157114. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzodiazepin-származékok előállítására

157114 3 méket kívánt esetben sóvá vagy kvaterner sóvá alakítjuk. A (II) képletű vegyületeket a szokásos dehid­ratáló-módszerekkel alakíthatjuk az (I) képletű vegyületekké. így pl. eljárhatunk oly módon, hogy a (II) képletű vegyületeket valamely szo­kásos inert szerves oldószerben (pl. valamely kis szénatomszámú alkoholban, mint metanolban, etanolban vagy hasonlóban; éterekben, mint etiléterben, dioxánban vagy hasonlókban vagy bármely más megfelelő oldószerben) oldunk. A kapott oldatot ezután melegítjük, éspedig cél­szerűen a reakcióelegy visszafolyatási hőmér­sékletére vagy kb. 100 C°-ra nyomás alatt. A (II) képletű vegyületet ily módon (I) képletű vegyü­letté ciklizáljuk. A találmányunk tárgyát képező eljárás egy speciális foganatosítási módja szerint valamely, az 1-helyzetben halogénezett alkil-csoportot, pl. 2-haloetil-csoportot vagy 3-halopropil-csoportot tartalmazó l,4-benzodiazepin-2-ont, azaz egy (III) általános képletű vegyületet (mely képlet­ben Halo jelentése előnyösen klór-, bróm- vagy jódatom és n, Rí és R2, jelentése a fent meg­adott) ammóniával reagáltatunk, mikoris a (III) képletű hala-vegyület a megfelelő (II) képletű amoni-vegyületté történő átalakulása majd a (II) képletű vegyület a megfelelő (I) képletű ve­gyülethez vezető ciklizációja lejátszódik. A fent ismertetett reakciót folyékony ammó­niában vagy valamely inert oldószerben vagy oldószer-elegyben hajthatjuk végre (pl. kis szén­atamszámú alkanolokban, mint metanolban vagy etanolban, vagy dimetilformamidban, tet­rahidrofuránban, benzolban, toluolban, vagy ezek elegyében). Oldószerként előnyösen vala­mely kis szénatomszámú alkanolt, előnyösen etanolt. alkalmazunk, mimellett az ammóniát célszerűen alkoholos oldata, pl. etanolos ammó­nia formájában adagoljuk be. Ezen eljárási módnál a hőmérséklet és a nyomás nem döntő jelentőségű tényező; a reakciót ezért szobahő­mérsékleten és atmoszférikus nyomáson vagy magasabb hőmérsékleten és/vagy magasabb nyomásokon, vagy alacsonyabb hőmérséklete­ken és/vagy csökkentett nyomáson végezhetjük el. Célszerűen kb. 25—150 C°-on, különösen elő­nyösen kb. 75 C° és kb. 100 C° közötti hőfokon dolgozhatunk. Eljárásunk különösen előnyös fo­ganatosítási módja szerint a reakciót nyomás alatt hajtjuk végre. Ez esetben célszerűen kb. 25 C° és kb. 150 C° közötti hőmérsékleten dolgoz­•hatunk. A találmányunk tárgyát képező eljárás fenti foganatosítási módjának előnyös változata sze­rint a (III) képletű vegyületet ammónia kis szénatomszámú alkanollal képezett oldatához, pl. etanolos ammónia-oldathoz adjuk. A reak­cióelegyet ezután szobahőmérsékleten keverjük. Célszerűbben járhatunk el azonban oly módon, hogy a reakcióelegyet nyomás alatt melegítjük. A (III) képletű vegyület és ammónia reagáltatá­sánál célszerűen aktivátort adunk a reakció­elegyhez (pl. valamely alkálijodidot, mint ká-30 liumjodidot vagy nátriumjodidot), miáltal a kí­vánt (I) képletű vegyület kitermelése növelhető. A találmányunk tárgyát képező eljárás másik előnyös foganatosítási módja szerint kiindulási 5 anyagként az (I) helyzetben helyettesítetlen 1,4-benzodiazepiin-2-ont alkalmazzuk. Ez az eljárás­változat különösen olyan (I) képletű vegyületek előállítása esetén alkalmazható célszerűen, ame­lyekben n=0. Ilyenkor (IV) általános képletű ID vegyületekből indulunk ki (ahol Rí és R2 je­lentése a fent megadott), melyeket — előnyösen a megfelelő 1-nátrium-származékká történő át­alakítás után — valamely (V) általános képletű vegyülettel hozunk reakcióba (mely képletben 15 n jelentése a fent megadott; a Halogén-csoport célszerűen klór- vagy brómatom és X jelentése feairbobanzaxüanftio-, ftálamido-, szufceinamido­vagy kis szénatomszámú alkanoilamido- pl. acetamido-osoport), mikoris egy (VI) általános 20 képletű vegyületet kapunk (ahol X, n, R4 és R2, jelentése a fent megadott). A (IV) képletű vegyületeket oly módon ala­kíthatjuk a megfelelő (VI) általános képletű ve-25 gyületekké, hogy azokat inert oldószerben egy vagy több oldószer-komponens (pl. metanol, eta­nol, dimetilformamid, tetrahidrofurán, benzol, toluol vagy hasonlók) felhasználásával valamely (V) általános képletű vegyülettel reagáltatjuk. Ezen eljárás-lépésnél a hőmérséklet és a nyomás nem döntő jelentőségű tényező és ezért a reak­ciót szobahőmérsékleten és atmoszférikus nyo­máson vagy magasabb hőmérsékleten és/vagy magasabb nyomásokon, vagy alacsonyabb hő­mérsékleteken és/vagy csökkentett nyomáson s hajthatjuk végre. Előnyösen kb. 25 C° és kb. 50 C° közötti hőmérsékleten dolgozhatunk. Az 1-nátrium-vegyület előállításához célszerűen nátriummetilátot, nátriumhidridet vagy hasonló reagenseket alkalmazhatunk. "< A (VI) képletű vegyületeket ezután szolvolí­. zisnek vetjük alá, mikoris a megfelelő (II) kép­letű vegyületeket kapjuk, melyeket a fentiekben ismertetett módon (I) képletű vegyületekké ala-45 kítunk. A szolvolízist bármely megfelelő szolvonizáló­szerben elvégezhetjük. A szolvolízist az iroda­lomból ismert szokásos módszerek szerint savas, semleges vagy lúgos közegben végezhetjük el. A 50 karbobenzoxi-csoport eltávolítását pl. jégecettel és valamely halogénhidrogénsavval, pl. bróm­hidrogénsavval történő kezeléssel hajtjuk végre előnyösen. Az (I) képletű vegyületek és gyógyászati 55 szempontból alkalmas sóik antikonvulzív, izom­relaxáns, pszichostimuláns és szedatív hatásúak. E vegyületek a gyógyászatban a hatóanyagot és enterális, perkutáns vagy parenterális felhasz­nálásra alkalmas, szerves vagy szervetlen inert 60 gyógyászati hordozóanyagokat tartalmazó ké­szítmények formájában alkalmazhatók. Hordo­zóanyagként pl. víz, zselatin, gummi arabicum, tejcukor, keményítő, magnéziumsztearát, tal­kum, növényi olajok, polialkilénglikolok, vaze-65 lin, stb. alkalmazhatók. A gyógyászati készítmé-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom