156923. lajstromszámú szabadalom • Vegyszerálló klórszulfonált polietilén alapú műgyantalakk és eljárás a lakk előállítására

SZABADALMI 156923 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY jftak Nemzetközi osztályozás: C 09 d 3/58 lip Bejelentés napja: 1967. XI. 03. (PE—639) ORSZÁGOS , TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1969. IV. 25. Megjelent: 1970. XI. 10. Feltalálók: Nagy Imre gépészmérnök, Szigetszentmiklós, Kővári Tiborné vegyészmérnök, Szigetszentmiklós, Veress Sándor gépészmérnök, Budapest Tulajdonos: Pastmeg'yei Vegyi és Kézműipari Vállalat, Budapest Vegyszerálló, klórszulfonált polietilén alapú műgyantalalfck és eljárás a lakk előállítására A találmány tárgya új típusú, fokozott ellenállóképességű műgyantalakk és eljárás a,lakk előállítására. Számos eljárás vált ismeretessé vegyszerálló, korrózióvédő és dekoratív hatású szerves bevonatrendszerek előállítására. Az ismert bevonatrendszerek légköri korrózió ellen védelmet nyújtanak és kisebb mechanikai igénybevételeknek is ellenállnak. Savakkal, lúgokkal vagy sóoldatokkal szemben tartós ellenállóképességgel rendelkező és emelt hőmérsékleten dinamikai erőbehatásoknak ellenálló műgyantalakkot azonban ismert eljárásokkal nem sikerült előállítani. Az ipari gyakorlatban előfordul az,. hogy a csővezetékekben továbbított és tartályokban tárolt vagy kevert folyadékok szilárd anyagokat, például csapadékot tartalmaznak. A szilárd anyagok erős koptató hatást gyakorolnak á bevonatrendszerekre, csővezetékek vagy készülékek felületeihez feltapadnak, vagy a felületbe inkrusztálódnak, így az ismert műgyantalakkokkal képzett bevonatok élettartamát nagymértékben csökkentik. 10 15 20 25 A bevonandó fémfelületek használat közben, például járművek esetében, különböző frekvenciájú rezgéseknek és dinamikus deformációknak vannak kitéve, így az alkalmazott bevona- so toktól fokozott tapadási és szilárdsági tulajdonságokat követelnek meg. A vázolt követelmények sokoldalú és teljes kielégítése az ismert műgyantalakkból álló bevonatrendszerekkel nem valósítható meg. Ismeretesek például klórszulfonált, polietilénalapú bevonatok, ezek elasztikusak, a képzett bevonatok vegyszer- és hőállósága is megfelelő. Hátrányuk abban áll, hogy vegyi igénybevétel (savak, lúgok stb.) esetén 6—11 rétegből összetett bevonat felhordása szükséges, az alapréteg a fémfelülethez gyengén tapad, a többréteges bevonat nem rendelkezik kellő szilárdsággal, és koptató igénybevételnél nem tekinthető ellenállónak. A fentieknél keményebb, kopásállóbb és vastagabb rétegben felhordható bevonatok képezhetők különféle epoximűgyantákkal, ill. epoxiamin kombinációval. A kereskedelmi forgalomból ismert „Sekaphän" megjelöléssel gyártott epoxibázisú beégethető és hidegen keményedő bevonat betonsilóknál szerves anyagokat és egyes agresszív folyadékokat tároló tartályoknál és szállításra használt csővezetékeknél például polietilén üzemekben eredményesen alkalmazható. Az epoxi-bázisú, esetleg aminnal kombinált bevonatok hátránya ridegségükben van, a hajlító vagy lengő igénybevételének nem ellenállók. 156923