157099. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenilészterek és adott esetben fenol benzolból történő előállítására

157099 6 járás nagyobb szelektivitásával és gazdaságos­ságával tűnik ki. 1. példa 400 ml zsugorított kovasavat 130 ml ecetsav­ban oldott 6,35 g palládiumacetáttal és 4,25 g ká­liumacetáttal impregnálunk. Az ily módon ké­szült kontaktot 50 C°-on vákuumban szárítjuk, és egy 300 mm belső átmérőjű fűthető reakció­csőbe visszük. Az 1,5 s% palládiumot és 1,7 s% káliumot tartalmazó kontakt felett 170 C°-os ka­talizátorhőmérsékleten, és 5 atü nyomáson órán­ként 3,2 mol benzolt, 0,64 mol oxigént és 3,2 mol, elgőzölögtetése előtt 0,8 s% káliumacetátot tar­talmazó ecetsavat vezetünk át. A reaktorból ki­lépő gázkeveréket lehűtjük és a képződött kon­denzátumot desztillációval dolgozzuk fel. Urán­ként 1,4 g ecetsavas fenilésztert és 0,09 g fenolt kapunk. A beadagolt benzolra vonatkoztatott ki­termelés csaknem 100%-os. Az átalakulatlan ki­indulási anyagokat a reakciótermékektől való el­választás után, mimellett a széndioxidot és vi­zet csak részben szükséges eltávolítani, körfo­lyamatban ismét a kontaktra vezetjük. Az ecetsavas fenilészterből és fenolból álló ke­veréket elgőzölögtetjük, vízgőzzel keverjük (a víz-észter mólarány 1:1) és 600 C°-on 12 sec. tartózkodási idővel kvarccsövön vezetjük át. E-közben az észter 72%-át fenollá szappanosítjuk el. A reakciótermékeket desztillációval választ­juk el, az átalakulatlan észtert körfolyamatban a hidrolízis zónába, a képződött ecetsavat a víz legnagyobb részének eltávolítása után a kontakt zónába vezetjük. 2. példa 0,1 mol benzol és 0,1 mol ecetsav elgőzölögte­tett keverékét 1 1 oxigénnel és 0,5 1 hidrogénnel együtt egy óra alatt 170 C°-on és atmoszférikus nyomáson 75 ml kontakton —, mely 20 mm belső átmérőjű és 300 mm hosszú fűthető üvegreaktor­ban található — vezetjük át. A kontakt 0,25—0,5 mm részecskeátmérőjű kop­vasavhordozón oxidhidrát alakban 3 s% pallá-10 15 20 25 85 40 45 diumot tartalmaz. Ennek előállítására a palládi­umkloriddal impregnált hordozót híg nátronlúg­gal kevertük, gondosan mostuk és 1 óra hosszat 130 C°on szárítottuk. Ezután acetátjaik alakjá­ban 1 s% káliumot és 2 s'% kadmiumot vittünk az oxidhidrát-kontaktra. A reakciótermékből desztillációval óránként 0,4 g ecetsavas fenilészter választható el, mely a benzol átalakulására vonatkoztatva csaknem 100%-os szelektivitásnak felel meg. Az átalaku­latlan kiindulási anyagot körfolyamatban ismét a reakcióba visszük. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás fenilészterek és adott esetben fenol benzolból történő előállítására, azzal jellemezve, hogy benzol, telített alifás karbonsavak és mole­kuláris oxigén elegyét gáz- ill. gőzfázisban a pe­riódusos rendszer 8. csoportjába tartozó, vegyü­leteiben legfeljebb 4 stabil vegyértéket mutató nemesfém vegyületének vagy ilyen vegyületek keverékének jelenlétében 75—300 C° hőmérsék­leten és 1—25 ata nyomáson alakítjuk át. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja, azzal jellemezve, hogy a palládium vegyületeit alkalmazzuk. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti eljárás fogana­tosítási módja, azzal jellemezve, hogy nemesfém­vegyületekként nemesfémoxidhidrátokat haszná­lunk. 4. Az 1. és 2. igénypont szerinti eljárás foga­natosítási módja, azzal jellemezve, hogy nemes­fémvegyületekként nemesfémek telített alifás és/vagy cikloalifás karbonsavakkal képezett só­it alkalmazzuk. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a nemesfémvegyületeket hordozóra felvíve alkalmazzuk. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy aktivátorokat is alkalmazunk. Iriadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 7007538. Zrínyi (T) Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom