156921. lajstromszámú szabadalom • Alagútkemence tűzálló és egyéb kerámiai termékek kiégetésére

156921 mérsékletre történik, és gyakran indirekt úton, ún. rekuperáció segítségével történik. Az alagútkemencében végighaladó levegő, illetve levegő-füstgáz keverék, miután feladatát végrehajtotta, az előmelegítő zónához a bejárati zsilip közelében csatlakozó kéményen vagy más elszívó berendezésen keresztül eltávozik. Az ismert alagútkemencék számos hátránynyal rendelkeznek. Ezek a hátrányok az égetési technológiából származó többirányú megkötöttségek miatt adódnak. Így pl. az égetendő áru anyagi tulajdonságaitól, illetve a késztermék megkívánt végső minőségétől függően kell az égetendő anyagot az égető zónába izzítani, il- 15 letve egy bizonyos ideig 'még hőn tartani. Ez a körülmény az alagútkemence teljesítőképességét nagymértékben korlátozza. Ezt a teljesítőképességet legegyszerűbben az alagútkemence bejárati zsilipjénél eszközölhető betolási időkö- 20 zök nagyságával mérhetjük. E betolási időközök nagyságát azonban az előbbieken kívül az égzető zóna hosszúsága, a mozgató kocsik alagúttengely irányú méretei, valamint az égetendő anyag hőntartasi ideje határozzák meg. E sza- 25 bályok be nem tartása esetén vagy „nyersen" kerül ki a kész termék az alagútkemencéből vagy a kemence teljesítőképessége indokolatlanul romlik. SO Az ismert alagútkemencéknél a ventillátorral benyomott hűtőközeg a kémény-huzat hatására mennyiségileg nem, kézben tartható. A kemencében ugyanis ún. „szabad áramlás" jön létre, vagyis az áramlást a kemencetérben mű- g5 ködő felhajtóerő lényeges mértékben befolyásolja. Ennek következtében a betét kiégetésé' nek hőmérséklete és egyéb körülményei nem egyértelműen meghatározottak. Ez elsősorban akkor következik be, ha valamilyen gyártási adottság folytán az alagútkemencében mozgó kocsik rakományának súlya, geometriai elrendezése vagy hőátadó felülete nem állandó. ' Találmányunk célja az alagútkemencék eddigi hiányosságainak kiküszöbölése és teljesítő- 45 képességük növelése. Ezt azáltal biztosítjuk, hogy az égető zónát névlegesen megnyújtjuk olymódon, hogy az itt eltüzelt tüzelőanyag, illetve a keletkezett füstgázoknak egy részét megcsapolás segítségével eltávolítjuk, és így a 50 tulajdonképpeni égető zóna, valamint a megcsapolási hely között egy, a kiégetett anyag mozgatási irányával azonos értelmű ún. egyen- . áramú zónát hozunk létre. Ez a körülmény a kiégetett anyagnak hosszabb időn keresztül való 55 magas hőfokon tartását teszi lehetővé, és ezzel a betét szilárdsági és más minőségi tulajdonságainak - optimális kiegyenlítődését eredményezi. 60 A kitűzött célt a találmány szerint kialakított olyan alagútkemencével érjük el, amelyben a hűtő zóna legmelegebb pontjánál az alagútkemencébe egy megcsapoló nyílás van beiktatva, a megcsapoló nyílással egy a füstgázo- 65 kat fölfogó rekuperátor van kapcsolatban, a rekuperátorhoz egyrészt a füstgázokat recirkuláltató ventillátor, ezenkívül füstgáz-fővezeték és az alagútkemence előmelegítő zónájához vezetett füstgáz-leágazások, másrészt egy a rekuperátor által fölmelegített levegőt egy vagy több forró levegő leágazáson keresztül az égető zónához vezető forró levegő-fővezeték csatlakoznak, az égető zóna a forró levegő bevezetésére szolgáló leágazásokon kívül szekundér levegő bevezetésére szolgáló csatlakozó csonkokkal is el van látva, és ilymódon az égető zóna és a megcsapoló nyílás közötti alagútszakaszban a kiégetendő anyag mozgatási irányával azonos áramlási értelmű egyenáramú kiegyenlítő zóna van kialakítva. , Az általunk kidolgozott találmány számos műszaki előnyt jelent az eddig ismert alagútkemencékhez képest. Az a tény, hogy az eltüzelt tüzelőanyag, illetve a keletkezett füstgázok egy részét megcsapolás révén az alagútkemencéből eltávolítjuk, a megcsapolási hely az égető zónához bejuttatott szekundér levegő és tüzelőanyag beáramlási helye között egy, a kiégetett anyag mozgatási irányával azonos értelmű egyenáramú kiegyenlítő zónát hozunk létre, és ezáltal az égető zónát voltaképpen megnyújtjuk. Ez a megoldás a már meglevő kemencéknél lehetővé teszi a szaporább betolási idők megvalósítását, vagyis más szóval a kemence teljesítőképességének növelését, ugyanakkor amikor a hosszabb hőntartás segítségével a késztermék tökéletes kiégetését a rövidebb átfutási idő ellenére is biztosítja. Emellett a megcsapolás révén lehetőség nyílik a kiégetett terméknek levegő segítségével direkt úton történő hűtésére is, ami a hűtőzóna hosszának lényeges csökkentését eredményezi. E gazdasági előnyök mellett a találmány számottevő mértékben javítja az alagútkemencék eddig ismert hőtechnikai rendszerét, növeli az égetés hatásfokát, és a kemence egészének racionálisabb üzemét valósítja meg. A találmányt kiviteli példa kapcsán, rajz alapján világítjuk meg közelebbről. A rajzon 1. ábra a találmány szerinti alagútkemence vázlatos hosszmetszetét, a 2. ábra az 1. ábrán bejelölt A—A egyenesek mentén fölvett keresztmetszetet, a - 3. ábra pedig az 1. ábrán bejelölt B—B irányú metszetet mutatja. A találmány szerinti alagútkemence fő részei az 1 előmelegítő zóna, a 2 égető zóna, a 3 kiegyenlítő zóna és végül a 4 hűtőzóna. A primer levegő betáplálására, illetve az alagút hossza mentén való áramoltatására az 5 ventillátor szolgál, melyből a levegő a 6 hideg-levegő elosztó dobon keresztül jut be az alagútrendszerbe. Az égést ezenfelül szekundér levegő is táplálja, amelynek bevezetésére a 2 égető zónához csatlakozó 7 dómok tetején elhelyezett 8 szekundér levegő bevezető csonkok szolgálnak. .2