156963. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenilpropionsav-származékok előállítására

156963 3. • 4 don és jó termelési hányadokkal történő előállí­tását teszi lehetővé. Azt találtuk, hogy ez a feladat oly módon old­ható meg, hogy a nagyipari méretben jól hozzá­férhető (II) általános képletű akrilsavszármazé­kokat — e képletben Rí jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel, Y pedig —CONH2 csoportot képvisel — valamely (III) általános képletű vegyület — e képletben R5 rövidszén­láncú alkilgyököt képvisel, mimellett a két R5 gyök egyike hidrogénatomot is képviselhet — diazöniumsójával reagáltatjuk. Az így kapott alfa-klórpropionsavamid-származékokat azután ásványi sav jelenlétében a megfelelő alfa-hidr­oxipropionsav- vagy alfa-klórpropionsav-szár­mazékokká szappanosítjuk el. Ez utóbbiakat az­után ammóniával alakítjuk át a kívánt alfa-ami­nopropionsav-származékokká. Az alfa-hidroxi-, ill. alfa-amino-propionsav­származékok önmagában ismert módon a meg­felelő észterekké is átalakíthatók, vagy pedig dezalkoxilezhetők vagy N-acilezhetők is. Az (I) általános képletű vegyületek optikailag aktív termékek és így az ismert módszerekkel bonthatók szét optikailag aktív izomérjeikre. Az alfa^amino-származékok esetében ezt a rezolvá­lást célszerűen az alfa-amino-béta-(3,4-dialkoxi­fenil)-propionsav szintézis-szakaszban folytat­hatjuk le, N-acilezés, a racemát ezt követő rezol­válása, és az R3 csoportok és az acilcsoport ezt követő vagy egyidejű lehasítása útján. A találmány szerinti eljárás egyes lépései gya­korlatilag az alábbi módon vitelezhetők ki: Az alfa-klór-propionsavamid-származékot adó reakciólépés számos különféle változatban ill. egyszerűsítéssel folytatható le anélkül, hogy ez­zel a termelési hányadot hátrányosan befolyásol­nék, így eljárhatunk oly módon, hogy a (III) ál­talános képletű vegyület pufferezett vagy puf­ferezetlen diazóniumsó-oldatát 100 C°-ig menő hőmérsékleten hozzácsepegtetjük a (II) általános képletnek megfelelő vegyület valamely, a reak­ció szempontjából: közömbös szerves oldószerrel, mint acetonnal, dimetilformamiddal vagy aceto­nitrillel készített és katalizátorként egy réz(II)­sót is tartalmazó oldatához. Eljárhatunk azonban oly módon is, hogy a diazóniumsó-oildatot adjuk !kb. 40 C°-ig menő hő­mérsékleten az amidszármazék oldatához, majd az elegyet fokozatosan hevítjük,fel magasabb hő­mérsékletre. A reakció meglepő módon előnyö­sen folytatható le kizárólag vizes közegben is. így még nagyobb termelési hányadot érhetünk el, mint ha a vizes közeg szerves oldószert is tar­talmaz. A kapott reakcióelegyet azután az oldó­szer vákuumbán történő ledesztillálása és a ma­radék ezt követően pl. toluollal való extrakciója útján dolgozható fel. Ha vízzel elegyedő oldó­szert, pl. acetont alkalmazunk, akkor a kapott vi­zes szerves oldószeres reakcióelegyet oly módon is feldolgozhatjuk, hogy csupán az oldószerelegy szerves alkotórészét desztilláljuk le és a vissza­maradt vizes közegét valamely erre alkalmas szerves oldószerrel, pl. toluollal extraháljuk. Acetonitril oldószerként való alkalmazása ese­tén az acetonitriles réteget külön is választhat­juk. A fenti módon kapott oldatokból a megfelelő alfa-klórpropionsavamid-származékok az oldó­szer ledesztillálása útján különíthetők el. A ka­pott álfa-klórpropionsavamid-származékok az­után vagy közvetlenül, vagy vákuumban történő desztilláció után reagáltathatok tovább a szinté­zis következő lépésében. Az átdesztillált alfa-klórpropionsavamid-szár­mazékok maguktól kikristályosodnak; továbbá tisztítás céljából pl. izopropanolból könnyen át­kristályosíthatók. A Meerwein-Schuster-reakcióhoz a találmány szerinti eljárás esetében jóval kevesebb katali­zátor szükséges, mint a fent említett 36 929 sz. NDK szabadalmi leírásban ismertetett módon metakrilsav-metilészterrel lefolytatásra kerülő reakcióhoz. Az idézett leírásban megadott kata­lizátormennyiség a (II) általános képletű akril­savszármazékokkal lefolytatásra kerülő reakció esetében 1/10-ére vagy még _ ennél is nagyobb mértékben csökkenthető, a termelési hányad csökkenése nélkül. A réz(II)-klorid helyett más könnyen hozzá­férhető rézsók, mint réz(II)-szulfát-pentahidrát, réz(II)-acetát-monohidrát vagy e sók elegyei is használhatók katalizátorként. Az így kapott alfa-klórpropionsavamid-származékokból kiin­dulva szintetizálhatok azután az (I) általános képletnek megfelelő különböző propionsavszár­mazékok. Habár az alfa-helyzetű klóratomnak az amincsoportra való „kicserélése a szintézis más lépéseiben is végrehajtható, előnyösen mégis az alfa-klórpropionsav-származékot adó szintézis­szakaszban folytatjuk ezt le, pl. az alfa-klór-alfa­-metil-béta-(3,4-dimetoxifenil)-propionsav vagy alfa-klór-béta-(3,4-dimetoxifenil)-propionsav ammóniumsójának alkalmazásával. :Az allfa-klór-propionsav-származékot az alfa­-klór-propionsavia,mid-szár:mazék ásványi sav je­lenlétében történő hidrolízise útján nyerjük. Az amid lelszappanasítása híg savakban is történhet. Az alfa-klór-propionsavamid-származéknak az alfa-klórpropionsav-származékká történő elszap­pahosítása után a szerves anyagokat valamely szerves oldószerrel, pl. toluollal, kloroformmal vagy etilacetáttal extraháljuk a vizes-savas reak­cióelegyből; az így kapott szerves oldószeres ki­vonatból azután a savas alkotórészeket pl. vizes alkálihidrogénkarbonát-oldattal oldjuk ki. Az így kapott vizes oldatból, annak megsavanyítása után extrahálhatjuk az •alfa-klórpopionsav-szár­mazékot, amely ammóniúmsó alakjában különít­hető el. Az alfa-klórpropionsav-származék ammó­niumsójából jó termelési hányaddal és nagy tisz­taságban nyerhetjük a megfelelő alaninszárma­zékot. A reakció már szobahőfokon végbemegy vizes ammónia jelenlétében, dolgozhatunk azon­ban autöklávban, vízmentes ammóniás közeg­ben is. Az eljárás legcélszerűbb kiviteli módja eseté­ben vizes ammóniaoldatban dolgozunk autókláv-10 15 20 25 £0 35 40 45 50 55 60 /

Next

/
Oldalképek
Tartalom