156898. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés csöveskukorica csutkatüzelésű szárítására

156898 mi költsége együttesen nem eredményezett megtakarítást. Találmányunk célja olyan kukorica szárítási módszer kidolgozása, amellyel a csöves kukorica bármiféle hasznos energiafajta felhasználása nélkül, vagyis csaknem költségmentesen megszárítható. Találmányunk tárgya eljárás csöves kukorica csutkatüzelésű szárítására, valamint berendezés az eljárás foganatosítására. Kísérleteink során megvizsgáltunk 25 féle nagyhozamú kukorica fajtát és azt tapasztaltuk, hogy a víztartalom minden kilogrammjára még 35—37% nedvességtartalom mellett is legalább 400—450 g légszáraz csutka jut. A csutka fűtőértéke méréseink szerint középértékben 3700 kcal/kg. Eszerint 1 kg elpárologtatandó vízre a csutka elégetéséből legalább 1480 kcal jut, ami az elméletileg szükséges párolgáshő mellett a találmány szerinti berendezés vaszteségeinek fedezésére is bőségesen elegendő. A találmányunk szerinti szárítóban a szárírtózóna magassága változtatható és a szárítandó csöveskukorica nedvességtartalmától függően állítható be, ami az elpárologtatandó víz egy kilogrammjára az 1000 kcal-t alig meghaladó fajlagos hőfelhasználást eredményez. A találmány szerinti eljárás lényege tehát, hogy a csöves kukoricát folyamatosan szárítóaknába vezetjük, a száraz csöves kukoricát a szárítóakna aljából a morzsolóba vezetjük, a morzsolóból kikerülő csutkát tüzelőberendezésbe adagoljuk és innen a füstgázakat a szárítóaknába vezetjük. A szárítóaknában az alacsonyabb szinten elhelyezett füstgázbevezető és a magasabb szinten elhelyezett füstgázelvezető szervek szintjeinek távolságát a csöveskukarica medvességtartaimától függően állítjuk be. A találmány szerinti berendezés lényege, hogy szárítóterét alul határoló füstgázbevezeto csövei és felül határoló páraelvezető csövei, továbbá a páraelvezető csöveket a páragyűjtővel a szárító falán át összekötő nyílásai, végül a páraelvezető csövek számára alátámasztó, ill. felfüggeszthető szervei vannak. A találmány szerinti eljárás egy példaképpeni foganatosításii módját a találmány szerinti berendezés egy példaképpeni kiviteli alakjának működésével kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra a berendezés folyamatábráját, a 2. ábra a szárító függőleges metszetét ábrázolja. A nedves csöves kukoricát folyamatosan töltjük az 1 szárítóba, ahonnan a szárított kukoricát a 2 ürítőszerkezet ugyancsak folyamatosan kihordja és a 3 morzsolóba üríti. Innen a lemorzsolt szemek a 4 csövön át az 5 zsákba ürülnek, míg a csutka a 6 tüzelőberendezésbe kerül. A 6 tüzelőberendezésből az égéstermékeket a 7 ventillátor az 1 szárító külső oldalán elhelyezett 8 elosztóba nyomja. A 8 elosztóhoz csatlakoznak a sátortető-keresztmetszetű, alul nyitott 9 füstgázvezető csatornák, amelyekből a füstgáz alul lép ki és felfelé áramlik. A 9 csatornák felett és ezekre merőlegesen helyezkednek el a ha-5 sonló keresztmetszetű, a páratelt gázok elvezetésére szolgáló 10 csatornák, amelyek az 1 szárító falában kiképzett 11 nyílásokon át az 1 szárítón kívül a szárító falán elhelyezett 12 gyűjtővel kapcsolódnak. A 12 gyűjtőiben összegyűlő 10 páratelt gáz a 13 kéményen át távozik. A páratelt gázok elvezetésére szolgáló 10 csatornák a kukorica nedvességtartalmától függően különböző magasságokban helyezhetők el oly módon, hogy a megfelelő magasságban levő 14 15 alátámasztókra tesszük át. A 9 füstgázbevezető csatornák és a 10 páraelvezető csatornák az 1 szárítót három zónára osztják: a közöttük levő zóna a 15 szárítótér, a felső a 16 előtárolótér, az alsó a 17 anyagizár a gázok egyenáramú áramlá-20 sának megakadályozására. A 15 szárítótérnek a 10 csatornák által meghatározott magassága nem függ a 16 előtárolótérben levő anyagoszlop magasságától s így a száradó anyagréteg magassága nem ingadozik. „f. A találmány szerinti módszer az energiagazdálkodási előnyök mellett azzal a további előnynyel jár, hogy lehetővé teszi a csöves állapotban való betakarítást. A szemes kukorica néhány órás tárolhatósága miatt szemes kukorica-beta„n

karítás esetében a szemestermény szárítót rövid átfutási időre, csúcsterhelésre kell méretezni és ily módon kell üzemeltetni. A csöves kukorica ezzel szembén ősszel és a szabadban is tárolható néhány hétig, ami a szárító berendezés alacsonyabb beruházási és üzemi költségét, valamint ö kedvezőbb kihasználását eredményezi. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás csöves kukorica csutkatüzelésű szá-40 rítására ellenáramú aknaszárítóban, azzal jellemezve, hogy a nedves csöves kukoricát a szárítóaknába vezetjük, a száraz csöves kukoricát a szárítóakna aljából morzsolóba továbbítjuk, a morzsolóból kikerülő csutkát tüzelőberendezésbe 45 adagoljuk és a füstgázakat a szárítóaknába vezetjük, mimellett célszerűen a szárítóaknában az alacsonyabb szinten elhelyezett füstgázelvezető és a magasabb szinten elhelyezett füstgázelvezető szervek szintjeinek távolságát a csöves kuko-50 rica nedvességtartalmától függően állítjuk be. 2. Berendezés az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, amelynek felső előtárolótere, középső szárítótere és alsó anyagzára van, azzal jellemezve, hogy szárítóterét (15) alul határoló 55 füstgázbevezető csövei (9) és felül határoló páraeivezető csövei (10), továbbá a páraelvezető csöveket a páragyűjtővel (12) a szárító (1) falán át összekötő nyílásai (11) végül a páraelvezető csövek számára alátámasztó, ill. felfüggesztő 60 szervei (14) vannak. 1 rajz, 2 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó -igazgatója. 7007440. Zrínyi (T) Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23.