156941. lajstromszámú szabadalom • Tetőszellőző

MAGYAR SZABADALMI 156941 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS JÉü Nemzetközi osztályozás; E 04 f ipf Bejelentés napja: 1967. VII. 21. (Sí—1023) -ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1969. III. 24. Megjelent: 1970. IX. 30. . Springer Antal oki. építészmérnök, Kiss Bertalan oki. gépészmérnök, Budapest Tetőszellőző A találmány tetőszellőző, amelynek függőleges falain kiképzett szellőzőnyílásai és a szellőzőnyílások előtt elhelyezett szélterelő lemezei, valamint esővédő zsalui vannak. Nagy hőtermelésű csarnokok, így elsősorban üzemi csarnokok szellőztetésének általánosan elterjedt megoldása a gravitációs szellőzés, amikoris a friss levegő a . csarnok alsó nyílászáró szerkezetein jut a csarnokba és a meleg levegő a csarnokban felemelkedve azt a tetőszellőzőkön hagyja el. A tetőszellőzőkkel szemben kétféle követelményt támasztanak, mégpedig, hogy esztétikai és beruházási okokból minél kisebb legyen, de ugyanakkor a tetőszellőző átfolyási tényezője nagy, tehát légellenállása kicsi legyen, hogy rajta keresztül az adott nyomáskülönbség hatására minél több levegő tudjon időegység alatt eltávozni. A tetőszellőzőknél még egy fontos' szempont, hogy azok a csapadékkal szemben a szellőztetendő helyiséget lezárják. Erre a célra esővédő zsalukat helyeznek a függőleges szellőzőnyílásba, mégpedig olymódon, hogy a zsalulevelek kifelé lefelé állnak, hogy a rájuk kerülő csapadékot kifelé elvezessék. Ennek a megoldásnak azután légtechnikai okokból igen jelentős hátránya, hogy a helyiségben felfelé áramló meleg levegő csak úgy tudja a zsaluk között a helyiséget elhagyni, ha legalább a szellőzőnyílás, tehát a zsaluk tartományában, illet-10 15 20 25 30 ve a zsaluk között kis mértékben lefelé áramlik és csak a zsaluk elhagyása után tud újra a hőmérsékletkülönbség okozta gravitációs felhajtó erőnek eleget téve, felfelé áramolni. A kibocsájtandó levegő áramban tehát az esővédő zsaluk törést okoznak, ami azt jelenti, hogy jelentős légellenállást kell ott a levegőnek legyőznie és így a szellőző szerkezet légátfolyási tényezője kicsi. Tekintettel arra, hogy a szellőző légmennyiséget befolyásoló tényezők mint a belső levegő fajsúlya, valamint a szellőztetendő helyiség, valamint külső légtér nyomása és a keresztmetszet adott, a szellőző légmennyiség fokozására csupán az ellenállási tényező csökkentésével, illetve az átfolyási tényező növelésével van mód. A találmány feladata tehát olyan tetőszellőző kialakítása, amelynél a légellenállási tényező lényegesen kisebb, mint az eddig ismert konstrukcióknál. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a fenti célnak eleget tehetünk, ha az esővédő zsalukat oly módon helyezzük el, hogy azok a levegőnek felfelé irányuló áramlását legfeljebb kis mértékben terelik el, de lefelé irányuló mozgásra a levegőt nem kényszerítik, de ugyanakkor természetesen a helyiség esővédelmét is biztosítják. A találmány szerint a feladatot azáltal oldjuk meg, hogy az esővédő zsaluk a szellőzőnyílás felső élétől vagy a felső él feletti helyről induló ferde sík mentén befelé dűlő síkokban vannak elhelyezve oly módon, hogy az 156941