157050. lajstromszámú szabadalom • Ionizációs kamra röntgengépek kapcsolóautomatái részére

3 157050 4 nyében egyenlíthetjük ki. A különböző felvé­teli tárgyakon való áthatolás okozta röntgen­sugár minőségváltozást nem érzékelik. Az ismert kamirakombináció, amely mérő- és kompenzációs kamrából áll, bár a kívánt mi­nőségfüggőséggel rendelkezik, azonban ezen kompenzációs, kamra,miatt, csak kis érzékeny­ségű és nagy önkapacitással rendelkezik, amely különösen a rövid kapcsolási időknél hat zava­rólag. Az ilyen feamrakombinációk szerkezete az előállítási költségek tekintetében nagyobb rá­fordítást igényel. A találmány célkitűzése az, hogy a 'röntgen­gépek kapcsoláautomatái részére olyan ionizá­ciós kamrát javasoljunk, amely a felvételi fe­szültség és/vagy a felvételi tárgy vastagságá­nak változásától függő hibás megvilágítási idő­ket kiküszöböli és emellett a kamrának op­timális érzékenysége' és kis önkapacitása van. A találmány szerinti feladatkitűzés lényege olyan nehézfém-elektródákkal ellátott ionizációs kamra kialakítása röntgengép kapcsolóauto­mata részére, amelynek gyűjtőelektródája a külső elektródák között középen van elrendezve és amelynek elektródái úgy vannak kialakítva, hogy a kamrák minőségfüggő jellemzői a fel­vételi anyag minőségfüggő jellemzőivel azono­sak. A találmány szerint a kitűzött feladatot oly módon oldjuk meg, hogy egy vagy több elekt­ródára fölvitt nehézfémréteggel, villamosvezető, kis atomsúlyú anyagból alkotott, vékony veze­tőréteget viszünk fel. A felvitt nehézfémet hordó elektródák anya­ga az ólom, ezüst vagy kadmium, a fajlagos felülete 2—3 mg/cm2 . Abszorbens rétegként grafitot vagy alumíniumot alkalmazunk, amely­nek a fajlagos felülete 0,3—0,5 mg/cm2 . A találmány azért igen előnyös, mert a fel­vételi anyag és a kamra aninőségfüggősége kö­zötti különbséget kiküszöböljük és ugyanakkor optimális érzékenységet, kisebb önkapacitást, valamint a kamra egyszerűbb szerkezeti kiala­kításának lehetőségét biztosítjuk. A találmány példakénti kiviteli alakját rajz alapján ismertetjük 'részletesebben. A 'rajzon az 1. ábra egy ismert felvételi anyag minőség-függőségét ábrázolja. Az anyag nagy érzékenységű, amely a kazettában levő univer­zális fóliakombináció val ellátott röntgenfilm, valamint nehézfém-elektród'ájú ionizációs kam­ra minőségi függőségét ábrázolja grafikusan. A 2. ábra a találmány szerinti ionizációs kam­ra szerkezetét mutatja az ismert elvi-kapcsolás­sal együtt. A 3. ábra a találmány szerinti ionizációs kamra minőségi görbéit szemlélteti. Az il. ábrán az a) görbe röntgengép kapcso­lóautomata nehézfém-elektródával kialakított szokásos ionizációs kamráinak minőségfüggő­segét ábrázolja. A b) görbe a felvételi anyag minőségfüggőségét ábrázolja grafikusan. Az ér­zékenységet az ábrán a röntgencsőfeszültség függvényében dózisegységben mért féketedési léptékben ábrázoltuk. A kamra érzékenysége pl. mérőkondenzátor feltöltésénél dózisegységben jellemezhető. A 2. ábra szerinti kamra közepén 1 külső eléktródapár között 2 gyűjtőelektróda van elhe­lyezve. Az 1 külső eléktródapár a 2 gyűjtő­elektródával a 3 kamrakereten keresztül van összefogva. Az 1 külső eléktródapár 4 nehéz­fémréteggel van ellátva, amely pl. ólomból, ezüstből vagy kadmiumból van kialakítva, és amelynek a fajlagos "tömege 2—3 mg/cm2 , to­vábbá 5 abszorbens rétege van, amely pl. gra­fitból vagy alumíniumból van kialakítva és faj­lagos tömege 0,3—0,5 mg/cm2 . A 2 gyűjtőelekt­ródán, a mérőtér két oldalán ugyancsak 6 ne­hézfémréteg van kialakítva, hasonlóan, mint ahogyan az az 1 külső elektródapáron található. Ez a réteg abszorbens rétegként szolgál a ne­hézfémrétegből kilépő fotoelektronok részére, míg a lágy sugárzás által kiváltott " elektron­emisszió lényegesen gyengébb, mint a kemény­sugárzás által kiváltott sugárzás. A kamra lágy sugárzásnál elveszti az érzékenységét és a mi­nőség függősége a felviteli anyag minőségfüg­gőségével nem egyezik meg. A 2. ábra továbbá röntgengépek kapcsoló­automaták ismert ionizációs kamráinak elvi kapcsolását mutatja. Itt 7 kamrafeszültség az 1 külső elektródapár 4 nehézfémrétegre van .kap­csolva. A 2 gyűjtőeléktróda 6 nehézfémrétege 8 mérőkondenzátorral villamosan van összeköt­ve. A kamrában, az ionizáció által a 8 mérő­kondenzátoron létrejövő 9 mérőfeszültséget az elektronikus kapcsolókészülékhez vezetjük. A 3. ábrán az abszorbens réteg működése látható. Az ábrán az a) görbe a kamra minő­ségfüggőségét ábrázolja abszorbens réteg nél­kül. Ez a görbe megfelel az 1. ábra a) görbé­jének. Ha az 1 külső eléktródapár egyik elekt­ródájának 4 nehézfémrétegére 5 abszorbens ré­teget viszünk fel, úgy a kamra minőségfüggő­sége c) görbe szerint változik. Ha az 1 külső eléktródapár mindkét külső elektródájának 4 nehézfémrétegére az 5 abszorbens réteget visz­szük fel, mint ahogy ezt a 2. ábra mutatja, úgy a kamra minőségfüggősége d) görbe szerint alakul. Ez a d) görbe megfelel az 1. ábra b) görbéjének és ezzel a kívánt minőségfüggőség­nék. Ha a 2 gyűjtőelektróda egyik, vagy másik oldalán levő 6 nehézfémrétegre abszorbens ré­teget viszünk fel, akkor a kamra minőségfüg­gősége még' tovább is befolyásolható, úgy hogy a kamra lágy sugárzás behatására viszonylag még érzéktelenebbé válik. . . Szabadalmi igénypontok: 1. Ionizációs kamra röntgengépek kapcsoló­automatái elektródatartóra felgőzölt nehézfém­rétegből álló külső elektródái és középső gyűj­tőelektródája van, azzal jellemezve, hogy a külső elektródán kialakított nehézfémrétegen 10 15 20 25 S0 35 40 45 50 55 60 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom