157017. lajstromszámú szabadalom • Villamos töltőszerkezet xerográf részére

157017 3 * ' 4 ahol a jobb áttekinthetőség kedvéért az árnyékoló részt á rajzról elhagytuk, a 3. ábra a berendezés kapcsolási rajzát ábrázolja, a 4. ábra az 1. ábra szerinti elektróda kiviteli változata oldalnézetben, részben merőleges metszetben, az 5. ábra a találmány szerinti berendezés villamos kapcsolásának változatát szemlélteti a 4. ábra szerinti elektródával. A találmány szerinti berendezésnek az 1. és 2. ábrán látható elektródája van, amely olyan 1 szigetelőkből áll, amelyeken 4 vezetőrúd van, a 4 vezetővel összekötött 2 csatolórudakkal ás 3 árnyékoló rudakkal felerősítve. A 2 és 3 rudak közepén kiképzett alakzat közepén két ionizáló huzal van kifeszítve. Az alsó 2 rúd alatt, egy a villamos töltés helyes fölvitelét szolgáló távolságban földelt, fényérzékeny 6 félvezető lap van elhelyezve. A 2 és 3 rudak 7 ellenálláson keresztül a berendezés hideg sarkával és a fényérzékeny 6 félvezető lap vezetőbetétjével vannak összekötve. A 7 ellenállás értéke biztosítja a 2 és 3 rudak feszültségének fenntartását — az ionizáló berendezés működése során — legalább olyan feszültségszinten, amely legalább kétszer olyan nagy mint a legnagyobb, a fényérzékeny 6 félvezető lapra felvitt potenciál. Az 5 huzalok 8 generátor — nagy feszültségesésű — egyik sarkához vannak csatlakoztatva, amely feszültségesés értéke a terhelő áramerősség függvényében több mint 3000 Volt/l mA. A 8 generátor másik sarka a szerkezet földelt talppontjával és a 6 félvezető lemezek fényérzékeny alátétjével van összekötve. Az 5 huzalok, a fényérzékeny 6 félvezető lap és a 2 és 3 rudak között fellépő potenciálkülönbség ionsugárzás képződését vonja magával, amely az 5 huzaloktól a 2 és 3 rudak és a fényérzékeny 6 lemez irányában az alábbi villamos erőtér erővonal irányban hat: 9 vonal — amelyek az 5 huzaloktól a 2 rudak felé. futnak —; a 10 vonalak — amelyek az 5 huzaloktól a 3 rudak felé futnak —; a'11 vonalak, amelyek az 5 huzaloktól a fényérzékeny 6 félvezető lap irányában futnak. Az 5 huzaloktól kiinduló fényérzékeny 6 félvezető lap irányában a fényérzékeny 11 vonalak mentén futó ionsugarak a 6 lemez villamos töltését hozzák létre. A maradék ionsugarak, amelyek az 5 huzaloktól a 9 és 10 vonalak mentén a 2 és a 3 rudak irányában futnak, a 7 ellenálláson áramfolyást hoznak létre, miáltal a 2 és 3 rudak olyan feszültséget kapnak, amelyet a 7 ellenállás értéke és ezen az ellenálláson, keresztül folyó áramerőssége határoz meg. A 4. és 5. ábrán a találmány szerinti berendezés kiviteli vázlatát szemléltetjük, amely két 12 szigetelőkön levő elektródákból álló feltöltő egységgel rendelkezik. .. Az egyik elektróda 2 csatoló rudakkal, 3 és 13 árnyékolórudakkal és két kifeszített 5 ionizáló huzallal van ellátva, a második elektródának ezzel szemben 14 csatoló rúdjai, 13 és 15 árnyékolórúdja, valamint két 16 ionizáló huzalja van, míg a 13 rúd mindkét elektróda részére közös eszközként szolgál. Mindkét elektróda 2, 3, 13, 14 és 15 rúdjai a 4 vezető útján vannak egymással és a berendezés földelt testével, valamint a fényérzékeny 6 félvezető lapok alátétjével 7 ellenálláson keresztül összekötve. Az egyik elektróda 5 huzaljai 18 kapcsoló 17 sarkához és 8 generátor negatív sarkához vannak csatlakoztatva. A második elektróda 16 huzaljai a kapcsoló 19 sarkához vannak csatlakoztatva és a 8 generátor pozitív sarkához vannak kapcsolva. Ha a 18 kapcsoló 20 átkapcsoló érintkezői a 19 kapoccsal össze vannak kötve, akkor a 8 generátor pozitív sarka és a 16 huzalok földelve vannak, a generátor negatív sarka az 5 huzalokat nagy feszültséggel látja el, miáltal az 5 huzaloktól a 2, 3, 13 rudakhoz és a fényérzékeny 6 félvezető lemezhez vezető ionsugarak gerjesztést kapnak. A 20 átkapcsoló érintkezőjének olyan helyzetben való átállítása után, amelyikben ez az érintkező a 17 sarokkal van összekötve, a generátor negatív sarka és az 5 huzalok a berendezés földelt testével vannak összekötve és a 16 huzalokat a generátor pozitív sarka" táplálja. Ilyén módon, a 18 kapcsoló 20 átkapcsolóérintkezőinek állásától függően, vagy az első, vagy a második elektródapár működik, miáltal a fényérzékeny félvezető lapra pozitív vagy negatív töltés jut. Negatív feltöltésnél az 5 huzalok ionizáló kisülése jellemezhető a felületen létrejövő ionizációs központtal, amely a felület hosszúsága mentén közel egyenletesen oszlik el. A villamos tér erővonal rendszere, amely az ionizációs központokból indul ki, kúphoz hasonló alakú. A szomszédos kúpokban haladó ionsugarak egymással ütköznek és egymást megtörik. Ezt a jelenséget használjuk fel az ionizáló 5 huzalok geometriai rendszerének, valamint a 2 esatolórudaknak alkalmas elrendezésével, az egymással szemben eltolt ionizáló központoknak egyedi huzalok mentén való eltolására, amely az azonos huzalon a szomszédos ionizáló központok fele távolságával tolódnak el. Ennek következtében a fényérzékeny félvezető lemezen futó ionsugarak ugyancsak egymáshoz képest öszszekapcsolt rendszert hoznak létre. Ilyen úton a fényérzékeny vezetőréteg egyenletes feltöltését érhetjük el. Az elektródáknak negatív feszültséggel való táplálásakor az 5 ionizáló-huzalokon pontszerű ionizáló központok jelensége nem lép fel, azonban egy hasonló ionizáció jön létre a huzal teljes hossza mentén, aminek az a következnénye, hogy a fényérzékeny 6 félvezető lapot a teljes felület mentén egyenletesen tölthetjük fel. Olyan 8 generátor alkalmazása, amelynek a terhelő áramerőssége és a 7 ellenállás függvé-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2