156912. lajstromszámú szabadalom • Öntőpor acéltuskók és öntvények öntéséhez
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1966. VIII. 05. Közzététel napja: 1969. VII. 23. Megjelent: 1970. XI. 10. (NE—375) 156912 Nemzetközi osztályozás: B 22 d Nyeste Mátyás öntőtechnikus, Miskolc öntőpor acéltuskók és -öntvények öntéséhez A korszerű öntéstechnológia — elsősorban a csillapított acélok alsóöntésénél — nem nélkülözheti az acél felületének lefedését s erre a célra legalkalmasabb a nyitott felszín folyékony salakkal való takarása. Enélkül ugyanis elkerülhetetlen a formanyíláshoz mind közelebb kerülő acélfelületen oxidhártya képződése, melynek többirányú káros hatása közismert. A megdermedt és megszoruló hártyánál mutatkozó ráfolyások és gyűrődések hengerlésnél elsőrendű okozói az olykor igen nagymérvű szakadásoknak, továbbá a lefedés nélküli öntés jelentős mértékben játszik szerepet a durva öntecsek és bugafelületek keletkezésénél. Ez utóbbiak miatt van szükség a rendszerint nagy költséget és anyagveszteséget jelentő felülettisztítási munkákra, illetve a magas anyagfelhasználási mutatókkal történő készárúgyártásrá. Az előbbiekben meghatározott célt, az acélfelület elfedését, korábban kemencében olvasztott salak felhasználásával próbálták elérni. Ennél azonban sokkal tökéletesebb megoldás az ún. öntőporok használata, mely porok megolvadásuk után védő salakréteget alkotnak. Ezt a kb. 5—7 mm vastag réteget még egy további, lunkerporból álló réteggel szokták lefedni, mely egyrészt csökkenti a forró acél felöl lehetséges hőveszteséget, másrészt gá-10 15 20 tolja az öntőporból keletkezett salakréteg gyors lehűlését a külső levegő hatására. Az egyébként megfelelő öntőporokból kapott olvadt salak azonban csak akkor teljesítheti feladatát, ha az emelkedő, és rendszerint örvénylő mozgásban levő acél felszínét mindenkor hiánytalanul lefedi. Ezt a feladatot az ismert öntőporok egy része, könnyű dermedése miatt, nem képes teljesíteni. ,A túl korán megdermedt salakban ugyanis az acél mozgása és a hőhatások folytán törési hézagok keletkeznek, melyek egyfelől módot nyújtanak az- acél felületének káros oxidációjára, másfelől szabad utat engednek a külső levegő ugyancsak káros hűtőhatásának. A legkorszerűbb öntőporok összeállításánál ezért a porkeverékhez olyan anyagokat is adagolnak, amelyek a képződő salak hígfolyósságát tartósan biztosítják. Egy ilyen ismert öntőpor összetétele példaképen a következő: Anyag % Anyag % SiOo 38—40 A12 0 3 20—22 25 CaO 2,0—2,5 MgO 1,5-2,0 Fe2 0 3 6—7 FeO 1,0—1,5 •MnO 0,1—0,2 Ti02 0,6—0,8 C 10—12 co2 5—6 s 0,2—0,3 P2O5 0,5—0,8 30 Naa O 7—8 K2 0 . 2,5—3,0 156912
