156997. lajstromszámú szabadalom • Recirkulációs szakasszal rendelkező higítási görbék kiértékelésére szolgáló célszámító gép

MAGYAR SZABADALMI 156997 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEIRAS SZOLGALATI TALÁLMÁNY 0 Bejelentés napja: 1967. X. 24. (FE—709) Nemzetközi osztályozás: G 06 g ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1969. VIII. 22. Megjelent: 1970. IX. 15. Feltalálók: Dr. Fenyő István egyetemi tanár, Bánságba László technikus, Budapest Tulajdonos: Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest Recirkulációs szakasszal rendelkező hígítási görbék kiértékelésére szolgáló célszámító gép Recirkulációs szakasszal rendelkező hígítási görbék kiértékelésénél, pl. a kardiológiában a szívperctérfogat meghatározásánál jelentkező számítástechnikai feladat három főrészre bontható: 1. A c (t) hígítási függvény egy részének exponenciális extrapoláció j a. 2. Az így nyert korrigált görbe alatti terület meghatározása. 3. A további alapműveletek elvégzése. A felsorolt feladatok közül elsősorban az első kettő megoldása kíván gépi segítséget, ugyanis a kézi számítás rendkívüli időigényes és pontatlan. Több berendezés ismeretes, melyet a fenti feladatok megoldására készítettek (pl. Gilford, Sanborn, Lexington készülékei). Ezek egy része szintén csak az extrapolációt és a korrigált hígítási görbe alatti terület mérőszámát határozzák meg. Az extrapolálást és a terület meghatározást általában egyidejűleg végzik úgy, hogy a villamos feszültség- formájában előállított hígítási görbét elektronikus integrátorral integrálják, leszálló ágának addig a pontjáig, ahonnan, a recirkulációs szakasz kezdetéig a csökkenés közelítőleg exponenciális jellegű, ii pont közelében az integrátort átkapcsolják a számítógép által generált olyan exponenciális függvényre, melynek adatai megegyeznek a valódi görbe exponenciá-10 15 20 25 SO lis részének adataival. Az előző integrátorral ezt az exponenciális függvényt elvileg végtelen, a gyakorlatban kellően hosszú ideig tovább integrálva az integrátoron kapott érték a korrigált c (t) függvény alatti területtel arányos. Két közös hibájuk van a fenti számítógépeké nek. Az első hiba, hogy az átkapcsolás helyét vagy tapasztalati úton nyert, rögzített értékekhez illetőleg szakaszokhoz kötik, vagy csak akkor tudják az átkapcsolást és az extrapolálást elvégezni, ha a hígítási görbe leszálló ágában hosszabb exponenciális szakasz található. Az első módszer a hígítási görbék lefutásának különbözősége folytán visz be több vagy kevesebb hibát a mérésbe, a második módszer pedig a hosszabb exponenciális szakaszt nélkülöző nígítási görbék értékelését lehetetlenné teszi (Lexington), pedig a tapasztalat szerint az értékelendő görbék jórésze nem tartalmaz kifejezetten exponenciális részt. A második közös hibájuk az ismert készülékeknek, hogy az átkapcsolási pont után a generált exponenciális függvényt részben vagy egészen tovább integrálják és így a rendszer esetleges nullpontvándorlása a kapott területben további hibaként jelentkezik, azonkívül az exponenciális generátor az itt szükséges kivitelben meglehetősen bonyolult és drága áramkör. A találmány tárgyát képező célszámítógép a fenti hibákat kiküszöböli azáltal, hogy egyrészt a hígítási görbe leszálló ágának exponenciális 156997