157000. lajstromszámú szabadalom • Vándor biztosítószerkezet

MAGYAR SZABADALMI 157000 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS i^fe% Nemzetközi osztályozás: jSsSuSfa H 03 b; ^^^w Bejelentés napja: 1967. VI. 30. (FU—253) H 04 b lplp Német Demoteratiikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1966. VI. 30. (118.462) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1969. VIII. 22. Megjelent: 1970. IX. 15. Feltaláló: Haberland Wolfram mérnök, Ilmenau, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB RFT Messelektronik Dresden cég, Dresden, Német Demokratikus Köztársaság Eljárás és kapcsolási elrendezés közvetlen relatív frekvencialöket sokszorozásra, ill. a vivőfrekvencia egyidejű frekvencia-leosztásánál abszolút frekvencialöket sokszorozásra A találmány tárgya eljárás és kapcsolási el­rendezés közvetlen relatív frekvencialöket sok­szorozásra, ill. kis- és középfrekvenciás vivőhul­lámok egyidejű frekvencia leosztásánál az ab­szolút frekvencialöket sokszorozásra. Ismeretes, hogy a relatív frekvencialöket-sok­szorozást kerülőutas módszerrel, az abszolút frekvencialöket sokszorozásával ill. multiplika­tív frekvencia-sokszorozással valósítják meg, amelyet nem lineáris rendszerekkel és ezekhez csatlakozó alsó-keverő fokozatokkal érnek el. Hátrányos, hogy a multiplikatív frekvencia-sok­szorozásnál a sokszorozott frekvencia amplitúdói a frekvencia-sokszorozás fokával arányosan csökkennek, ezért ötszörnél nagyobb sokszorozá­si tényezőknél gyakorlatilag több fokozaton ke­resztül kell a sokszorozási elvégezni. Valameny­nyi sokszorozó fokozat után a kívánt komponen­seket szűrőkkel ismét ki kell választani, majd i további sokszorozás céljára az amplitúdót növel­ni kell. A kívánt frekvencia-sokszorozó fokoza­tok számával, ill. frekvencialöket sokszorozóval, a kapcsolás fokozatainak száma és ezzel a ráfor­dítás, is arányosan növekszik,, miért is nő a'za­varforrások és a hibahelyek száma. A találmány feladatkitűzése eljárás és kapcso­lási elrendezés közvetlen relatív frekvencialöket, ill. az abszolút frekvencialöket sokszorozására, a vivő frekvencia egyidejű leosztásával, ahol a frekvencia sokszorozási tényező a kapcsolási el-10 15 20 25 rendezés és a kapcsolásra történő ráfordítás vál­tozása nélkül az abszolút frekvencialöket szem­pontjából 1—100 szoros értékhatárok között ál­lítható be. A találmány szerinti megoldás az alábbi ma­tematikai meggondolásokkal támasztható alá: Ha szinusz alakú időfüggvényből egyenlő tá­volságokban periódusonként kettőnél kevesebb mintavételezést végzünk és ebből — mint ahogy a mintavételezési eljárásoknál résfüggvény-in­terpolációs módszerrel új időfüggvényt reprodu­kálnak —• reprodukált időfüggvényként megint csak szinusz alakú időfüggvényt kapunk, amely­nek periódusideje nagyobb, mint amely idő a mintavételezett időfüggvényé volt. A mintavéte­lezett harmónikusok, a mintavételező időfügg­vény, valamint a már reprodukált harmóniku­sok közötti összefüggés a következő egyenletek­kel írható le: fa = (fe—m-f0 |-(-—l) 2 /a max = fo • ( Htó) • (—l)2/a max m (U (2) = (3) 2m + 1 m ahol fa az eredményként kapott reprodukált frekvencia ill. az a frekvencia, amelyet a minta­?,0 vételezett harmonikusokból képeztünk, ahol es — — 2m—1 1 < a < 157000

Next

/
Oldalképek
Tartalom