157137. lajstromszámú szabadalom • Mobil vagy stabil robbanásmentes cserépkályha gáztüzelésre

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 157137 J JÉi| Nemzetközi osztályozás: F 24 b F 24 c |Of Bejelentés: napja: 1967. VI. 12. (MA—1729) i .' » ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL • Közzététel napja: 1969. VIII. 22. Megjelent: 1970. VIII. 25. ' Mátyás Antal elektromérnök, Vince Sándor tüzeléstechinológus, Budapest Mobil vagy stabil robbanásmentes cserépkályha gáztüzelésre A találmány mobil, vagy stabil robbanásmentes cserépkályha gáztüzelésre. Számos cserépkályha-rendszer ismeretes. Így például ismeretesek a főleg fatüzelésre alkal^ mázott úgynevezett „Hartmuth" rendszerű cserépkályhák, amelyeknél a füstjáratok csigavonal szerűen bukójárat nélkül jutnak a; kéménybe. Ismeretesek az úgynevezett buikójáratos cserép- ' kályhák, amelyeket főleg yegyestüzelésnél alkalmaznak. Az ilyen kályháknál a tűztérbői jövő füstgázok függőleges értelemben fel- és lekígyóznak és úgy távoznak a füstcsövön keresztül a kéménybe. Ismeretesek olyan kályharendszerek is, amelyeknél a bukójáratokat vízszintes járatokkal kombinálják. A gáznak, mint tüzelőanyagnak felhasználása újabb követelményeket állított a cserépkályhák elé. A korszerű gáztüzelésű cserépkályha nem lehet robbanásveszélyes, benne az elégetlen gáz nem stagnálhat. Lényeges, hogy a kéményt anynyira melegítse, hogy az a füstgázok harmatfok feletti távozását biztosítsa. Fontos követelmény az is, hogy a gáztüzelésű cserépkályha a fűtés megindítása után 3—4 percen belül a kéményt üzemi hőmérsékletre melegítse és végezetül, hogy a cserépkályha üzemeltetése gazdaságos, fűtőfelülete pedig teljes egészében egyenletesen legyen kihasználva. Gáztüzelés céljára eleinte a buikójárat nélküli, úgynevezett „Hartmuth" rendszerű csigajáratos 10 15 20 25 SO cserépkályhákat építettek. Ezek hátránya azonban, hogy a gázégő által termelt égéstermékek az igen hosszú füst járatok miatt erősen lehűlnek és a harmatponthoz közeli hőmérsékleten a kályhából kilépő füstgázokban levő nedvesség a kéményben lecsapódik. Gyakorlatilag a kémény hőmérséklete sohasem éri el a füstgáz harmatpontja feletti hőmérsékletet és ezért a kémény elnedvesedik, kátrányos lesz, a kémény-fala a lakásokban elszíneződik. Hátrányt jelent az is, hogy a kályha hőmérséklete, illetve hőleadása nem egyenletes. A felső kályha részek általában hidegebbek, mint az alsó tűztér közelében levő részek. Legfőbb hátránya a „Hartmuth" rendszernek gáztüzelés esetén az, hogy az égőszerkezet meghibásodása setén a tűztérben elégetetlenül maradt gáz a füstjáratokon át lassan, nehezen távozik a kéménybe. Ebből következik, hogy a megkísérelt újabb begyújtásnál a szikra, illetve a láng robbanáshoz vezet, ami a kályhát a vízszintes járatok miatt teljes egészében szétveti. A bukórendszerű cserépkályha robbanás eseteben a„Hartmuth" rendszernél kedvezőbb, mert a robbanás nem oldalirányban, hanem feltétlen felfelé történik és így legfeljebb a kályha teteje megy tönkre. Hátránya, hogy hőkihasználása a „Hartmuth" rendszernél jóval rosszabb. A bukójáratok a rossz hatásfok mellett sém biztosítják a kályhában és a kéményben az égéstermékek 157137