156941. lajstromszámú szabadalom • Tetőszellőző

3 156941 4 egyik zsalu alsó élét és a kifelé következő zsalu felső élét összekötő egyenes a tetőszellőző függőleges falát a szellőzőnyílás alsó éle alatt metszi. A zsaluk akár egymással párhuzamos síkokban, akár egymást egy egyenesben metsző sí-Tíokban lehetnek elrendezve. Tekintettel arra, hogy az esővédő zsaluk a kétféle szempontnak tehát az esővédelemnek és a kis légellenállásnak eleget téve rögzítetten vannak elrendezve, a szellőzőnyílások esetleges lezárhatóságuk érdekében külön nyílászáróval vannak ellátva. A találmányt részletesen kiviteli példák kapcsán, a rajzok alapján ismertetjük.Az 1. ábra a találmány szerinti tetőszellőző egy kiviteli példájának oldalnézeti metszete. A 2. ábra a találmány szerinti tetőszellőző egy további kiviteli példája. A szellőztetendő csarnok 1 tetejének födémnyílásán van a tetőszellőző az 1. ábrán látható módon kiképezve. A tetőszellőző függőleges falain vannak a tulajdonképpeni szellőzőnyílások kialakítva. A szellőzőnyílásokkal szemben függőleges 3 szélvédő lemezek vannak elhelyezve. A szellőzőnyílások felső C élétől kiindulva ferde sík mentén, rögzített helyzetű 4 esővédő zsaluk vannak elrendezve, mégpedig befelé dűlő síkokban. Az 1. ábra szerinti kiviteli példánál a 4 zsaluk egymást E egyenesben metsző síkokban helyezkednek el. Annak biztosítására, hogy a szél hatására bármely irányból érkező, de egyenes vonal mentén haladó esőcsepp ne tudjon a csarnokba bejutni, a zsaluk úgy vannak döntve és olyan hosszúságúak, hogy az egyik zsalu felső F élét és az utána befelé következő zsalu alsó G élét összekötő egyenesek a tetőszellőzőt a szellőzőnyílás alsó éle alatt, a kiviteli példánál A vízszintes vonal mentén metszik. Ily módon tehát még a lehető legferdébb irányból érkező esőcseppek sem tudnak a csarnokba bejutni. A kiviteli példánál a szellőzőnyílások 5 tengely körül elmozduló 2 nyílászáróval zárhatók le, tekintettel arra, hogy a fix zsalukkal a nyílás nem csukható le. A 2 nyílászáró mozgatása 6 csigán át vetett kötélzet segítségével történik. Amint az ábrából látható, a szellőzőnyíláson át kiáramló levegő a zsaluk között folyamatosan felfelé áramolva távozhat és ily módon nincs jelentős áramlási irányváltoztatásra kényszerítve. A találmány szerinti tetőszellőző esővédő zsaluzatának célszerű szerkesztési módja a következő. Kijelöljük a szellőzőnyílás alsó éle alatt azt az A pontot, amelyre már megengedjük, hogy eső kerüljön. Ezt az A pontot összekötjük a 3 szélvédőlernez felső B élével. Ezen egyenesre a szellőzőnyílás felső C élétől merőlegest bocsájtunk, amely ezt D pontban metszi. A C—D egyenes az esővédő zsaluzat síkja, és ebben a síkban helyezkednek el az esővédő zsaluk. Ez után felveszünk a D pontból E pont felé futó egyenest, mégpedig oly módon, hogy ennek az egyenesnek a vízszintessel bezárt a szöge 90° körüli értékű legyen és ez az egyenes határozza meg a legkülső zsalulevél síkját. Ennél a szögállásnál követi a zsalulevél a levegő áramlási irányát a lehető legjobban amellett, hogy az esőcseppet még mindig kifelé vezeti. A D—E egyenes mentén fekvő zsalunak meghatározzuk a magasságát és a felső élét képező F pontot összekötjük a már korábban kijelölt A ponttal. Az F—A vonalig kell, hogy leérjen a befelé következő zsalulevél alsó G éle. Az 1. ábra szerinti megoldás esetén a zsalulevelek az E pontból, vagy E vízszintes egyenesből kiinduló síkokban helyezkednek el és így a ' síkok egymás utáni felrajzolásával, valamint az A pontból kiinduló és a -már megszerkesztett zsalulevél felső-F pontját összekötő egyenesek fo-, lyamatos felrajzolásával, illetve metszéspontjainak kiszerkesztésével megkapjuk a zsalut. A találmány egy előnyös kiviteli példája a 2. ábrán látható. Ebben az esetben a 4 zsaluk egymással párhuzamosak és a tetőszellőző nem rendelkezik külön 2 nyílászáróval, hanem a 3 szélvédő lemez van 5 tengely körül billenthetően kiképezve és az a zsalukra történő lebillentéskor zárja le a tetőszellőzőt. A találmány szerinti tetőszelőző a vele szemben támasztott követelményeknek minden tekintetben eleget tesz, ugyanis az esőcseppeket nem engedi a szellőztetendő csarnokba, de ugyanakkor a szellőző levegő számára igen kis ellenállást okoz vagyis a tetőszellőző átfolyási tényezője magas. További előny, hogy az anyag és munkaigényes zsalufelület kisebb, mint bármelyik eddig ismert megoldásnál és kontsruktíve is egyszerűbb, így jelentős beruházási megtakarítást is eredményez. Szabadalmi igénypontok 1. Tetőszellőző, amefynek függőleges falain kiképzett szelőzőnyílásai és a szellőzőnyílások előtt elhelyezett szélterelő lemezei és esővédő zsalui vannak, azzal jellemezve, hogy az esővédő zsaluk (4) a szellőzőnyílás felső élétől (C) vagy a felső él feletti helyről induló ferde sík mentén befelé dűlő síkokban vannak rögzítetten elhelyezve oly módon, hogy az egyik zsalu (4) alsó élét (G) és a kifelé következő zsalu felső élét (iF) összekötő egyenes a tetőszellőző függőleges falát a szellőzőnyílás alsó éle alatt (A) metszi. 2. Az 1. igénypont szerinti tetőszellőző kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a zsaluk (4) egymással párhuzamos síkokkal vannak elrendezve. 3. Az 1. igénypont szerinti tetőszellőző kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a zsaluk (4) egymást egy egyenesben (E) metsző síkokban vannak elrendezve (1. ábra). 10 15 20 25 SO 35 40 45 50 55 60 2