156920. lajstromszámú szabadalom • Szállító szalag hőkezelő kemencékhez

3 156920 4 csőfokok például változó vagy lényegében ál­landó magasak lehetnek, a szélességet pedig az előremozgatás" irányában változtathatjuk, vagy pedig a lépcsőfokok hajlásszöge lényegében állandó lehet, és a szélességet változtatjuk az előremozgatás irányában. A hővel kezelendő anyag a 1 tartályban he­lyezkedik el, és onnan 2 előmelegítő kürtőn át vezetjük be, amelynek alsó végénél 2a helyen az anyag 4 lépcsőkkel ellátott 3 alaplapra ke­rül. A lépcsőfokok mindegyike az előremozgás irányában, azaz a rajzon balról jobbra felfelé emelkedőben van kialakítva. Mindegyik lépcső­fok meredeken megy át a következőbe. Az alap­lapot alulról hűtőlevegővel hűtjük, amelyet 6 hűtővezetékből vezetünk a 3 lapban vagy az alatt elhelyezett csotornákba, és ezeken a csa­tornákon átáramolva az 5 vezetéken elvezetünk. Az alaplap 7 kocsin nyugszik, amely egy vagy több 8 vibrátorral van felszerelve, amelyek a lapot rezgésbe hozzák, és ezáltal az anyagréte­get a lapon a 4 lépcsők fölött fokozatos előto­lással a 9 ki vezetőnyílás felé előre mozgatják. A lap fölött a 11 égőtérben 10 égők vannak el­helyezve. Az égés gáz, folyékony vagy poralakú tüzelőanyaggal és a 12 vezetéken bevezetett le­vegővel megy végbe. 13 közbenső lapot helyez­hetünk el abból a célból, hogy a 4 lapon levő anyagot az égési gázokkal való közvetlen érint­kezéstől megvédjük, azonban erre az ernyőre nincs mindig szükség. A 4 alaplap és a 13 fal közötti térben levő meleg gázok és a 11 égő­kamrában levő meleg gázok egy része a 2 elő­melegítő kürtőn és 1 tartályon át felfelé száll, előmelegítve és kiszárítva az ezekben levő anya­got. Az 1 tartályban levő anyag előmelegítésé­re felhasználhatók azok a meleg gázok is, amelyeket a 9 kivezetőnyílás mögött elhelyezett 14 vezetéken vezetünk vissza az 1 tartályba. Az előmelegítő szakaszból a füstgázokat a 19 veze­téken szívjuk el. Az anyagot a leírt módon a 3 alaplap mentén erős hevítés és állandó átkeverés mellett előre­mozgatjuk úgy, hogy az anyagrészecskék ne tudjanak összezsugorodni vagy felragadni. A 9 kivezetőnyílás mögött a kezelt anyagot 15 hűtő­be vezethetjük, amely 16 rostéllyal ós a hűtő­levegőt a rostély egyik végéhez hozzávezető 17 vezetékkel van ellátva; A meleg levegő, vala­mint az esetleges gőzök vagy gázok a 14 veze­téken áramlanak ki. A lehűtött anyagot 18 he­lyen vezetjük el. Mivel az anyag ún. expandált agyagból áll, a kemencében bekövetkező hőkezeléskor az to­vább expandál, úgy hogy porózus terméket nyerünk. Zsugorodási hőmérséklet nem jön lét­re. Más alkalmas anyagok a mész, gipsz, ce­ment, agyagpala stb. \ A lépcsők szélességét a kezelendő nyers­anyagnak megfelelően alakítjuk ki. Figyelembe kell azonban még venni a szemcseösszetételt, va­lamint a nyersanyag hőkezelésével kapcsolatos kívánságokat. Ha pl. a nyersanyag durva vagy nagyon finom anyagból áll, és a közbenső­szemcse kevés, akkor keskenyebb lépcsőket kell készíteni, hogy a szemcse osztályozását az alap­lap fölötti szállítás közben megakadályozzuk. Vastagabb agyagréteg is vékonyabb lépcsőszéles­séget kíván. Amint már említettük, a lépcsők kialakításával az anyag tartózkodási idejét az alaplap mentén egyes zónákon belül is változ­tatni lehet. Bizonyos anyagok gyors felmelegí­tést kívánnak egy meghatározott hőmérséklet­re, és/ állandó hőmérsékleten hosszabb kezelési időt igényelnek. Az alaplap lépcsőjét ebben az esetben a bevezető oldalon kis emelkedésű rö­vid lépcsőként alakítjuk ki. Az anyagot ezen a sok lépcsőn gyors keveredéssel vezetjük és az összes szemcsefrakció felmelegítése ugyancsak gyorsan megy végbe. Az alaplap további részét azután szélesebb és nagyobb emelkedésű lép­csőkkel láthatjuk el, ami által a szállítási sebes­ság csökkenthető, és az anyag hosszabb ideig marad az állandó hőmérsékletű szakaszban. Abban az esetben, ha zsugorodási hőmérsék­letig akarjuk a nyersanyagot felmelegíteni, pl. a nyersanyag habzásáyal kapcsolatban, a szállí­tósebesség tekintetében éppen fordított viszo­nyokat akarunk elérni. Ekkor a szállítási se­bességet az állandó hőmérsékletű hevítő sza­kaszban növelni kell, mivel az anyagrészecskéik méretei nagyobbak, az alaplap kimenő végénél pedig gyors átkeverésre van szükség. Ebből az adódik, hogy a lépcsők változtatásával és a víz­szintes lapfelépítés megtartásával, valamint a rezgés vízszintes és függőleges komponensének állandó értéken tartásával az anyag tartózkodá­si idejét a kemencében módosítani lehet. Egy-egy lépcsőnek a legmagasabb helyről a legalacsonyabb helyre való átmeneténél a na­gyobb tömegű nagyobb szemcsék először az új lépcsőfok legalacsonyabb helyére esnek le. Ez-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 A vízszintes irányban merőleges és függőle­ges amplitúdóval rezgő alaplap, és az anyag szállítási irányában elöntött sík alakjában ki- 10 alakított lépcsős rostély, a rostély erősebb emelkedése esetén állandó függőleges és merő­leges amplitúdó mellett lassabb vízszintes anyagszállítást eredményez, és az anyagszállí­tás sebessége nő, ha a rostély hajlásszöge kisebb és az amplitúdó azonos. Ez azt jelenti, hogy a lépcsőknek a szállítás irányában vett hajlásszö­gével az anyag sebességét rezgő padló felett vál­toztatni lehet, ami azt vonja maga után, hogy az anyagréteg vastagsága nő vagy csökken a vízszintes anyagsebesség szerint. Olyan hőke­zelés esetén, amelynél a kemencében különbö­ző benntartózkodási időket kívánunk megvalósí­tani, a kemence belsejében különböző szaka­szokban, ugyanazon alaplappal és állandó rez­géssel a lépcsős rostély kialakításával az anyag számára különböző benntartózkodási időt le­het a kemencében biztosítani. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amely a találmány szerinti kemen­cét ábrázolja függőleges metszetben. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom