157022. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-amino-piridazinek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1967. X. 10. (LE—532) Német Demokratikus Köztársaság-ibeli elsőbbsége: 1966. X. 10. (WP 12 p/120 280) Közzététel napja: 1969. VII." 23. Megjelent: 1970. VIII. 25. 157022 Nemzetközi osztályozás: C 07 d2 Feltalálók: Prof. Dr. Becker Heinz G. O. vegyész, Merseburg, Böttcher Horst oki. vegyész, Halle, Dr. Wehner Klaus vegyész, Leuna, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB Leuna-Werke „Walter Ulbricht" cég, Leuna, Német Demokratikus Köztársaság Eljárás 3-amino-piridazÍMok előállítására A találmány tárgya eljárás 3-amino-piridazinok, főként pedig az eddig ismeretlen 4-hidroxi-3-amino-piridazinok előállítására. Közismert az, hogy a piridazin származékai figyelemre méltó biológiai hatást mutatnak, ennek folytán gyömirtószerként és gyógyszerként hasznosíthatók. Ismeretes az, hogy ezen vegyületcsoport hidroxil-származékait maleinsavhidrazidból, illetve ennek származékaiból kiindulva lehet előállítani. Ha a hidroxil-származékot foszforoxikloriddal reakcióba visszük, akkor 3,6-diklór-piridazin, illetve ennek származékai képződnek, a klóratomok pedig fokozatosan aminocsoportokra kicserélhetők. A 3-aniino-piridazin előállításánál a 6-helyzetben az ammonolízis után visszamaradt klóratomot egy további reakciólépésben reduktív módon eltávolítják. Ezen szintézismód hátránya abban áll, hogy kevés végtermék-változat előállítását teszi csak lehetővé, mivel a piridazin 4- és/vagy 5-helyzetébe további szubsztituensek csak akként vihetők be, ha kiindulóanyagként 2-helyzetben szubsztitüált, illetve 2,3--diszubsztituált maleinsávakat használnak, ezek. pedig nehezen hozzáférhető vegyületek. A leírt módszerrel a 4-hidroxipiridazinok előállítása sem vált lehetővé, mivel az előállításnál rendkívül bomlékony oxálecetsavat, illetve ennek származékait kellett volna felhasználni, ezek 10 15 20 25 30 szintén nehezen előállítható vegyületek, és ezenkívül a hidrazinnal való kondenzációnál éltérő reakciólefutás is várható. Ismeretes az is, hogy mukoklórsavból hidrazinnal, illetve ennek származékaival 4,5-diklór-piridazon-(3), illetve ennek származékai állíthatók elő. Ezeknél a vegyületeknél az 5-helyzetű klóratom könnyen, a 4-helyzetű klóratom azonban egyáltalában nem cserélhető ki nukleofil reakcióval aminocsoportokra. Ennek a szintézismódnak is az a hátránya, hogy 4- és/vagy 5-és/vagy 6-helyzetben valamely alkil-, aralkilvagy árucsoporttal helyettesített 3-amino-4-hidroxi-piridazin, illetve 3-amino-piridazin előállítását nem teszi lehetővé. Ismeretessé vált az is, hogy y-ketosavakból, illetve y-ketosavészterekből hidrazinnal vagy ennek származékaival 6-helyzetben szubsztitüált piridazinonokat lehet előállítani. Ezekből dehidrogénezés, majd foszforoxikloriddal való reakció útján a megfelelő 6-helyzetben szubsztitüált 3--klórpiridazinok előállíthatók, ez utóbbiakból pedig nyomás alatt ammóniával 3-aminopiridazinokhoz lehet jutni. Ennek a szintézismódszernek az a hátránya, hogy a y-ketosavak, illetve y-ketosavészterek sem tartoznak a könnyen hozzáférhető vegyületek sorába. A 3-amino-4--hidroxi-piridazinek szintézise pl. ezzel a módszerrel még nem vált ismeretessé és megállapítható az is, hogy nem is lehetséges a reakciófo-157022