156990. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hegesztett sodronyrácsok előállítására

3 156990 Ismeretes az olyan elrendezés is, amelynél két vagy több kereszthuzalt egyidejűen vezetnek be, majd amikor ezek a hosszhuzalokkal képzett keresztezési pontjaikkal a két vagy több elektródasor alá kerülnek, egysoros vagy íkerpontosoros hegesztési módszer szerint ezekkel összehegesztik. Az ilyen felépítésű ún. kettősléptetésű gépeknél is a hosszhuzalok és az újonnan bevezetett kereszthuzalok továbbítására két különálló" mozgató szerkezetet alkalmaznak. A hosszhuzal előrevitele megegyezik az egylépésű gépekkel, de a kereszthuzalokat mozgató szerkezetet, minthogy annak egyszerre két kereszthuzalt kell szállítania, ennelk a követelménynek megfelelően kell kialakítani. Erre a célra alkalmas például a 252.692 sz. osztrák szabadalmi leírásban ismertetett egyenes vezetésű szerkezet. A két, egymástól független szállítószerkezet alkalmazása lehetővé teszi a kereszthuzalok előtolási-mértékének a bevezető-pályák és a hegesztő-elektródasorok közötti, változtatható távolságra való beállítását. Hátránya viszont, hogy különböző keresztosztásokra való áttérésnél meg kell változtatni a hosszhuzalok előtolási útját, a két elektródasor közötti relatív távolságot, valamint a kereszthuzalok szállítási útját a bevezető-pályáktól az elektródasorokig, az új osztásnak megfelelően, ami a gépet a sokoldalú állíthatósághoz szükséges nagyszámú szerkezeti elem miatt komplikálttá, tehát ebből kifolyólag üzemzavarokra hajlamossá teszi. A fenti hátrányok kiküszöbölésére megkísérelték már a hosszhuzalok és a velük összehegesztett kereszthuzalok előtolását és egyben az újonnan bevezetett kereszthuzalok előrevitelét egyetlen szállítószerkezetben egyesíteni. Érre a célra meghatározott pályán mozgó végtelenített kötélláncokat lehet felhasználni, amelyekhez a mozgatandó rácselemeket markolók vagy menesztők kapcsolják. Ilyen szállítószerkezetet ismertet például az 1,249.201. sz. NSZK közzétételi irat. Mindazon szerkezeteknél, amelyek a huzalt közvetlenül a tárolódobokról húzzák le, nem elhanyagolható nehézséget okoz az a tény, hogy mozgatáskor nemcsak a nehéz huzaldobok és a tulajdonképpeni hegesztőgép között szükségszerűen még huzalegyengető-berendezések is vannak, amelyek további és igen tekintélyes járulékos ellenállást képeznek. Ezért a fellépő igen nagy erők leküzdésére számos, egymás mellett fekvő menesztőláncot kell alkalmazni, amelyek nemcsak az elektródák hozzáférhetőségét (pl. rossz hegesztési helyek javításánál) nehezítik meg, hanem a hegesztési folyamat ellenőrzését is gátolják. Legnagyobb hátrányuk azonban az, hogy ezek a láncok a teljes elektródák alatti teret, ahol más esetben a hegesztő-transzformátorok vannak elhelyezve, elfoglalják. Emiatt nemcsak a gép térfogata növekszik meg, hanem a messzebb elhelyezett transzformátorok hegesztő (szekundér) áramkörének vezetékei is meghosszabbodnak, ami a megnövekedett szórás miatt a hegesztést is előnytelenül befolyásolja. • Amennyiben egy ilyen felépítésű gépet kellene különféle kereszthuzal-osztásokra átállítani, akkor az összes láncokon levő valamennyi menesztet vagy markolót is át kell helyezni^ ami hosszadalmas, sok óráig tartó munkát, tehát jelentős termeléskiesést jelent. Jelentékeny hátránya még ezeknek a gépeknek az is, hogy a markolók helyzete, miután ezek egy láncon vannak elhelyezve, szükségszerűen bizonyos játékkal van összekötve, ami előnytelenül hat a rácsosztás pontosságára. Az egyes géptípusok különböző rácsosztásokra való átállítására tehát a következő lehetőségek állnak fenn: Az ún. egylépésű gépeknek, — amelyeknél mindig csak egyetlen kereszthuzalt vezetnek be és tolnak előre, amelyet azután a keresztezési helyeken a hegesztő-elektródák alatt a hosszhuzalokkal összehegesztenek — az az előnye, hogy egyszerű felépítésük miatt rövid idő alatt tetszés szerinti kereszthuzal-osztásra egyszerűen átállíthatóak, viszont az a hátrányuk, hogy az időegységre eső hegesztett rács-termelésük aránylag csekély. Ezzel szemben az ún. kettős-léptetésű gépeknél, amelyeknél egyszerre két kereszthuzalt ütnek be és amelyeknek két hegesztő-elektród a«oruk van, a kereszthuzalokkal való összehegesztést tehát egyidejűen két párhuzamos hegesztő pontsoron végzik, a termelés azonos hegesztési időütem esetén kétszer akkora. Ezzel szemben az ilyen, kettős-léptetésű gépeknél a kereszthuzal-osztés változtatása lényegesen bonyolultabb, mint az egy-lépéses gépeknél és sok időt vesz igénybe, eltekintve attól, hogy a gép olyan kiképzése, hogy az a különböző kereszthuzal-osztásokra átállítható legyen, csak költséges, komplikált és ezért üzemzavarokra hajlamos szerkezeti felépítéssel oldható meg. Az árutermelési feladatok általában olyanok, hogy az esetek legnagyobb részében egységes, meghatározott keresztosztású sodronyrácsokat rendelnek, illetve hoznak forgalomba; az ilyeneket a következőkben „főosztásos" sodronyrácsoknak nevezzük, — míg az ettől eltérő keresztosztású sodronyrácsokat —, amelyeket a következőkben „mellékosztásosoknak" nevezünk, csak ritkábban és aránylag kis mennyiségben kell előállítani és osztásuk a legtöbb esetben olyan, hogy ez, úgy mint a főosztásoknál, egy bizonyos alaposztás egészszámú többszöröse. A találmány célja olyan hegesztési eljárás, amelyik az egyszeres- és a kettős-léptetésű eljárások előnyét egyesíti, azok hátrányai nélkül és egyrészt lehetővé teszi főosztásos sodronyrácsok nagy termelékenységű termelését, másrészt kis idő és munkaráfordítással más, mellékosztású rácsok előállítására is átalakítható. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 40 45 50 55 60 2