156978. lajstromszámú szabadalom • Fogyóelektródás kemence és eljárás annak üzemeltetésére

156978 3 4 sának megoldása, amely egyszerű, megbízható, gazdaságos és amellett gyorsabb, mint az ed­digiekben javasolt kialakítások. A találmány lényegét kiviteli példa kapcsán a rajzok alapján részletesen ismertetjük. A mellékelt rajz szerinti kiviteli alak csupán a megértést szolgálja, de a találmány nem kor­látozódik a rajzon bemutatott elrendezésre, il­letve közreható eszközökre. A rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti fogyóelektródás ív­fénykemence oldalnézetben, illetve egyes részletei metszetben, a 2. ábra az 1. ábrán bemutatott szerkezet fö­lülnézete, a 3. ábra egy másik lehetséges kialakítás kiraga­dott részlete oldalnézetben, illetve részben metszetben, a 4. ábra a 3. ábra szerinti szerkezeti kialakítás fölülnézete, az 5. ábra a szabályozó rendszer blokk-diagram­jának sematikus ábrázolása. Utalva részleteiben a rajzokra, megjegyezzük, hogy azokon azonos elemeket mindig azonos számokkal jelöltünk. Az 1. ábrán bemutatott fogyóelektródás ívfénykémencét általánosság­ban 10-es számmal tüntettük fel. Ugyanitt látható a 12 tárcsa, amely a 14 köz­ponti kerékagyhoz csatlakozik és több 16 me­revítő bordával van megerősítve. A 12 tárcsá­hoz egy sor 18 áramvezető csatlakozik, melyek mindegyike egyetlen áramforrásra van rákötve. A 18 áramvezetők önmagukban ismert módon üreges kialakításúak is lehetnek, és így rajtuk hűtőfolyadék vezethető keresztül. A 12 tárcsa nyolc darab, az elektródavégek rögzítésére szolgáló 20 befogó sarut tart, me­lyek a 12 tárcsa kerülete mentén helyezkednek el, és a 18 áramvezetőkkel elektromos kapcso­latban vannak. Ezen elektromos összeköttetés megvalósítása céljából lehetséges magát a 12 tárcsát elektromosan vezető anyagból kialakí­tani, vagy pedig a 12 tárcsán külön erre szol­gáló vezetéket lehet elhelyezni. Noha a 2. ábrán csupán nyolc darab 20 be­fogó sarut tüntettünk föl, szakértő számára nyilvánvaló, hogy e befogófejek számát csu­pán a tartószerkezet teherbíró képessége korlá­tozza, és így elvileg semmi akadálya nincs ti­zenkét vagy akár huszonnégy hasonló befogó saru elhelyezésének sem. Minthogy ezek a 20 befogó saruk önmagukban ismertek, nem tart­juk szükségesnek részletesen ismertetni őket. A 14 központi kerékagy a teleszkópszerű 22 tartóoszlop felső végéhez csatlakozik, maga a 22 tartóoszlop pedig belenyúlik a 24 hengerbe. A 22 tartóoszlop egyébként a rajzon nem lát­ható azon dugattyúhoz csatlakozik, amely a 2A hengerben váltakozó irányú mozgást végez a 28 vagy 30 vezetékeken érkező hidraulikus nyomófolyadék hatására. Ily módon a 22 tartó­oszlop, és ennélfogva az elektródákat befogadó 20 befogósaruk a szükségletnek megfelelően váltakozó irányú fölfelé, illetve lefelé való moz­gásra képesek. A 26 kefék csúszó érintkezést képeznek a 18 áramvezetőkkel,. miközben azok a 12 tárcsával megegyezően felfelé, illetve le­felé irányuló mozgást végeznek. A 10 kemencében több, vízzel hűtött 32 ol­vasztó tégely foglal helyet, melyek felső nyílá­sai a 34 padozat közelében helyezkednek el. A 32 olvasztó tégelyek szokásos kialakításúak, ezért részletes ismertetésüket nem tartjuk szük­ségesnek. Mindamellett meg kell jegyeznünk, hogy a 10 kemencében nyolc darab olvasztó tégely van, melyek mindegyike egy 36 elektróda befogadására alkalmas. Valamennyi 36 elekt­róda egy-egy 20 befogó saruba van beerősítve. A találmány szerinti 10 kemence az alábbiak­ban részletezett módon működik: A 36, elektródák a 20 befogó sarukba vannak erősítve. Ezek úgy vannak kialakítva, hogy az elektróda lefelé irányuló süllyesztése a 20 be­fogó saruk által mindaddig lehetséges, amíg az elektródák fölös vége a befogó saruk közelébe kerül. Ezután a befogó sarukat mechanikai úton a 36 elektródákra rá lehet zárni. Ezt a mecha­nikai zárást a 36 elektródáknak a 12 tárcsához a 20 befogó saruk útján elektromos úton is eszközölni lehet. Ezek után az elektródákat be­süllyesztjük a megfelelő olvasztó tégelybe az­által, hogy a 28 vezetéken keresztül hidraulikus folyadékot juttatunk a 24 hengerbe. A rajzon ábrázolt kiviteli alakban a leolvasz­tási folyamat az úgynevezett elektrosalak típus­nál a leginkább előnyös, ahol egy folyékony salakréteg helyezkedik el az olvasztó tégelyben levő megolvadt fémfürdő fölött. A salakréteg kezdeti állapotban. lehet porrátört konziszten­ciájú vagy folyékony halmazállapotú, de ez utóbbi az előnyösebb. Amennyiben az elektró­dákat alkalmas helyzetbe hoztuk, a 10 kémen­á helyezhető, és megkezdődhet a le­olvasztás! művelet. Ilyen többszörös leolvasztásos művelet egyet­len szabályozó szervvel és ugyancsak egyetlen berendezés segítségével különösen is célszerűen alkalmazható az élektro-salak eljáráshoz, mert ez a rendszer önkiegyensúlyozó az egyes elekt­ródákon átfolyó elektromos árammennyiség te­kintetében. Abban az esetben, ha az elektróda­olvasztótégely párok egyike nem indul be, illet­ve, .ha valamelyik 36 elektróda 20 befogó sa-10 15 20 25 S0 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom