156907. lajstromszámú szabadalom • Demoduláló-moduláló kapcsolás

156907 3 kapcsolás kimeneteihez közvetlen (egyenáramúlag is) kapcsolva vannak. A találmány tárgyát képező megoldás egy példaképpeni kivitelét rajz alapján ismertetjük. A demodulálandó jelet az 1 ponthoz kapcsoljuk. A jel a 2 kondenzátoron keresztül a 3 és 4 diódákhoz, és ezeken át az 5 és 6 szűrőkondenzátorokhoz jut. Az 5 és 6 szűrűkondenzátorok közös pontja földpotenciálon van. A 3 és 4 diódák az 5 és 6 szűrőkondenzátorokkal együtt létrehozzák a demodulálást. Az 5 és 6 szűrőkondenzátorok nem földelt végpontjain keletkező demodulált feszültség a 7 és 8 ellenállásokhoz csatlakozik, amelyek már a modulátor részei. A 7 és 8 ellenállásokon keresztül eljut a jel a 9, 10, 11, 12, 13 és 14 diódákhoz, melyek egy-egy dióda-hármast alkotnak. A dióda-hármasoknak a 9 és 10 diódákhoz viszonyítva a közös pontjukhoz azonos polaritással csatlakozó 11 és 12 diódái másik vége földpotenciálra van kötve. A dióda-hármasoknak a közös pontokhoz ellenkező polaritással csatlakozó 13 és 14 diódái a 15 és 16 ellenállásokon keresztül a 17 kondenzátorhoz csatlakoznak, melynek 18 végpontjához kapcsolják a modulálandó vivő jelforrását. A modulált kimenő feszültséget a 19 és 20 kondenzátorok közös 21 pontjáról vezetjük el. A rajzon ismertetett kapcsolásban a 7 és 8 ellenállásoktól kezdve folyamatosan növekvően számozott elemek által alkotott szimmetrikus modulátor kapcsolást ismertettük a lajstromszámú (1967. 4621 iktatószámú) találmányi bejelentésünkben. A demodulator és a modulátor összekapcsolásából eredő azon új hatás, amely a demodulator kezdeti tartományának a hőmérséklethez mindig igazodó csökkenését eredményezi, a következőképpen jön létre. A 22 és 23 pontok egyenáramúlag a földpotenciálhoz csak a 11 és 12 diódákon keresztül és egymáshoz bal oldalról csak a 3 és 4 diódákon keresztül, jobb oldalon pedig a modulátornak a 7, 8, 15 és 16 ellenállásain és a 9, 10, 13, 14 diódáin keresztül vannak kapcsolva. A modulátor rész működése folyamán a 18 pontra kapcsolt modulálandó jel félperiódusaiban felváltva vezet a 13 és a 14 dióda. A 11 dióda ugyanakkor vezet amikor a 13 dióda, a 12 dióda ugyanakkor vezet, amikor a 14 dióda. Amikor a 11, illetve 12 dióda vezet, ezeken a könyökfeszültségnek megfelelő, attól csak. kevéssel nagyobb feszültségesés jön létre. Induljunk ki a 11 diódából abban az állapotban, amikor vezet. A 11 dióda vezető állapotában a 9 diódához csatlakozó végén a földpotenciáihoz képest néhány tizedvolt nagyságú negatív feszültség van. Ez a negatív feszültség a 9 diódára kapcsolódik, amely ugyancsak vezető irányú ehhez a feszültséghez képest. A 9 diócía tehát ezt a feszültséget a 7 ellenállásra kapcsolj*, és feltölti a demodulátor-kapcsolás 5 szűrőkondenzátórát. Abban az esetben, amikor a 12! dióda vezet, ennek a 10 diódához kapcsolt végpontján néhány tizedvolt pozitív feszültség keletkezik, és a 10 diódán keresztül, 5 amely vezető irányban kapcsolódik ehhez a feszültséghez, valamint a 8 ellenálláson keresztül feltölti a demoduláló 6 szűrőkondenzátorát. A modulátor működése folyamán tehát a 22 pont pozitívra, a 23 pont pedig negatívra töl-1° tődik fel a földpotenciálhoz képest. Tegyük fel, hogy az 1 pontra nem érkezik demodulálandó jel, ez esetben a 22 és 23 pontok közötti feszültségkülön£>ség az ugyanilyen irányban sorbakötött 3 és 4 diódákra kapcsolódik. Mint-15 hogy a 14 és 15 diódákon

keletkező feszültségesés külön-külön a könyökfeszültségnek felel meg, az 5 és 6 szűrőkondenzátorok is megközelítőleg a könyökfeszültségre fognak feltöltődni, tehát a 22 és 23 pontok közötti feszült-20 ség a könyökfeszültség kétszerese lenne akkor, ha a 3 és 4 diódákon nem folyna áram. Addig azonban, amíg a 3 és 4 diódákon levő feszültségkülönbség a könyökfeszültségen belül van, ezeken csak nagyon kevés áram folyik, tehát 25 valójában a 22 és 23 pontok közt előáll megközelítőleg a 3 és 4 diódák könyökfeszültségeinek a kétszerese, feltéve, hogy a 3 és 4 diódák ugyanolyan alapanyagból (például szilíciumból) készültek, mint a 11 és 12 diódák. 30 Ha a rajzion. bemutatott demodulator-modulator kapcsolás elemeinek a hőmérséklete a környezet hatására megváltozik, úgy nem csupán a 3 és 4 diódák könyökfeszültsége változik meg •— például csökken —• hanem a 11 és 12 dió-35 dákon keletkező feszültségesés is ugyanilyen értelemben változik, vagyis a 11 és 12 diódák feszültségesésén keresztül a^ 9 és 10 diódákon, valamint a 7 és 8 ellenállásokon át az 5 és 6 szűrőkondenzátorokra eljuttatott . feszültség együtt változik a 3 és 4 diódák könyökfeszültségének változásával, azaz mindig éppen akkora, hogy a munkapontot a könyökbe tolja el. Az ábrán az egyszerűség kedvéért nem tün-45 tettük fel azokat a szűrőket, amelyeket az 1 ponthoz kapcsolt demodulálandó jel demodulálása után visszamaradó vivőfrekvenciás, jel elnyomására a demodulator és a modulátor közé iktatnak. Ezek a szűrők általában alul-50 áteresztő szűrők, melyekre jellemző, hogy a ki- és a bemenő kapocs _között egyenáramú összeköttetés van, ugyanakkor a föídpotenciálhoz képest egyenáramú összeköttetés nincs. Ezeket a szűrőket tehát a demodulátornak a 55 rajzon feltüntetett 5 és 6 szűrőkondenzátorainak 22 és 23 végpontjai, valamint a modulátor kapcsolás 7 és 8 ellenállásai közé beiktatva az előbb leírt működés lényegében nem változik, tehát az induló-tartomány csökkentése a mun-60 kapontnak a könyökbe való eltolása útján ugyanúgy létrejön. A találmány tárgya szerinti demoduláló-moduláló kapcsolás már igen kis jel-amplitudótól kezdve alkalmas a burkológörbének új vivőfrekvenciára való igen 65 nagy hűségű áthelyezésére. 40 2