157016. lajstromszámú szabadalom • Eljárás metánban dús és szénmenoxidban szegény gázok előállítására szénhidrogénekből

7 157016 8 Vízgőz: Hőmérsékletek: Termékgáz: Összetétel: Égéshő: 5. példa: Katalizátor: gyűrűs tér: belső cső: Nyomás: Szénhidrogén: primer: szekunder: Vízgőz: Hőmérsékletek: Termékgáz: összetétel: Égéshő: 6. példa: 800 g/ó Ti 500 C° T2 390 C° T3 570 C° T4 ;...'. 590 C° 1290 Nl/ó CO 0,3 tf«Vo C02 25,0 tf% CHÍ 71,9 tfo/o H2 ', 2,8 tf% 6940 kcal/kg nikkel-szilikagél-kontakt nikkel-szilikagél-kontakt 30 kg/cm2 mint a 3. példa 700 g/ó 850 g/ó 1700 g/ó Ti.....520 C° T2 ..... 410 C° T3 510 C° T4 520 C° 2180 Nl/ó CO 0,0 tf% C02 24,8 tf% CH4 75,0 tf% H2 0,2 tfo/ 0 7150 kcal/kg Katalizátor: gyűrűs tér: nikkel-szilikagél-kontakt belső cső: nikkel-szilikagél-kontakt Nyomás: 6 kg/cm2 Szénhidrogén; könnyűbenzin, forrponthatá­rok 30—65 C° primer: 350 g/ó szekunder: 700 g/ó Vízgőz: 820 g/ó Hőmérsékletek: Tx 400 C° T2 .....370 C° Ts ...... 440 C° T4 .....460 C° Termékgáz: 1500 Nl/ó összetétel: CO 0,í tf% C02 24,6.tfo/ 0l CH4 74,3 tf% H2 1,0 tfVo Égéshő: 7110 kcal/Nm» A reakcióban keletkező gáz metántartalmá­nak összehasonlítása különböző reakciófelté­telek és mintavételi helyek esetén Reakciófeltételek az alábbi példa" szerint 1 2 ••"• 4 Metántartalom 5 (tf%) 6 1. minta 2. minta 3. minta 21.0 52,8 25,5 23,5 60,2 62,2 40.1 76,5 71,9 60,4 66,3 75,0 55,2 60,0 74,3 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 1. minta: mintavétel a találmány szerinti kí­sérleti feltételeknél a gyűrűs tér után. 2. minta: szekunder szénihidrogén adagolása nélkül vett minta. 3. minta: termékgáz a találmány szerinti kí­sérleti feltételeknél. A találmány szerinti eljárás kivitelezésére alkalmas reaktort ábrázol a mellékelt rajz. Az ábrázolt reaktor lényegében 11 hengeres nyomás­álló edényből és abban a nyomásálló edény axi­ális irányában elhelyezett 2 csövekből áll. A 2 csövek a nyomásálló edényen belül alsó végük­kel 3 lyuggatott lemez lyukaiba szorosan illesz­kednek, és alsó végüktől kissé feljebb 4 perfo­rált fenék is tartja őket. A 3 lyuggatott lemez és a 4 perforált fenék közötti térbe torkolnak a reaktor belsejébe vezető 6 és 7 gázbevezető csonkok, a reaktor homlokzati végeit pedig a 8 ill. 9 csonkokkal szerelték fel. A 2 csövek 10 katalizátorral vannak töltve, amelyet a 2 csö­vek alsó vége alatt erre szolgáló 11 támasztóle­mez tart. A 4 perforált lemez felett a 2 esüve­ket körülvevő teret az 1 reaktoron belül mint­egy a 2 csövek felső végének magasságáig 12 katalizátorral töltjük fel. Az ábrázolt kiviteli példa szerint egy reaktorban a 6 ill. 7 gázbeve­zető csonkokon vezetjük be a primer szénhid­rogént, ezt a szénhidrogént vízgőzzel a 12 kata­lizátortömeg által képezett ágyon krakkgáz ke^­letkezése közben reagáltatjuk, amelyhez a 8 csonkon a reaktor felső végében engedjük hoz­zá a maradék szénhidrogént, az immár rendel­kezésre álló gázkeverék a 2 csöveken és bennük található 10 katalizátortömegein keresztül lefelé áramlik, és ott metándús és szénmonoxidsze­gény gáz képződése köbben reagál, és a 9 gáz­elvezető csonkon a reaktorból elvezetjük. Ma­gától értetődően olyan elrendezés is lehetséges, hogy a reaktorba a szénhidrogéneket és a víz­gőzt két, a reaktor alján elhelyezkedő csonkon adagoljuk, és a végül kapott, metándús és szén­monoxidszegény gázt a 6 ill. 7 gázcsonkokon vezetjük el. Magától értetődően más reakcióbe­rendezéseket is lehet használni, a primer és szekunder szakasz közötti hőcsere biztosítására pl. kettős csöveket, csőköteges készülékeket, csőkígyós készülékeket, lemezes és kamrás ké­szülékeket stb. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás metánban dús és szénmonoxidban szegény gáz folyamatos vagy ciklikus-kataliti­kus előállítására finomítógázokból, cseppfolyós gázokból vagy benzinszénhidrogénekből atmosz­férikus vagy nagyobb, célszerűen 1—10 atü kö­zötti nyomáson, 600 C°-ig terjedő, célszerűen 300—550 C° hőmérsékleten, mimellett a szén­hidrogének egy részét primer reakcióban víz­gőzzel katalitikusna krakkóijuk, és a szénhidro­gének másik részét, adott esetben kevés pótló­lagos vízgőzadagolással, egy vagy több helyen a krakkgázhoz adagoljuk, és szekunder reak­cióban .alakítjuk át, azzal jellemezve, hogy a szénhidrogének vízgőzzel való primer reakció-4

Next

/
Oldalképek
Tartalom