156925. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-6-dezoxitetraciklin-származékok előállítására
21 156925 22 68. példa. Mindenben a 66. példa szerinti módon jártunk el, azonban a 7,8-benzokinolin-kenet szénmonoxiddal helyettesítettük. A katalizátor és az oldószer keverékét 0,7 kg/cm2 túlnyomású széndioxidot tartalmazó lombikban ráztuk mindaddig, amíg a nyomás el nem érte a 0,35 kg/cm2 értéket. Ezután a lombikot evakuáltuk és 10 g p-toluolszulfonát-sót adtunk hozzá. A reakcióelegyet 5 percen át ráztuk, nitrogénnel átöblítettük, majd 70 percen át hidrogéneztük. A száraz termék 6,45 g súlyú volt, és 75,3% a- plusz /?-izomert tartalmazott. A ß -izomer-tartalom 4,2% volt. A 6-dezoxi-5-oxitetraciklin szulfoszalicilát-sójának a-izomerje 45,9%-os konverzióval képződött a szubsztrátumból. 69. példa. Mindenben a 66. példa szerinti módon jártunk el, azonban a 20 g katalizátor helyett 5 g katalizátort használtunk, az aceton/víz oldószer helyett 70/30 térf./térf. arányú dimetilacetamid/víz elegyet, és a 7,8-benzokinolin-kén helyett 50 mg l-fenil-3-(2-hidroxietil)-tiokarbamidot használtunk. A hidrogénezést 3,5 kg/cm2 nyomáson kezdtük, és kb. 1 órán át folytattuk. A száraz termék súlya 7,0 g volt, és 78,8% a- plusz ß -izomert tartalmazott; a 3-izomer tartalom 0,7% volt. A 6-dezoxi-5-oxitetraciklin szulfoszalicilát-sójának a-izomerje 54,7% kitermeléssel keletkezett a szubsztrátumból. A szűrletben az a- és a /?-izomer aránya 5/0,4 volt. 70. példa. Mindenben a 69. példa szerinti módon jártunk el, azonban az !-fenil-3H(2-(hid!roxietil)-tiokarbamid mérget 50 mg l-fenil-3-di-(2-hidroxietil)-tiokarbamiddal helyettesítettük. A száraz termék 5,65 g . súlyú volt, és 81,4% aplusz /S-izomert tartalmazott; a /S-izomer-tartalom 1,4% volt. A 6-dezoxi-5-oxitetraciklin szulfoszalicilát-sójának a-izomerje 45,2%-os konverzióval keletkezett a szubsztrátumból. A szűrletben az a- és a ß -izomer . aránya 4/0,4 volt. 71. példa. Mindenben a 68. példa szerinti módon jártunk el, azonban az aceton/víz oldószerelegy helyett 100 ml 70/30 térf./térf. dimetilacetamid/víz elegyet használtunk, és 10 percen át kezeltük szénmonoxiddal a rendszert. A hidrogénezést 3,5 kg/cm2 nyomáson kezdtük, és addig folytattuk, amíg a nyomásesés sebessége percenként el nem érte a 0,0007 kg/cm2 értéket. A száraz termék 4,01 q súlyú volt, és 78,5% a- plusz ß-izomert tartalmazott; a ßizomer-tartalom 10% volt. A 6-dezoxi-5-oxitetraciklin szulfoszalicilát-sójának a-izomerje 27,4%-os konverzióval keletkezett a szubsztrátumból. Az aj ß -izomer arány a termékben 5 7/1, a szűrletben pedig 3/1,5 volt. Szabadalmi igénypontok: 10 1. Eljárás a-6-dezoxi-tetraciklin előállítására, a termékben az a- és a ^-izomer arányának megjavításával, amely eljárás során hidrogént viszünk be katalitikus mennyiségű nemesfém katalizátort és I általános képletű tetraciklin-15 származékot, vagy annak savaddiciós sóit vagy többértékű fémsó-komplexeit tartalmazó inert reakcióközegbe — amely képletben R jelentése hidrogénatom vagy hidroxil-csoport, és X hidrogénatomot vagy klór atomot jelent —, és 20 a reakcióelegyet 0—60 C° hőmérsékleten és 0,136—140 kg/cm2 nyomáson hidrogénnel reagáltatjuk, amíg a kiindulási anyagnak megfelelő a-6-dezoxitetraciklin és /J-6-dezoxi-tetraciklin izomerelegyét nem kapjuk — ahol X 25 jelentése hidrogénatom —, azzal jellemezve, hogy a hidrogénezést olyan nemesfém katalizátor jelenlétében végezzük, amely katalizátort az alábbi vegyületek valamelyikével megmérgeztük : szénmonoxid, széndiszulfid, tiokarba-30 mid, tetrametiltiokarbamid, 7,8-benzokinolin-kén, N,N'-di-n-butil-2-tiokarbamid, N,N-di-terc. butil-2-tiokarbamid, kálium-etilxantát, l-fenil-3-di-(2-hidroxietil)-2-tiokarbamid, 1-fenil-3-(2-hidroxietil)-2-tiokarbamid, l-fenil-2-35 -tiokarbamid, l-etil-l-(l-naftil)-2-tiokarbamid, l-p-hidroxifenil-2-tiokarbamid, /J-izotiokarbamido-propionsav, 2-imidazolidintion, izokinolin-kén, kinaldin-kén, 4-metilkinolin-kén, 1,3--dietil-2-tiokarbamid, N,N-dietil-2-tiokarbamid, 40 2-merkaptopiridin és L-cisztin. (Elsőbbsége: 1968. január 19.) 2. Javított eljárás a-6-dezoxi-tetraciklin előállítására, amely eljárás során hidrogént viszünk be katalitikus mennyiségű nemesfém 45 katalizátort és I általános képletű tetraciklinszármazékot, vagy annak savaddiciós sóit vagy többértékű fémsó-komplexeit tartalmazó inert reakcióközegbe — amely képletben R jelentése hidrogénatom vagy hidroxil-csoport, és X hid-50 rogénatomot vagy klór atomot jelent •—, és a reakcióelegyet 0—60 C° hőmérsékleten és 0,136—140 kg/cm2 nyomáson hidrogénnel reagáltatjuk, amíg a kiindulási anyagnak megfelelő a-6-dezoxitetraciklin és /?-6-dezoxitetra-55 ciklin izomer elegyét nem kapjuk — ahol X jelentése hidrogénatom —, azzal jellemezve, hogy a hidrogénezést olyan nemesfém katalizátor katalitikus mennyiségének a jelenlétében végezzük, amely katalizátort kinolin-kénnel 60 mégmérgeztük. (Elsőbbsége: 1967. február 13.) 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a katalizátorméreg szénmonoxid. (Elsőbbsége: 1968. 65 január 19.) II
