157016. lajstromszámú szabadalom • Eljárás metánban dús és szénmenoxidban szegény gázok előállítására szénhidrogénekből
7 157016 8 Vízgőz: Hőmérsékletek: Termékgáz: Összetétel: Égéshő: 5. példa: Katalizátor: gyűrűs tér: belső cső: Nyomás: Szénhidrogén: primer: szekunder: Vízgőz: Hőmérsékletek: Termékgáz: összetétel: Égéshő: 6. példa: 800 g/ó Ti 500 C° T2 390 C° T3 570 C° T4 ;...'. 590 C° 1290 Nl/ó CO 0,3 tf«Vo C02 25,0 tf% CHÍ 71,9 tfo/o H2 ', 2,8 tf% 6940 kcal/kg nikkel-szilikagél-kontakt nikkel-szilikagél-kontakt 30 kg/cm2 mint a 3. példa 700 g/ó 850 g/ó 1700 g/ó Ti.....520 C° T2 ..... 410 C° T3 510 C° T4 520 C° 2180 Nl/ó CO 0,0 tf% C02 24,8 tf% CH4 75,0 tf% H2 0,2 tfo/ 0 7150 kcal/kg Katalizátor: gyűrűs tér: nikkel-szilikagél-kontakt belső cső: nikkel-szilikagél-kontakt Nyomás: 6 kg/cm2 Szénhidrogén; könnyűbenzin, forrponthatárok 30—65 C° primer: 350 g/ó szekunder: 700 g/ó Vízgőz: 820 g/ó Hőmérsékletek: Tx 400 C° T2 .....370 C° Ts ...... 440 C° T4 .....460 C° Termékgáz: 1500 Nl/ó összetétel: CO 0,í tf% C02 24,6.tfo/ 0l CH4 74,3 tf% H2 1,0 tfVo Égéshő: 7110 kcal/Nm» A reakcióban keletkező gáz metántartalmának összehasonlítása különböző reakciófeltételek és mintavételi helyek esetén Reakciófeltételek az alábbi példa" szerint 1 2 ••"• 4 Metántartalom 5 (tf%) 6 1. minta 2. minta 3. minta 21.0 52,8 25,5 23,5 60,2 62,2 40.1 76,5 71,9 60,4 66,3 75,0 55,2 60,0 74,3 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 1. minta: mintavétel a találmány szerinti kísérleti feltételeknél a gyűrűs tér után. 2. minta: szekunder szénihidrogén adagolása nélkül vett minta. 3. minta: termékgáz a találmány szerinti kísérleti feltételeknél. A találmány szerinti eljárás kivitelezésére alkalmas reaktort ábrázol a mellékelt rajz. Az ábrázolt reaktor lényegében 11 hengeres nyomásálló edényből és abban a nyomásálló edény axiális irányában elhelyezett 2 csövekből áll. A 2 csövek a nyomásálló edényen belül alsó végükkel 3 lyuggatott lemez lyukaiba szorosan illeszkednek, és alsó végüktől kissé feljebb 4 perforált fenék is tartja őket. A 3 lyuggatott lemez és a 4 perforált fenék közötti térbe torkolnak a reaktor belsejébe vezető 6 és 7 gázbevezető csonkok, a reaktor homlokzati végeit pedig a 8 ill. 9 csonkokkal szerelték fel. A 2 csövek 10 katalizátorral vannak töltve, amelyet a 2 csövek alsó vége alatt erre szolgáló 11 támasztólemez tart. A 4 perforált lemez felett a 2 esüveket körülvevő teret az 1 reaktoron belül mintegy a 2 csövek felső végének magasságáig 12 katalizátorral töltjük fel. Az ábrázolt kiviteli példa szerint egy reaktorban a 6 ill. 7 gázbevezető csonkokon vezetjük be a primer szénhidrogént, ezt a szénhidrogént vízgőzzel a 12 katalizátortömeg által képezett ágyon krakkgáz ke^letkezése közben reagáltatjuk, amelyhez a 8 csonkon a reaktor felső végében engedjük hozzá a maradék szénhidrogént, az immár rendelkezésre álló gázkeverék a 2 csöveken és bennük található 10 katalizátortömegein keresztül lefelé áramlik, és ott metándús és szénmonoxidszegény gáz képződése köbben reagál, és a 9 gázelvezető csonkon a reaktorból elvezetjük. Magától értetődően olyan elrendezés is lehetséges, hogy a reaktorba a szénhidrogéneket és a vízgőzt két, a reaktor alján elhelyezkedő csonkon adagoljuk, és a végül kapott, metándús és szénmonoxidszegény gázt a 6 ill. 7 gázcsonkokon vezetjük el. Magától értetődően más reakcióberendezéseket is lehet használni, a primer és szekunder szakasz közötti hőcsere biztosítására pl. kettős csöveket, csőköteges készülékeket, csőkígyós készülékeket, lemezes és kamrás készülékeket stb. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás metánban dús és szénmonoxidban szegény gáz folyamatos vagy ciklikus-katalitikus előállítására finomítógázokból, cseppfolyós gázokból vagy benzinszénhidrogénekből atmoszférikus vagy nagyobb, célszerűen 1—10 atü közötti nyomáson, 600 C°-ig terjedő, célszerűen 300—550 C° hőmérsékleten, mimellett a szénhidrogének egy részét primer reakcióban vízgőzzel katalitikusna krakkóijuk, és a szénhidrogének másik részét, adott esetben kevés pótlólagos vízgőzadagolással, egy vagy több helyen a krakkgázhoz adagoljuk, és szekunder reakcióban .alakítjuk át, azzal jellemezve, hogy a szénhidrogének vízgőzzel való primer reakció-4