156926. lajstromszámú szabadalom • Túlfeszültség elleni védőkapcsolás, képvisszaadó csőhöz
5 156926 6 kuszálás céljára kívánatos — a V/, feszültség értékének változásakor a 2 kimenőkapcson levő feszültség a 12 elektróda feszültségével együtt változik. A képvisszaadó-berendezés további szerkezeti részeit, amelyek a működtetéshez szükségesek, pl. a 7 képcső éltérítőtekercseit, az ábrán nem ábrázoltuk, mivel azok a találmány megértése szempontjából nem lényegesek. A fentiekben leírt berendezés szokásos üzemi feltételek között kifogástalanul működik. A Vh nagy egyenfeszültség értékét meghatározó 6 szabályozó kapcsolás oly módon szabályoz, hogy a 8 kimenő elektród által a 7 csőben az elektronsugárra ható gyorsítás az eltérítő tekercsekben keltett fűrészfogalakú árammal együttesen a 13 képernyőn helyes méretű képet jelenít meg. Ha bármely okból, pl. a 6 szabályozó feszültség kimaradása következtében a V/i egyenfeszültség értéke megnő, akkor az előzőekben vázolt veszélyes jelenségek bekövetkezhetnek. A 7 csőben az elektronsugár ugyanis olyan nagy gyorsítást kaphat, hogy pl. a 13 képernyőről röntgensugárzás lép ki. A feketefehér televízió-rendszereknél ennek az oka az, hogy a 7 képcső fényerejének fokozott kihasználása érdekében az ernyő belső felületét vékony — nem reflektáló — alumíniumréteggel látják el, míg a színes televíziós készülékeknél, amelyeknél a 7 csövet pl. árnyékmaszkkal alakíthatják ki, a sugárzást a fémből készült árnyékmaszk okozza. A Vh feszültség nagymérvű megnövekedése esetén ez az eset is lehetséges, ha az elektronsugár a 7 képcsőben majdnem egészen ki van oltva, mert pl. a video-jel kimaradt, vagy mert fekete színt ábrázolunk. A 8 kimenőelektróda és a többi részek között átütések keletkezhetnek, pl. a 10, 11 és 12 elektródák között. Ennek az a következménye, hogy a fémmel ellátott 8 kimenőelektróda röntgensugárzást emittál. A V/, feszültség meg nem engedett értékre való növekedésének elkerülésére a találmány szerinti nagyfeszültségű generátor egy áramot csak egy irányba vezető •— szelephatású — kapcsolási elemmel van ellátva, amelyet 19 dióda valósít meg, amely a 4 és 5 soros kapcsolás 20 leágazása és a 18 feszültségosztó egyik 21 sarka közé van kapcsolva. Ilyen módon egyetlen 19 dióda alkalmazásával egyszerű, üzembiztos, nagyfeszültségű védőkapcsolást alkothatunk. A berendezés szokásos üzemében a dióda nem vezet áramot, mert a 20 leágazáson levő feszültség értéke kisebb, mint a 21 kapcson levő feszültségé. Ha valamely oknál fogva pl. a 6 szabályozófeszültség kimaradásakor a Vh feszültség értéke pl. 10%-kal nő, akkor a 4 és 5 soros kapcsolásban folyó áram a nem lineáris áramfeszültség-karakterisztikájú 4 elem hatására pl. 50%-kal megnő. Ennek az a következménye, hogy a 20 leágazáson levő feszültség értéke ugyancsak 50%-kal lesz nagyobb és pl. a 21 kapcson levő feszültséggel válik egyenértékűvé, miáltal a dióda vezetővé válik. A Vh feszültség értékének esetleges további növelésével a 19 dióda továbbra is vezet, A 19 dióda vezetőállapota azt okozza, hogy a 21 sarok és ezzel együtt a 11 elektróda is nagyobb pozitív feszültséget kap. A 7 képcsőben az elektronsugár intenzitása és ezzel együtt a Vh feszültség terhelése is nő, úgyhogy az kisebb nieredekségű lesz, mintha a 19 dióda nem működne. A megnövekedett intenzitás és ezzel együtt a 7 csőben levő elektronsugár nagyobb keresztmetszete azt okozzák, hogy a 13 képernyőn megjelenő kép kontrasztszegénnyé válik. Ezáltal a képet néző személy információt kap arra vonatkozólag, hogy zavar lépett fel és a vevőkészüléket, kikapcsolhatja. A 18 feszültség osztó 21 sarokfeszültségének, ahhoz, hogy a Vh feszültség legalább közel egyértelműen a maximálisan megengedett értékű legyen, többé-kevésbé függetlennek kell lennie a potencióméterként alkalmazott 15 ellenállás leágazásának állásától. Ezt egyszerű eszközökkel úgy oldjuk meg, hogy a 15 ellenállás értékét a 16 ellenállás értékéhez képest kisebb ohm-értékre választjuk és/vagy a 14 ellenálláson átmenő áramot a 16 ellenálláson átmenő áramhoz képest kisebb értékre állítjuk be. Belátható, hogy a 6 szabályozó kapcsolás részére szükséges feszültség, amelyet a Vh feszültségből nyerünk, nem okvetlenül a 4, 5 soros kapcsoláson át származtatható, hanem a 4, 5 soros kapcsolás önmagában is felhasználható a védőkapcsolás céljaira. A 20 leágazás az 5 ellenállás része is lehet, úgyhogy ily módon az 5 ellenálláson levő feszültségnek csak egy részét adhatjuk a 19 dióda anódjára. Ugyanígy belátható, hogy a találmány szempontjából csekély különbséget jelent az, hogy az elektronsugár intenzitásviszonya a Vh feszültség nagymérvű növekedésénél oly módon jön létre, hogy a 14 ellenállás a 7 képcső elektródájával, vagy pedig a 10 elektróddal van öszszekötve. Szabadalmi igénypont: Túlfeszültség elleni védőkapcsolás képvisszaadó csőhöz, amelynek anódja (8) nagy egyenfeszültséget előállító nagyfeszültségű generátor (1) egyik kimenő sarkával (2) van összekötve, a generátor ezen kimenő sarka és egy másik kimenő sarka közé nem lineáris áramfeszültségkarakterisztikájú elem (4) és ezzel sorosan kapcsolt ellenállás (5) van kötve, továbbá egy feszültségosztója (18) van, amely egyenáramú tápforrás sarkai (+VS és földpont) közé van iktatva, amely feszültségosztó leágazása a képcsőben az elektronsugár intenzitását meghatározó elektródával (11) van összekötve, azzal jellemezve, hogy a túlfeszültség elleni védőkapcsolás áramot egyirányban áteresztő — szelepha-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3