156966. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-(halogénfenilamino)-imidazolin-2-származékok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1969. II. 07. (AÉ—285) Német Demokratikus Köztársaság^beli elsőbbsége: 1968. III. 11. (WP 12 p/130 777) Közzététel napja: 1969. VIII. 22. Megjelent: 1970. VIII. 25. 156966 Nemzetközi osztályozás: C 07 d2 U Mwtár ^ Feltalálók: Dr. Faust Gottfried vegyész, Dr. Fiedler Werner vegyész, Dr. Pöpel Werner vegyész, Dr. Lehmann Dieter vegyész, Radebeul, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VBB Arzneimittelwerk Dresden, Drezda, Német Demokratikus Köztársaság Eljárás 2-(halogénfenilamino)-imidazöli!i- 2-származékok előállítására A találmány tárgya eljárás az (I) általános képletű 2-(halogénfenilamino)-imidazolin-2-származékok és azok sói előállítására. Az (I) általános képletben szereplő szubsztituensek jelentése a következő: legalább egyik Rí, R2 és R3 szubsztituens halogénatom, míg a többi gyökök hidrogénatomot és/vagy halogénatomot jelentenek. Halogénatomon a jelen találmány szempontjából klór-, bróm- vagy jódatomot értünk, emellett az RÍ—R3

szubsztituensek a fenilgyűrű 2—6 helyzetében tetszés szerint állhatnak. A találmány szerinti vegyületek sóik formájában a gyógyászatban vérnyomáscsökkentőszerként hasznosíthatók különböző eredetű magas vérnyomás gyógykezelésére. A találmány szerinti vegyületek további más 2-arilamino-imidazolinszármazékok előállítása számos korábbi szabadalom tárgyát képezi. Az ismert eljárások szerint N-aril-tiokarbamidot illetve a megfelelő izotiuroniumsót oldószerek jelenlétében vagy távollétében etiléndiaminnal reagáltatják, vagy N-aril-N'-béta-aminoetil-karbamidokat illetve a megfelelő tiokarbamidokat etiléndiaminnal pirolizálják. Az említett módszereken kívül, amelyek 2--arilamino-imidazolinek előállítására alkalmasak (J. Org. Chemistry 24, 819 — 820 és 884 — 886, (1959), 2 899 426 számú USA szabadalmi leírás 10 15 20 25 30 és 842 065 számú NSZK szabadalmi leírás) egyéb előállítási módszerek is ismeretessé váltak, amelyek azonban az ariigyök bizonyos helyettesítőinek jelenlétében nem kivitelezhetők. így pl. H. Najer és munkatársainak (Bull. Soc. Chim. France, 1961, 2114) sikerült 2-fenilamino-imidazolin-2-t l,3-imidazolidinon-(2)-ből foszforpentakloriddal és anilinnel előállítani, ugyanez a reakció azonban nem megy végbe, ha 2-(2',6'-dimetilfenilamino)-imidazolin-2 előállítására 2,6-dimetilanilin kiindulóanyagot tartalmaznak. Hasonlóképpen a 2-arilamino-imidazolin-2-származékok szintézise 2-alkilmerkapto-imidazolin-2 és anilin illetve helyettesített anilinek felhasználásával rendkívül gyenge kitermeléssel megy végbe, vagy helyettesített aminekkel egyáltalában nem kivitelezhető, jóllehet, más aminos reakciókomponense esetében Aspinel és Bianco szerint (J. Amer. Chem. Soc. 73, 602, 1951) ez a reakció sikeresen kivitelezhető. Végül megemlítjük, hogy a 2-arilamino-imidazolin-2-származékok előállítása l-aril-3-nitroguanidinből etiléndiamin felhasználásával is történhet. (J. Chem. Soc. 1965, 474). Az összes felsorolt eljárás 2-arilamino-imidazolin-2-származékok előállítására a rendkívül alacsony hozam, a kiindulóanyagok bonyolult előállítási módja, a végtermékek izolálásának és tisztításának nehézkessége, a részben szükséges magas reakcióhőmérséklet és a képződött mer-156966