157093. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált benzamidok előállítására

5 kán át 0 C°-on tartjuk. Ezután szűrjük és víz­zel semlegesre mossuk. 13,6 g 2-amino-4-klór-5-nitro^anizolt nyerünk. Olvadáspont: 132 C°. G lépés: 2-metoxi-4-nitro-5-klór-benzonitril előállítása a) 10,1 g 2-amino-5-nitro-4-klór-anizolt és 11,5 ml tömény sósavat adagolunk be egy 250 ml-es lombikba. Az elegyet 4 órán át keverjük, majd másnapig állni hagyjuk, mikor is 7 ml vízben oldott 3,6 g nátriumnitrit oldatát cseppenként beadagoljuk és a hőmérsékletet külső hűtéssel 0—5 C° között tartjuk. Az oldat beadagolása kb. egy órát vesz igénybe és ezután még tovább keverjük 0—5 C° közt. Ezután amilyen gyor­san csak lehet, a diazónium vegyületet nitrillé alakítjuk az ismert Sandmeyer-reakcióval. b) 500 ml-es lombikba 30 g kuprocianidot he­lyezünk és hozzáadunk 10 g nátriumkarbonátot. Ezután 60 C-ra felmelegítjük és a diazonium­só oldatot, amelyet a) szerint állítottunk elő, cseppentőtölcséren keresztül beadagoljuk. A művelet alatt a hőmérsékletet 60 C°-on tartjuk. A beadagolás végeztével a keveréket további egy óráig melegítjük 60 C°-on. Ezután hagyjuk lehűlni szobahőmérsékletre és megszárítjuk. 8,3 g 2-metoxi-4-nitro-5-klór-benzonitrilt nye­rünk. Olvadáspont: 135 C° H lépés: 2-metoxi-4-nitro-5-klór-benzoesav-me tilészter előállítása. 250 ml-es lombikba beviszünk 45 ml metanolt és 5 ml vizet. A keverékhez cseppentőtölcséren keresztül becsepegtetünk 10,4 g füstölgő kénsa­vat. Hozzáadunk 10,4 g 2-metoxi-4-nitro-5-klór­-benzonitrilt. Keverés közben forrásig felmele­gítjük és hét órán keresztül forraljuk. Lehűtés után 160 ml hideg vízbe öntjük. Porított nát­riumkarbonát kis adagjainak a hozzáadásával a pH-értéket 8-ra állítjuk. A keveréket egy óráig keverjük, szűrjük, semlegesre mossuk a szűrőn és megszárítjuk 9,2 g 2-metoxi-4-nitro-5-klór-benzoesav-metil­észtert nyerünk. Olvadáspont: 160 C°. I lépés: N(-dimetilaminoetil)-2-metoxi-4-nitro­-5-klór-benzoesavamid előállítása 250 ml-es gömblombikba beadagolunk 42 ml etilénglikolt és 18,9 g dietilaminoetilamint. Nit­rogéngáz beáramoltatása mellett az elegyet ke­verjük és hozzáadunk 13,5 g 2-metoxi-4-nitro-5-klór-benzoesavmetilésztert. A keveréket nitro­géngáz bevezetés és állandó keverés közben há­rom órán át 110 C°-on melegítjük. A reakció befejeződése után 42 ml 10 n nátronlúgot adunk hozzá lassú ütemben, majd a keveréket forrásig melegítjük, és ezután lehűtve 42 ml vizet adunk 6 hozzá. Kristályos terméket nyerünk. A kristályo­kat szűrjük, semlegesre mossuk és szárítjuk. 12 g N(-dietilaminoetil)-2-metoxi-4-nitro-5-5 -klór-benzoesavamidot nyerünk, 85 C° olvadás­ponttal. J lépés: N(dietilammoetil)-2-metoxi-4-amino­-5-klór-benzamid előállítása. 10 250 ml-es lombikba 8 g N(-dietilaminoetil)­-2-metoxi-4-nitro-5-klór-benzamidot, 13 ml vizet és 2,2 ml tömény sósavat viszünk be. Az elegyet oldódásig keverjük, majd gyorsan hozzáadunk 15 4,8 g porított ónt, és állandó keverés mellett 80— 90 C°-ra melegítjük fel. Csepegtetőtölcséren keresztül 20,4 ml tömény sósavat adunk hozzá, ez az adagolás kb. egy órát vesz igénybe. Utána további három órán keresztül 90—95 C°-on tart-20 juk a reakcióelegyet, majd 18,8 g szóda 50 ml vi­zes oldatába öntjük. Negyed órán át keverjük, majd a kivált kristályokat ülepedni hagyjuk, szűrjük és a szűrőn semlegesre mossuk. 25 Ilyen módon 5 g N-(dimetilaminoetil)-2-meto -4-amino-5-klór-benzamidot nyerünk (a terméket alkoholból átkristályosíthatjuk). Az átkristályo­sított termék olvadáspontja: 148 C°. 30 K lépés: N-(dietilaminoetil)-2-metoxi-4-amino­-5-klór-benzamid-monoklórhidrát előállítása Az eljárás megegyezik az 1965. márc 23-án be­nyújtott 1, 453. 854 számú francia szabadal-35 munkban ismertetettekkel. Szabadalmi igénypont 40 Eljárás az I általános képletű szubsztituált benzamidok előállítására — amely képletben A jelentése hidrogénatom vagy 1—5 szénatom­számú alkil-csoport, X jelentése amino-, alkilamino-, dialkilamino-4g vagy acilamino-csoport, Y jelentése halogénatom, célszerűen klór-, bróm- vagy fluoratom, n 1-től 3-ig terjedő egész szám. az A gyök vagy a karboxilamino funkciós cso-50 port egyik —CH2 -csoportja lehet elágazott szénláncú, a következő formában: —CH—, ahol \ R3 R;Í 1—4 szénatomszámú alkil-csoport, 55 Rí és R 2 azonos vagy eltérő rövidszénláncú al­kil-csoportok, vagy Rí az —N v csoport heterociklust, így mor-60 R2 folil-, piperidil-, pirrolidil-, N-alkil-pirrolidil-, N-alkil-piperazil-, N-alkil-szulfonil-piperazil­-gyűrűt alkothat, amely eljárás során kiindulási anyagként p-ha-65 logén-fenolt nitrálunk, az így kapott 2-nitro-4-ha-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom