157070. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vetőmagvak csávázására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADAL LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1968. VI. 28. (BU—469) Közzététel napja: 1969. IX. 22. Megjelent: 1970. X. 20. 157070 Nemzetközi osztályozás: A 01 c 1/08 +'/ \.*S Feltalálóik: Dr. Pszotka Ede oki. gépészmérnök, 50%, Szabó Ervin aki. gépészmérnök, 17%, Stroshimayer Kálmán oki. gépészmérnök, 17%, Gyürk István oki. gépészmérnök, 16%, Budapest Tulajdonos: Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár, Budapest Eljárás és berendezés vetőmagvak csávázására A találmány eljárás és berendezés vetőmag­vak csávázására. A vetőmagcsávázás célja, a magok felületeire tapadó és mélyebb rétegeibe behatoló káros gombacsírák elpusztítása által az egészséges, magas terméshozam fontos alapfeltételeinek biztosítása. A jelenleg használatos porcsávázási eljárások lényege, hogy 100 kg magra 0,2—2 kg mennyi­ségű csávázóport dobban, vagy keverő-szállító csigaházban a csávázandó magvakkal összeke­verik, miáltal a csávázópor egy része a ma­gok felületeire tapad. Az ilyen módon végzett száraz porcsávázási eljárás hátránya, hogy a különbözp méretű porszemcsék a maghoz való tapadási viszonyai eltérőek. Az alkalmazott csávázóporok szemcsemérete meglehetősen szé­les határok között változik. A por nagyobb 35—50 mikron közötti szemcséi nem tapadnak kellően, különösen a sima felületű magvakra, a kisebb 5—15 mikron közötti porszemcsék vi­szont a beporozott magvak továbbítása, zsáko­lása közben leválnak és a környező levegőbe jutnak. Ennek meggátlására porelszívó és szű­rőberendezést alkalmaznak, azonban a környe­zet szennyeződése a dobtömítés résein és a zsá­kolónyílásokon kiáramló por következtében mégis bekövetkezik és egyéni védőfelszerelése­ket kell alkalmazni. 10 15 20 25 A csávázópor fertőtlenítő hatását a talajned­vesség indítja meg, ezért a száraz porcsávázás csak ott alkalmazható eredményesen, ahol a ve­tés után megfelelő mennyiségű csapadékra lehet számítani. A csávázópor jó megkötése és a fungicid ha­tás biztosabb megindítása végett alkalmazzák az utónedvesített eljárást, amelynél a porral ke­zelt magvak 100 kg mennyiségére kb. 1 liter vi­zet permeteznek. Ismert kombinált csávázási eljárás is, amely­nél a porral kezelt magvakra csávázószerolda­tot permeteznek. Ennek végrehajtására ismere­tesek berendezések, amelyeknél a magvak por­ral való kezelése után vizet, vagy csávázófolya­dékot permeteznek. Az ezideig ismeretes nedvesítési eljárások hátránya, hogy a bepermetezett folyadék a ma­gon már megtapadt csávázópor egy részét le­mossa, így ezen magfeíületek védtelenül ma­radnak. A lemosódás mértékének - megfelelő mennyiséggel több csávázóport kell felhasznál­ni, hogy a lemosott felületekre a keverés folya­mán a szer rátapadásának lehetőségét biztosrfc­sák. További hátránya az utónedvesítési eljá­rásnak, hogy nedvesítése olyan nagymérvű, hogy a csávázás után közvetlen vetés szükséges. A porozási folyamat első művelete a gép por-S0 tartályának csávázóporral való feltöltése. Az 157070

Next

/
Oldalképek
Tartalom