156942. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és üzemeljárás húzott síküveg előállítására

ä 156942 4 bák miatti megszakítására 150—1000 óránként kerül sor; a kisebb értékek húzöcsónak alkalmazására, a nagyobb értékek szabad felszínről való húzásra vonatkoznak. A találmány célja a síküveggyártó berendezés hibáinak kiküszöbölése, a húzási sebesség növelése, a minőség javítása és a húzási periódusok időtartamának növelése, illetve a szakaszosság teljes kiküszöbölése. A találmány tárgya berendezés húzott síküveg előállítására, valamint üzemeljárás síküveggyártó berendezés üzemeltetésére. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a jelenleg ismert berendezések hibáit előidéző aszimmetrikus és inhomogén üzemi viszonyok kiküszöbölhetők, ha a formázó részt úgy rendezzük el, hogy a pihentető részen át az üvegolvadék azonos viszonyok között, szimmetrikusan jusson el a formázó részbe, a húzőkamra mindkét oldalához, Ennek eredményeként megszüntethető, hogy a formázó részben a húzókamrában nagy üvegolvadék-tömegek tartózkodjanak és stagnáljanak, továbbá mód nyílik arra, hogy a kamrafenék az áramvonalaknak megfelelően legyen kialakítva. A találmány szerint berendezés lényege tehát, hogy a síküveggyártó berendezés pihentető része elágaztatás révén több csatornából áll és a csatornák páronként a formázó rész és az abban levő húzókamra két különböző oldalához csatlakoznak; az azonos formázó részhez, ül. húzókamrához y

csatlakozó csatornapárokban az áramlási utak célszerűen egyenlő hosszúságúak és irányuk a húzókamra közelében a formázot üvegszalag síkjára célszerűen merőleges. A formázó részben az üvegolvadék mélysége legfeljebb 800 mm. A fenékmélység a formázó részben a húzókamráig célszerűen fokozatosan csökken és a fenéknek az üvegszalagra merőleges függőleges síkmetszete közelítőleg az áramló üvegolvadék áramvonalával megegyező. Az ugyanazon olvasztó részhez csatlakozó formázó részeknek az olvasztó résztől való távolsága legfeljebb 10%-kal különbözik egymástól, vagy pedig — közel azonos formázási hőmérsékletek elérése érdekében — a formázó részek, illetve a húzókamrák közelében, célszerűen azok fenékfalában, szükség szerint pótfűtő készülékek, célszerűen villamos ellenállások vannak. A berendezés kialakítható párosszámú olvasztó részből és egy, vagy több formázó részből, olymódon, hogy az olvasztó részek elrendezése a formázó részekhez képest szimmetrikus. A találmány szerinti üzemeljárás lényege, hogy a pihentetőben a formázó felé áramló üvegolvadékot minden egyes formához megosztott áramban, két oldalról olymódon vezetjük, hogy a két áram valamennyi paramétere, különösen a hőmérséklete, a keresztmetszete és az áramlási sebessége azonos (szimmetrikus) és az áramlás iránya az üvegszalag síkjára célszerűen merőleges legyen. Az egyazon olvasztó részhez csatlakozó formázó részek legkedvezőbb hőmérsékletének beállításához a formázó részek közelében, célszerűen azok fenékfalába, szükség szerinti pótfűtést alkalmazunk. A formázó részt két oldalról, szimmetrikusan elrendezett olvasztó részekből láthatjuk el üvegolvadékkal; ebben az esetben az üvegolvadékáramok paramétereit, különösen a hőmérsékletet, a keresztmetszetet, az áramlási sebességet, az összetételt, valamint az olvasztó részekben az üvegolvadék szintjét azonos értéken tartjuk. A találmány szerinti üzemeljárás néhány példaképpeni foganatosítási módját a találmány szerinti berendezés kiviteli példáival kapcsolatban ismertetjük. A rajzokon a 4. ábra a pihentető rész és a formázó rész egyfajta elrendezését felülnézetben; az 5. ábra ugyanazt másféle elrendezésben, felülnézetben, a 6. ábra a két olvasztó résszel bíró berendezést felülnézetben, a 7. ábra a húzócsónakos húzókamra, végül a 8. ábra a szabad üvegfelszínről való üveghúzáshoz használt húzókamra függőleges metszetét ábrázolja, a találmány szerinti megoldásban. Az 1 olvasztó részhez csatlakozó 2 pihentető rész (4. ábra) két szimmetrikus ágra oszlik, s ezekből ágaznak ki a 3 formázó részekhez vezető 7 csatornák. Ezek a 7 csatornák a 3 formázó részekhez képest szimmetrikus elrendezésűek és irányuk a 3 formázórészek közelében az üvegszalag síkjára merőleges. A 2. pihentető részben levő üvegolvadék hőmérséklete az 1 olvasztó résztől távolodva csökken. Arra az esetre, ha a hőmérséklet a megengedett alsó határ alá csökkenne, pótfűtésről kell gondoskodni. Ennek egy lehetséges kivitele a kemencefenékben kiképzett 8 lyukakból s az ezekben elhelyezett villamos ellenállásokból áll. A hőmérséklet értékét befolyásolni lehet továbbá az áramlási keresztmetszetnek a csatorna hosszához való megfelelő arányosításával, az áramlási sebesség változtatásával, valamint •— húzócsónakos megoldás esetén — a csónakfenék hőátadóképességének változtatásával. A 3 formázó részeknek az 1 olvasztó résztől mért távolsága egyenlővé tehető a 3 formázó részek körív mentén való elhelyezésével (5. ábra). Egy másik lehetőség a 3 formázó részek szimmetrikus kiszolgálására két, vagy több, de párosszámú, szimmetrikus elrendezésű 1 olvasztó rész alkalmazásával (6. ábra) érhető el. Ebben az elrendezésbén a 7 csatorna rendszer egyszerűbb és a termikus feltételek kialakítása is kedvezőbb. A két 1 olvasztó résznek természetesen azonos üvegösszetétellel és azonos termikus viszonyok között kell üzemelnie. A tökéletes működés előfeltétele a két 1 olvasztórész üvegszintjének azonossága és differenciál-vezérlése. A 3 formázó rész és abban a 4 húzócsónak üvegolvadékkal való 'szimmetrikus ellátása esetén (7. ábra) a 3 formázó részben nem kell az 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 .2