156946. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-indolil-alifás savszármazékok előállítására

11 156946 12 szerinti eljárás következő lépésében csak a N1 ­aciliezett vegyület lép reakcióba. A találmány szerinti eljárással oly vegyüle­teket alíthatunk elő, amelyek (II), ,(VI) és (X) általános képletéiben az R1, R 6 és A jelentése pl. a következő lehet: R1 : 3-piridil, 4-piridil, .2-furil, 3-furil, 2-tienil, 3-tiénil, 5-klór-2-tienil, N^mietil-3-piperidil. A: —CH2 —, — CH2 —JCH=CH—, _CH=CH—, —CH=CH—CiH=CH—, —GR2 -^ CH2 —CH 2 — —<CH2 —, —CH—GH 2 —, CH 2 —CH—•, —CH— Ce H 5 Cl Cl —CH2 —CH=€H—CH 2 ^- és — CH 2 —CH^CH 2 Rg: klór, bnóm, fluor, hidrogén, metil, etil, izopropil, metoxi, etoxi, propoxi, metiltio, etil­tio és izopropiltio. Végül az alábbiakban ismertetjük az (I) ál­talános képletű l-iacil-3-indolil^alifás savszár­mazékokniak a (II) általános képletű N^acile­zett fenilhidra'zin-szárimazékok (III) általános képletű alifás savszármazékokkal való reagál­tatása útján történő elöalítását. Ezt a reakciót valaimely alkalmas, kondenzá­lószer jelenlétében- vagy enélkül, szerves oldó­szerben vagy oldószer nélkül történő hevítéssel folytatjuk le. A reakció igen nagy termelési hányadokkal mégy végbe. Ez a reakció simán végbemegy oldószer al­kalmazása nélkül is, sok 'esetben azonban elő­nyös oldószer jelenlétében dolgozni. Oldószer­ként szerves savak, pl. ecetsav, hlangyasav, pro­piomsav, tejsav vagy vajsav, nem-jpo'Mros szer­ves oldószerek, pl. ciklohexán, n-hexán, benzol vagy toluol, továbbá más szerves oldószerek, pl. dioxán vagy dimetilfarmamid használhatak a gyűrűzáiriási reakció lefolytatására; Ha e re­akcióhoz valamely alkoholt alkalmazunk oldó­szerként, akkor reakciótermékként az indol-ali­fás sav .megfelelő észtedét kapjuk. Egy ilyen reakció lefolyását a csatolt rajz szerinti (C) vázlatos reakcióiképiét szemlélteti. Az 5-helyzeitíben helyettesített indol-szárma­zékok ia ;megfélelő p-helyettesített feniilhidrazin­származékok gyűrűzárási reakciója útján állít­hatók elő; ha azonban m-4helyettesírtett fenil­hidrazin-származékokból indulunk ki, akkor két izomer terméket, a megfelelő 4- és 6-he­lyettesíteiit indolszármazékot «kapjuk, amint ezt a csatolt rajz szerinti *(D) és (Di) reakcióképle­tek szemléltetik. A keit izomért ilyen esetekr­ben általában 'oszlop-kromatográfiával választ­hatjuk el egymástól. A reakció 50 C°-tól 200 C°-ig menő hőmér­sékletekein általában végbemegy, előnyös azon­ban 65 C° és 95 C° közötti íreakcióhőmérsékle­tet alkalmazni. A reakció' rohamosan lefolyik és általában rövid idő alatt teljesen befejező­dik; 1—2 óra rendszerint elegendő a reakció teljes befejeződéséhez. Kondenzálószer sok esetben nem szükséges, általában azonban jobb eredményekhez jutunk kondenzálószer alkalma­zásával. Kondenzálószerként szervetlen savak, pl. sósav, kénsav vagy foszforsav, fámhaloge­nidek, pl. cinkklorid vagy rézklorid, nehézfém­porok, pl. irézpor, Griignard-reiagensek, bórfluo­ridok, polilfoszforsav vagy ioncserélő gyanták alkalmazhatók. A sósav és hasonló komdenzá-5 lőszerek ekvimolekuláris vagy ezt meghaladó mennyiségben alkalmazandók; a rézpor és ha­sonlók csekély mennyiségben Ls elegendők. Utókezelésként a reakicióelegyelt szolbahőfo­kon vagy hűtőszekrényben (5 C° körüli hőmér-1Q sékleten) állni hagyjuk; rendszerint nagymeny­nyiségű kristályos terméket kapunk ilyen mó­don. Ha a termék nem válik ki maigáltól kristá­lyos alakban, akkor a raakcióelegyet esökken-15 tett nyomás alatt bepéroljuk, vagy pedig vizet, ecetsav-víz elegyejt vagy petrolétert adunk megfelelő módon az elegyhez, amikoris rend­szerint szép kristályos kiválást kapunk. A ka­pott termék átkristályosítása valamely erre 20 alkaknas oldószerből, általában előnyösem éter­ből, acetonból, aceton és víz elegyéből, alkohol­ból, alkohol és víz elegyéből, benzolból vagy ecetsavból történhet. Ezek a vegyületek gyak­ran polimorf kristályokat képeznek és kris-25 tályrendszerük az átk'ristalyosítáishoz használt oldószertől és a kristályosítás sebesís'égétől füg­gően változhat. A kapott kristályos terméket szűréssel elkülönítjük, azután vizes ecetsavol­datbal, alkohol és víz elegyével, vízzel vagy 3Q petroléterrel mossuik, végül pedig megszárítjuk a terméket. Ezek a termékek rendszerint kris­tályosak, egyes esetekben azonban olajszerű anyagok is lehetnék. A fentiekben említett oldószerek, reakciófcö­„g rülmények, feondenzálószerék és .reakcióközegek azonban csupán példaként szolgálnak; a talál­mány köre sammiiképen sínesen ezekre a pél­daképpen említetlt kiviteli módokra korlátozva. A találmány szerinti eljárással pl. az alábbi vegyületeket állíthatjuk elő igen jó, az elmé­ietilt megközelítő vagy elérő termelési hánya­dokkal: l-<(/3-2'-furilakriloil)-2-(miel til-!5-imietoxi-3-mdolil­-eoeteav ATZ 1 -(2-a! -piridil-akriloil)-2-metil-5-metoxi-3--indolil-eeétsav l-,[2'-<2"-kiino.lil)-afcriloil]-2-imetil-5-me, toxi-3--indolil-eoeltsav l-furilaoetil^-metil-S-imetoxi-S-indolil-iacetát 50 A fent említett indolszármazékokon kívül jó termelési hányaddal állíthatok elő az oly indol­szárrniazékak is, amelyeikben az indolgyűrű 1-helyzetében álló —CO—A—R1 helyettesítő pl. 55 2-piridiillaoétil-, 4-piridilaoötl-, 24rinolilacetil­vagy 3-(2-kinolil)-prapionil-csoportot képvisel. A találmány szerinti eljárással, olyan ese­tekben, amikor egy í(VI'II) általános képletű alifás savszármazékot — tehát egy oly (III) 60 általános képletű vegyületeit, amelyben R 4 he­lyén karboxilcsoport áll, n = 0 és p=l. — reagáltatunk egy (II) általános képletű N^aci­lezetit fenilhidrazin-származéktoal, a (VII) álta­lános képletnek megfelelő l-acil-3-indolil-alifás 65 savszármazékot a csatolt rajz szerinti E reak-6

Next

/
Oldalképek
Tartalom