156926. lajstromszámú szabadalom • Túlfeszültség elleni védőkapcsolás, képvisszaadó csőhöz

5 156926 6 kuszálás céljára kívánatos — a V/, feszültség értékének változásakor a 2 kimenőkapcson le­vő feszültség a 12 elektróda feszültségével együtt változik. A képvisszaadó-berendezés további szerkezeti részeit, amelyek a működtetéshez szükségesek, pl. a 7 képcső éltérítőtekercseit, az ábrán nem ábrázoltuk, mivel azok a találmány megértése szempontjából nem lényegesek. A fentiekben leírt berendezés szokásos üzemi feltételek között kifogástalanul működik. A Vh nagy egyenfeszültség értékét meghatározó 6 szabályozó kapcsolás oly módon szabályoz, hogy a 8 kimenő elektród által a 7 csőben az elektronsugárra ható gyorsítás az eltérítő te­kercsekben keltett fűrészfogalakú árammal együttesen a 13 képernyőn helyes méretű képet jelenít meg. Ha bármely okból, pl. a 6 szabá­lyozó feszültség kimaradása következtében a V/i egyenfeszültség értéke megnő, akkor az elő­zőekben vázolt veszélyes jelenségek bekövet­kezhetnek. A 7 csőben az elektronsugár ugyanis olyan nagy gyorsítást kaphat, hogy pl. a 13 képernyőről röntgensugárzás lép ki. A fekete­fehér televízió-rendszereknél ennek az oka az, hogy a 7 képcső fényerejének fokozott kihasz­nálása érdekében az ernyő belső felületét vé­kony — nem reflektáló — alumíniumréteggel látják el, míg a színes televíziós készülékeknél, amelyeknél a 7 csövet pl. árnyékmaszkkal ala­kíthatják ki, a sugárzást a fémből készült ár­nyékmaszk okozza. A Vh feszültség nagymérvű megnövekedése esetén ez az eset is lehetséges, ha az elektronsugár a 7 képcsőben majdnem egészen ki van oltva, mert pl. a video-jel ki­maradt, vagy mert fekete színt ábrázolunk. A 8 kimenőelektróda és a többi részek között át­ütések keletkezhetnek, pl. a 10, 11 és 12 elekt­ródák között. Ennek az a következménye, hogy a fémmel ellátott 8 kimenőelektróda röntgen­sugárzást emittál. A V/, feszültség meg nem engedett értékre való növekedésének elkerülésére a találmány szerinti nagyfeszültségű generátor egy áramot csak egy irányba vezető •— szelephatású — kapcsolási elemmel van ellátva, amelyet 19 dióda valósít meg, amely a 4 és 5 soros kapcso­lás 20 leágazása és a 18 feszültségosztó egyik 21 sarka közé van kapcsolva. Ilyen módon egyetlen 19 dióda alkalmazásával egyszerű, üzembiztos, nagyfeszültségű védőkapcsolást al­kothatunk. A berendezés szokásos üzemében a dióda nem vezet áramot, mert a 20 leágazáson levő fe­szültség értéke kisebb, mint a 21 kapcson levő feszültségé. Ha valamely oknál fogva pl. a 6 sza­bályozófeszültség kimaradásakor a Vh feszült­ség értéke pl. 10%-kal nő, akkor a 4 és 5 soros kapcsolásban folyó áram a nem lineáris áram­feszültség-karakterisztikájú 4 elem hatására pl. 50%-kal megnő. Ennek az a következménye, hogy a 20 leágazáson levő feszültség értéke ugyancsak 50%-kal lesz nagyobb és pl. a 21 kapcson levő feszültséggel válik egyenértékű­vé, miáltal a dióda vezetővé válik. A Vh fe­szültség értékének esetleges további növelésével a 19 dióda továbbra is vezet, A 19 dióda veze­tőállapota azt okozza, hogy a 21 sarok és ezzel együtt a 11 elektróda is nagyobb pozitív feszült­séget kap. A 7 képcsőben az elektronsugár in­tenzitása és ezzel együtt a Vh feszültség terhe­lése is nő, úgyhogy az kisebb nieredekségű lesz, mintha a 19 dióda nem működne. A megnöve­kedett intenzitás és ezzel együtt a 7 csőben levő elektronsugár nagyobb keresztmetszete azt okozzák, hogy a 13 képernyőn megjelenő kép kontrasztszegénnyé válik. Ezáltal a képet néző személy információt kap arra vonatkozó­lag, hogy zavar lépett fel és a vevőkészüléket, kikapcsolhatja. A 18 feszültség osztó 21 sarokfeszültségének, ahhoz, hogy a Vh feszültség legalább közel egyértelműen a maximálisan megengedett ér­tékű legyen, többé-kevésbé függetlennek kell lennie a potencióméterként alkalmazott 15 el­lenállás leágazásának állásától. Ezt egyszerű eszközökkel úgy oldjuk meg, hogy a 15 ellen­állás értékét a 16 ellenállás értékéhez képest kisebb ohm-értékre választjuk és/vagy a 14 ellenálláson átmenő áramot a 16 ellenálláson átmenő áramhoz képest kisebb értékre állítjuk be. Belátható, hogy a 6 szabályozó kapcsolás ré­szére szükséges feszültség, amelyet a Vh fe­szültségből nyerünk, nem okvetlenül a 4, 5 so­ros kapcsoláson át származtatható, hanem a 4, 5 soros kapcsolás önmagában is felhasznál­ható a védőkapcsolás céljaira. A 20 leágazás az 5 ellenállás része is lehet, úgyhogy ily módon az 5 ellenálláson levő feszültségnek csak egy részét adhatjuk a 19 dióda anódjára. Ugyanígy belátható, hogy a találmány szem­pontjából csekély különbséget jelent az, hogy az elektronsugár intenzitásviszonya a Vh fe­szültség nagymérvű növekedésénél oly módon jön létre, hogy a 14 ellenállás a 7 képcső elekt­ródájával, vagy pedig a 10 elektróddal van ösz­szekötve. Szabadalmi igénypont: Túlfeszültség elleni védőkapcsolás képvissza­adó csőhöz, amelynek anódja (8) nagy egyenfe­szültséget előállító nagyfeszültségű generátor (1) egyik kimenő sarkával (2) van összekötve, a generátor ezen kimenő sarka és egy másik ki­menő sarka közé nem lineáris áramfeszültség­karakterisztikájú elem (4) és ezzel sorosan kapcsolt ellenállás (5) van kötve, továbbá egy feszültségosztója (18) van, amely egyenáramú tápforrás sarkai (+VS és földpont) közé van ik­tatva, amely feszültségosztó leágazása a képcső­ben az elektronsugár intenzitását meghatározó elektródával (11) van összekötve, azzal jelle­mezve, hogy a túlfeszültség elleni védőkapcso­lás áramot egyirányban áteresztő — szelepha-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom