156951. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromosan vezetővé tett pórusos anyag előállítására

156951 3 4 súly%-ig előnyösen 0,1—0,3 súly% mennyiség­ben, majd pirolízissel a vázanyag csatornáknak falán egymással és a felülettel összefüggő vé­kony rétegében piropolimert állíthatunk elő. A vázanyag előnyösen szilikát, zeolit, kerámia, vagy földfém oxidból áll és legalább 5% nyilt pórusú porozitással rendelkezik. A porozitás szivacsszerkezet jellegű, egymással és a felület­tel összeköttetésben álló csatornákból áll. Lé­nyeges jellemző, hogy találmányunk szerint a vázanyag molekulárisnál nagyobb csatornáit, üregéit a piropolimer nem tölti ki teljesen. A találmány szerint készített piropolimer a na­gyobb üregek falán igen vékony rétegben he­lyezkedik el, és csak az ott levő molekuláris méretű, de .az összporozitás igen kis %-át ki­tevő pórusokat tölti meg. A piropolimer és vázanyag között nagy másodlagos erők lépnek fel, amelyek nagysága vizsgálataink szerint megközelíti a kémiai kötés energiáját. Találmányunk szerinti eljárással új, eddig nem ismert csatornakomplexet is előállítunk. Találmányunk szerinti eljárást különböző módokon valósíthatjuk meg. Egyik megoldásnál a monomert például diffúzióval, vákuumszíva­tással, felkenéssel a vázanyagba juttatjuk, majd a rendszerben levő monomert például ionizáló sugárzással — gamma vagy röntgen sugárzás­sal — vagy ultraibolyasugárzással, hővel, vagy kémiai iniciátorral a csatornában polimerizál­juk. Találmányunk szerinti másik megoldásnál a polimert alkalmas oldószerben, például dime­tilformamid vagy cc H2 S0 4 -ban feloldjuk, az oldatot a vázanyag pórusaiba juttatjuk. Találmányunk szerinti másik kivitelnél poli­mert megolvasztva előnyösen vákuumozás út­ján juttatjuk a vázanyag csatornáiba. A kö­vetkező lépés a vázanyagban levő polimer piro­lizálása. A bevitt és/vagy létrejött polimert 0,1—10~10 Hgmm nyomás tartalmú vákuumban és/vagy iners gázban, és/vagy redukáló közeg­ben 200—2000 C° közötti hőmérsékleten elekt­romosan vezetővé pirolizáljuk. Találmányunk szerinti eljárás és az eljárás­sal készült anyagkombináció előnyei a követ­kezőkből adódnak: A találmány szerinti eljárásunkban poliak­rilnitrilt, polietilént juttatunk egy matrix csa­tornába, és a polimerből pirolízissel piropoli­mert állítunk elő. Mivel a találmány szerint a pirolízis is a mátrixban történt, az itt képződött piropolimer tulajdonságai is merőben eltérnek a nem csatornában pirolizált terméktől. A ta­lálmány szerint elkészített piropolmer-matrix csatornakomplex tulajdonságai lényegesen má­sok, mint a már ismert alkotóké és más csa­tornákomplexé. Az eltérés oka, hogy a polimer az elektromosan vezető szerkezet kialakulása közben és után a vázanyag másodlagos erőinek hatása alatt áll. Emiatt a képződött polimer szerkezete és tulajdonságai is lényegesen és előnyösen eltérnek a más módon előállított pi­ropolimertől. Ez az eljárás igen kis (0,1—0,2 JU.V/V) elektromos zajtényezőjű anyagot ered­ményez. A vázanyag szilárdságának és jó ala­kíthatóságának, valamint -a piropolimer előnyös elektromos tulajdonságainak kombinációja pe­dig mindkét alkotó komponensnél jobb elekt­romos tulajdonságú csatornakomplexet ad. A találmány szerinti módszerrel a legalább 5% porozitású nyílt pórusú szilikát, kerámia, földfémoxid anyagot elektromosan vezetővé te­hetünk úgy is, hogy nem az egész anyag, ha­nem csak annak egy általunk meghatározott része vezessen. Az ilyen vezető-utak előállí­tása történhet például a vezetővé tenni nem kívánt réteg előzetes lefedésével, valamely is­mert technológia (pl. fotoreziszt eljárás) alkal­mazásával. Az alábbiakban a találmány tárgyát képező vegyület előállítására három példát ismerte­tünk : 1. 2% polimetákrilnitrilt tartalmazó dimetil­formamid oldatot készítünk, egy 15% porozi­tású pirrolit kerámiát 20 Hgmm vákuum alá helyezzük, majd a 110 C°-os oldatot hozzátölt­jük. A kerámia kiemelése és szárítása után 800 C°-on 10~3 Hgmm vákuumban leforrasztott kvarccsőben 5 óráig izzítjuk. Az elkészült anyag ellenállása kb. 10~3 Ohm cm/cm 2 . 2. 2%-os benzolos polietilén oldatot készí­tünk, amelybe 30 percen keresztül 5% poro­zitású zeolitot forralunk. A benzol elpárolog­teatása után 900 C°-on 10-4 Hgmm vákuumban 5 óráig izzítjuk. A termék ellenállása kb. 400 Ohmom/cm2 . 3. 40% porozitású zeolitit 20 C°-on 24 óráig akrilnitril oldatban áztatunk. A felszívott mo­nomerrel együtt 8,105 rad/órás gamma sugár­zású (Co 60 izotóp) térben 20 óráig sugározzuk a polimeráció végrehajtása céljából. Ezután le­forrasztott kvarccsőben 900 C°-on 10~3 Hgmm nyomáson 3 óráig izzítjuk. A termék ellenál­lása kb. 1 Ohmcm/cm2 . Az ellenállás az időben állandó, a 900 C°-on pirrolizált anyagok ellenállás hőmérséklete ko­efficiense 0. Az elkészített anyagok ellenállás értékeit csi­szolással lehet beállítani. A vázanyag biztosítja az elektromos csatlakozáshoz és a megfelelő megmunkálhatósághoz szükséges szilárdságot, valamint olcsó ára következtében a végtermék ára is alacsony. A csatornavegyület a szerves félvezetők is­mert tulajdonságait is mutatja (tertnoelektro­mos hatás), így az ennek megfelelő felhasznál­hatóságra is lehetőség nyílik. Szabadalmi igénypontok: Eljárás elektromosan vezető porózus, előnyö­sen kerámia jellegű anyag előállítására, amely több mint 5% nyilt pórusú porozitással rendel­kezik, azzal jellemezve, hogy önmagában elektromosan rosszul vezető vagy szigetelő és 50 Á feletti átmérőjű, egymással közeledő pó­rusokat tartalmazó szivacs szerkezetű váz-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom