156931. lajstromszámú szabadalom • Csillapító szerkezet, különösen erőkiegyenlítéssel működő mérőberendezésekhez

isfesfsi 20 25 E/gy változatnál a csillapító szerkezet hatása beállítható oly módom, hogy a csillapító furat tetszés szerintii tagira nyitható, egy áliíthactó sza­bályozó pálca segítségével, melyet a csillapító furatban egy vezetőszerv, a helytálló műszer- 5 csatlakozásnál pedig csavarzat ágyaz. Egy további előnyös változatnál a csillapító folyadékot az edény belső terében a pneumati­kus csatlakoztató szervétől membrán tartja tá­vol, miért is e csatlakoztató szervbe folyadék w nem hatolhat be. ' A csillapító szerkezet felépítése eleget tesz a lehető legegyszerűbb töltési mód követelmé­nyének is, úgy, hogy a csillapító szerkezet meg­töltése a csillapító folyadékkal meghatározott technológia szerint történ: k, ami további elő­nyös megoldást képvisel. A találmány szerinti megoldás nagy előnye, hogy a korábbi megol­dásokkal ellentétben tetszőleges csillapítást ér­hetünk el aránylag hígan folyó olajjal, amit az alkalmazott csillapító furat és ennek beállítási lehetősége enged meg. A híg csillapító folyadék és a rögzített töltési technológia ezenkívül a csillapító szerkezet ésszerű üzembehelyezését teszi lehetővé a töltési idő rövidsége következ­tében. Az új csillapító szerkezet nem fejt ki erőhatást a mozgatható emeltyűrendszerre és így nem befolyásolja a mérési eredményt. A rajzok a találmány szerinti csillapító szer­kezet néhány kiviteli alakját példaképpen tün­tetik fel. Az 1A. és IB. ábra a szerkezet alapkivitelét mutatja. A. 2. ábra beállítható megoldást, a 3. ábra pedig szétválasztó membrános meg­oldást szemléltet. Az 1. ábra szerint a 12 csatlakoztató emeltyű elmozdulásakor a 7 csillapító folyadék egy ré­sze áthatol a 6 csillapító furaton, minek folytán a sebességtől függő ellenerő keletkezik. Ennek az erőnek nagysága állandó sebesség mellett a csillapító folyadék viszkozitásától és a csilla­pító furat átmérőjétől függ, míg a légnyomás az egész 7 csillapító folyadékban pillanatok alatt, egyenletesen továbbítódik. A betöltött folyadék mennyiségét úgy szab­juk meg, hogy az a csillapító szerkezetnek sem az 1A. ábra, sem az IB. ábra szerinti haszná­lati helyzetében, sem a közbenső helyzetekben nem hatolhat a pneumatikus 5 bevezetőcsőbe, melybe szétfröccsenő folyadék sem juthat, mert ezt a 13 védőlap meggátolja. A szerkezet üzemen. kívül helyezésekor egy rúgó a. 12 csatlakoztató emeltyűt a 3 edény felé mozdítja el, mire a 2 ütköző a 6 csillapító fu­ratot elzárja. Így nem juthat levegő az 1 ki­egyenlítő ránczsák és a 3 edény közötti térbe. A szerkezet üzemében a 6 csillapító furatót a 7 csillapító folyadék állandóan, az említett használati helyzetek bármelyikében ejfedi. A 7 csillapító folyadék szintje a folyadék sűrűsé­gének megfelelően, különböző hőmérsékleteken más és más magasságban van. A csillapító szer­kézetet tehát úgy kell méretezni, hogy a 6 csil­lapító furatot állandóan folyadék árassza el, míg a pneumatikus 5 bevezetőcső torkolatát a folyadéknívónak nem szabad elérnie. A 2. ábra szerinti változatnál a csillapító szerkezetet egy pálca ill. orsó elforgatásával szabályozni lehet. A 6 csillapító furatot részben elzárja a 19 beállító csavarzatban elforgatható 15 szabályozó pálca kúpos vége. A 15 pálcát a 3 edény 6 csillapító furatában a 18 vezetőszerv, a 4 fedélben pedig a 19 beállító csavarzat ágyazza és a 17 nyomókarimával ellátott 16 tö­mítés tömíti. A 24 menetes furat (1A. ábra) más síkban fekszik, mely a 2. ábrán nem lát­ható. A 3. ábra szerinti változatnál a 20 elválasztó membrán tartja távol a 7 csillapító folyadékot (1A, ábra) a pneumatika 11 csatlakoztató da­rabjától. A 3 edény ebben az esetben 22 pe­remcsavarok révén tömítően van a 23 körpe­remhez kötve. A 4 fedelet külön erősítjük fel a 21 összekötő csavarok segítségével. E megoldás­nál elmarad a 24 menetes furat. A csillapító szerkezetet a következő módon töltjük meg: A szerkezetet az IB. ábra szerinti helyzetbe g0 hozzuk; a 4 fedelet és a 3 edényt eltávolítjuk. Az 1 kiegyenlítő ránczsákot a 7 csillapító fo­lyadékkal teljesen megtöltjük. Ezután lassan behelyezzük a 3 edényt, mialatt a 6 csillapító furat a 2 ütköző felé mozdul el. A 7 csillapító 35 folyadék eközben a 6 csillapító furaton keresz­tül a 3 edénybe folyik és ezt végül teljesen megtölti. Ezután a 4 fedelet a 21 összekötő csa­varok segítségével a 23 gyűrűperemhez erősít­jük, miáltal a 3 edény is rögzítődik. A 24 me-4C netes furatba behajtjuk a 10 adagolócsavart, mely belül át van fúrva és pontosan megsza­bott hosszúsággal rendelkezik. A pneumatika 11 csatlakoztató darabjába kisnyomású (0,1 at) levegőt bocsátunk, mely a 7 csillapító folyadékot az átfúrt 10 adagoló csa­varon keresztül addig szorítja ki, míg a folya­dék szintje a 10 adagoiócsavar alsó végét el nem éri. Ettől az időponttól kezdve már csak levegő áramlik kifelé a 10 adagolócsavaron át. E csavart a feltöltés befejeztével eltávolítjuk és a 14 zárócsavarral pótoljuk. Az 1 kiegyenlí­tő ránczsák és a 3 edény közötti tér most már légmentesen van csillapító folyadékkal töltve és a 3 edényben a csillapító szerkezet műkö­déséhez szükséges szint be van állítva. A 3. ábra szerinti változatnál először a füg­gélyes helyzetbe állított ránczsákot töltjük meg, majd behelyezzük a 3 edényt és a 22 pe­remcsavarokkal rögzítjük azt. Ezután berakjuk a 20 elválasztó membránt is, mire a fölös csil­lapító folyadék a szívóhatás következtében tá­vozhatik. Végül a 4 fedelet a 21 összekötő csa-S5 varok révén a 23 körperemhez rögzítjük. 50 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom