során a most már folyékony 6 anyag a 14 felső-szélig (baloldali félábra), illetve a 10 felső-szélig (jobboldali félábra) röpítődik fel úgy, hogy az égéstér külső falának felső szakasza is hőelvezetést kap és ezen a módon az egész égéstér külső-fal meglehetősen egyenletes, a motorikus elégéshez kedvező hőmérsékleten tartható. A gép leállításakor a még folyékony anyag a külső hűtőtér alsó részén gyűlik össze és ismét megszilárdul, ha a hőmérséklet például 180 C° alá csökken. Egyébként az 1 dugattyú felső részének külső 11 hűtőtere önmagában ismert módon motorolajjal kapja hűtését, amelyet a 12 olajfogó-fúvókákon keresztül fecskendezünk be és állandó körforgásban tartunk. A hővezető 6 anyag olvadáspontjának megadása során a hőmérsékleti értékeket a szokásos égéstérfal hőmérsékletek alapján vettük. Ha valamely okból olyan belsőégésű motort alkalmazunk, amelynél nagyobb égéstérfal hőmérsékletek engedhetők meg vagy szükségesek, akkor a belső hűtőtérbe más olvadási tartományú anyagot helyezünk. A találmány haladó jellege abban van, hogy alkalmazása lehetségessé válik, miszerint egyfelől hideg-indításnál, üresjárás során és csekély részterhelés esetén gyorsan meglehetősen nagy hőmérsékleteket lehessen az égéstér belső falán elérni anélkül, hogy a dugattyú külső oldala a munkahengerekben csúszó 13 dugattyúgyűrűkkel annyira felmelegedjék, ami a dugattyú csúszófelületének kifogástalan hűtését és kenését megakadályozná; másfelől pedig a motor növekvő terhelésénél és teljes terhelés esetén az égéstérfalról annyi hőt vonjunk el, hogy az égéstér belső falán megengedett legnagyobb hőmérsékletet ne lépjük túl, •— ami által megakadályozzuk, hogy az égéstérfalra véletlenül vagy szándékosan kerülő tüzelőanyag elkokszosodjék, ami a megnövekedő koromképződés miatt a robbanózaj nem kívánt növekedését és a kipufogás leromlását vonná maga után —, ugyanakkor azonban a dugattyú külső oldalát kielégítően hűtjük és kenjük. A találmány szerinti szerkezet alkalmazása révén elkerülhető, hogy a kenőolaj az égéstérfalon túlhevítés következtében lassanként használható 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2