156955. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pteridinek előállítására
156955 6 alatt forralunk. A reakciókeveréket az 1. a) példában leírt módon feldolgozva 9,1 g terméket kapunk (az elméletinek 92%-a). Metanol és dioxán 5 :1 arányú elegyéből kétszer átkristályosítva a 4^diizopropanolamino-2-morfolino-7--pirroIidino-6-fenil-pteridin 216—218°-on olvad. c) A 2,7-diklór-4-diizopropanölammo-6~fenil-pteridinnek (op. 186—187°) N-metilpiperazinnal való analóg kezelésével előállítottuk a 4-diizopropanolamino-2,7-di(N-metilpiperazino)-6--fenil-pteridint is. Hozama az elméletinek 97-%-a. Olvadáspontja 130—132°. 2. példa: 4,2 g (0,01 mól) 7-klór-4-diizopropanolamino~2-metiltio-6-fenil-pteridint (op. 199—201°; készült 4,7-diklór-2-rnetiltio-6-fenil-pteridinbőT diizopropanolaminnal dioxánban hűtés közben), kevés rézszulfát jelenlétében zárt csőben 2 óra hosszat kb. 200°-on 20 ml pirrolidinnal hevítünk. A kapott sötétszínű oldatot kb. 400 ml vízbe öntve a reakciótermék narancsszínű csapadékként kiválik. Ezt azonnal 0,1 n sósavban oldjuk, és 2 n ammóniával kicsapjuk. A hozam 3,0 g. (az elméletinek 63%-a). Metanolból kétszer átkristályosítva a 4-diizopropanolamino-2,7--dipirrolidino-6-:f enil-pteridin 220—223°-on olvad. 3. példa: a) 2,0 g (0,005 mól) 4-etiltio-2,7-dipirrolidino-6-fenil-pteridint (op. 203—207°; készült 4-etiltio-2,7-diklór-6-fenil-pteridinből pirrolidinnel való rövid melegítéssel visszafolyató hűtő alatt) 20 ml etanolizopropanolaminnal etanolizopropanolaminhidroklorid jelenlétében kb. 8 óra hoszszat visszafolyató hűtő alatt hevítünk. Ezután az aminfelésleget vákuumban túlnyomórészt ledesztilláljufc, és a maradékot kb. 200 ml vízben felvesszük, mire a 4-etanolizopropanolamino-2,7-dipirrolidino-6-f enil-pteridin kiválik. Tisztítás, céljából 0,1 n sósavban oldjuk, 2 n ammóniával kicsapjuk, majd egyszer metanolból és egyszer 1 :1 arányú etilénklorid-ciklohexán elegyből átkristályosítjuk. Hozam 0,9 g (az elméletinek 39%-a). A vegyület azonos az 1. a) pontban leírt eljárás szerint előállítottal. b) A 4-etanolizopropanolamino-2,7-dipirrolidino-6-fenil^pteridint (op. 198—200°) a 4-etiltio-yegyület előállításával teljesen analóg módon [3. a) eljárás] a 2,7-dipirrolidino-4-feniltio-6-f enil-pteridinnék (op. 225—227°) és a 4-benziltio-2,7-dipir,rolidino-6Jfenil-'pteridinnek etanolizopropanolaminnal visszafolyató hűtő alatt való hevítésével is előállíthatjuk. A hozam az elméletinek kb. 45%-a. 4. példa: 5,1 g (0,01 mól) 4-etanolizop:ropai nolamino-2,7--difenoxi-6-fenü-pteridint (készült 4-etanolizopropanolamino-2,7~diklór-6-fenil-pteridinbőlnát-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 riumfenoláttal fenolos közegben való" hevítéssel) 50 ml pirrolidinnel 1 g pirrolidin-hidroklarid jelenlétében kb. 12 óra hosszat 120°-on beforrasztott csőben hevítünk. A kapott oldatot kb. a felére bepároljuk, majd 300 ml vízbe öntjük, mire a reakciótermék rövid idő múlva amorf sárga csapadékként kiválik. A terméket leszívatjuk, vízzel mossuk, és megszárítjuk. A hozam az elméletinek 80%-a. Tisztítás céljából egyszer 0,1 n sósavban oldjuk, majd 2 n ammóniával kicsapjuk, és kétszer metanolból, majd egyszer 1 : 1 arányú etilénklorid-ciklohexán elegyből átkristályosítjuk. Az így kapott 4-etanolizopropanol-amino-2i 7-dipirrolidino-6-f enil-pteridin 196— 199°-on olvad. 5. példa: 4,8 g (0,01 mól) 4-diizopropanolamino-2-metiltio-7-fenoxi-6-fenil-pteridint (op. 192—193°) vagy 5,2 g (0,01 mól) 4-izopropano]amino-2,7-difenoxi-6-fenil-pteridint (op. 70—100°; mindkét kiindulási anyag készült 7-klór-4-diizopropanolamino-2-metiltio-6^fenil-pteridinből, illetve 2,7--diklór-4-diizopropanolamino-6-fenilj pteridinből fenolos közegben nátriumfenoláttal való hevítéssel (30 g 3-hidroxipiperidinnel 3-hidroxipiperidin-hidroklorid jelenlétében kb. 12 óra hosszat 120—130°-on hevítünk. A fölös amint vákuumban ledesztilláljuk, és a maradékot kb. 400 ml vízben felvesszük, mire a 4-diizopropanolamino-2,7-di-(3'-Jhidroxipiperidino)-6-f enil-pteridin sárga amorf csapadékként kiválik. A hozam 3,5, iíletve 4,1 g (az elméletinek 65—76%-a). 0,1 n sósavban való oldás és 2 n ammóniával való kicsapás, majd 1 :1 arányú metanol-víz elegyből való kétszeri átkristályosítás után a termék 212—218°-on olvad. 6 példa: 5,3 g (0,01 mól) 4-diizopropanolamino-2-morfolino-7-feniltio-6-fenil-pteridint (op. 202—203°) vagy 5,5 g (0,01 mól) 7-benziltio-4-diizopropanolamino-2-morfolino-6-fenil-pteridint (op. 198— 199°; mindkét kiindulási anyag készült 7-klór-4-diizopropanolamino-2-morfolino-6-fenil-pteridinnek nátriumtiofenoláttal, illetve nátriumbenzilmerkaptiddal tiofenolban, illetve benzilmerkaptánban és dioxánban való hevítésével) 15 g 3-hidroxipiperidinnel rézszulfát jelenlétében 3 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt hevítünk. A reakciókeveréket kb. 400 ml vízzel hígítva a 4~diizopropanolamino-7-(3'-hidroxipiperidino)-2-morfolino-6^fenil-pteridin sárga csapadékként kiválik. A hozam mindkét esetben 3,0 g (az elméletinek kb. 60%-a). Tisztítás céljából az anyagot 0,1 n sósavban oldjuk, majd 2 n ammóniával kicsapjuk, és 2 :1 arányú metanol-víz elegyből és utána benzolból átkristályosítjuk. Az így kapott vegyület 189—192°-on olvad. A következő táblázatban felsorolunk még néhány további I általános képletű vegyületet. Ezek a fent leírt példákkal analóg módon készíthetők. 3
