157077. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ACTH-hatású peptidek előállítására

157077 3 4 Plazmakortik oszt er on-konoentráció (/xg/100 ml) Készítmény n!

' . 30 perc 60 perc 90 perc 2 óra 4 óra 6 óra 8 óra

10 óra 38522-BaB. 6. csoport 0,3 s.c. 36,7±2,8- 39,8±6,5 32 ±4,4 27,4±2,3 4,7±2,7 0,1 — — 44844-BaA. 6. csoport 0,3 35,2 ±3,4 46,3 ±6,5 43,2 ±6,2 45,4 ±6,1 24,9 ±8,1 3,1 ± 2,0 <0,1 — + állatok száma ++ átlagos eltérés Savas addíciós sókként különösen a gyógyászatilag alkalmazható savak, így sósav, ecetsav sóit, mindenek előtt azonban a rosszul oldódó sókat, így szulfátokat, foszfátokat vagy szulfonátokat nevezzük meg. Származékok alatt pl. észtereket, így rövidszénláncú alkilésztereket, pl., metil-, etil-, propil-, terc. butilésztereket vagy pedig szubsztituálatlan vagy pl. nitrocsoporttal, halogénatomokkal, rövidszénláncú alkil- vagy rövidszénláncú alkoxilcsoportokkal helyettesített benzilésztereket, továbbá N-szubsztituálatlan amidokat értünk, különösen azt a peptidamidot, amelyben a C-terminális karboxilcsoport amidált. Komplexek alatt azokat a komplexszerű, szerkezetükben még nem tisztázott vegyületeket értjük, amelyek az adrenokortikotrop-hatású peptidekhez bizonyos szervetlen vagy szerves anyagokat adva keletkeznek, mindenek előtt azokat,amelyek a peptidek hatását meghosszabbítják. Ilyen szervetlen anyagok azok a vegyületek, amelyek1

fémekből, így kalciumból, magnéziumból, alumíniumból, kobaltból és különösen cinkből származnak, mindenek előtt ezeknek a fémeknek a rosszul oldódó sói, így foszfátjai és pirofoszfátjai, valamint hidroxidjai. A hatás meghosszabbodását előidéző szerves anyagok pl. a nem antigén zselatin, pl. oxipolizselatin, polivinilpirroíidon és., karboximetilcellulóz, továbbá az alginsav szulfonsáv- vagy foszforsavészterei, dextrin, polifenolok és polialkolhol, mindenekelőtt a polifloretinfoszfát és fitinsav, valamint aminosavak, pl. protamin és különösen részben savas ia-aminosavakat, így glutaminsavat vagy aszparaginsavat tartalmazó aminosavak polimerizátumai és kopolimerizátumai. Az új vegyületek, mint már említettük, jelentősen erősebb ACTH-aktivitással rendelkeznek, mint a megfelelő, 17,18-helyzetben arginingyököket tartalmazó vegyületek., Ezért ezeket az ember- és állatgyógyászatban alkalmazhatjuk pl. a természetes hormon helyett. Az új peptideket a hosszúláncú peptidek ismert előállítási módjai szerint állítjuk elő N-terminális aminosavként D-aminosavat alkalmazva. Emellett az aminosavakat az említett sorrendben egyenként vagy kisebb peptidegységek előzetes kialakítása után kapcsoljuk. A szintézis végén a védőcsoportokat egy vagy adott esetben több lépésben lehasítjuk. A találmány szerinti eljárást ezért az jellemzi, hogy a D-szeril-L-tirozil-L-szeril-L-norleu. cil-L-glutamil-L-hisztidil-L-fenilalanil-L-argiml-L-triptofil-glicil-L-lizü-L-prolil-L-valil-glicil-L-lizil-L-lizil-L-lizil-L-lizil-L-prolil-L-valil-L-lizil-L-valil-L-tirozil-L-prolinból amely peptidekben legalább az a-aminocsoport és az oldalláncban levő aminocsoportok, valamint a terminális karboxiksoport és oldaliaméi karboxilcsoport védve vannak, a védőcsoportokat lehasítjuk, és kívánt esetben a kapott vegyületeket savas addíciós sóikká, származékaikká vagy komplexeikké alakítjuk. Az aminosav- és/vagy peptidegységek kapcsolását oly módon valósítjuk meg, hogy egy aminosavat vagy egy védett a-' aminocsoporttal és aktivált terminális karboxilcsoporttal rendelkező peptidet egy aminosavval vagy egy szabad a-aminocsoporttal és szabad vagy védett, pl. észterezett vagy amidált terminális karboxilcsoporttal rendelkező peptiddel reagáltatunk vagy pedig egy aminosavat vagy egy aktivált a-aminocsoporttal és védett terminális karboxilcsoporttal rendelkező peptidet egy aminosavval vagy egy szabad terminális karboxilcsoporttal és védett a-aminocsoporttal rendelkező peptiddel reagáltatunk. A karboxilcsoportot pl. savhalogeniddé-, aziddá-, anhidriddé- imidazoliddá-, izoxazoliddá vagy aktivált észterré, így ciánmetilészterré, karboximetilészterré, p-nitrofenilészterré való átalakítással vagy pedig karbodiimiddel (adott esetben N-hidroxi-szukcinimid hozzáadása közben) vagy N,N'-karbonil-diimidazollal reagáltatva, az aminocsoportot pedig pl. egy foszfatamiddal reagáltatva aktiválhatjuk. Alkalmazható módszerként a karbodiimid-, az azidmódszert, az aktivált észterek módszerét és az anhidrid-módszert nevezzük meg. Ki kell emelni a szilárd anyag hordozó szintézist is, amelyek során az észterszerűen egy polimerhez kapcsolódó peptidet a karboxilvégződéstől építjük fel, a sorozat aminosavait ezután hozzákondenzáljuk, A reakcióban részt nem vevő, szabad, funkcionális csoportokat célszerűen megvédjük, különösen a hidrolízissel vagy redukcióval könynyeh lehasítható gyököket, a karboxilcsoportot célszerűen észterezéssel, pl. metanollal terc. bu-20 25 20 35 40 45 50 55 60 •">. r