156898. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés csöveskukorica csutkatüzelésű szárítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÄLMÄNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1967. IX. 20. (ME—881) Közzététel napja: 1969. VII. 23. Megjelent: 1970. VII. 25. 156898 Nemzetközi osztályozás: F 26 b - If Kit" ,! ." «k. * Feltalálók: Aradi Emil gépészmérnök, Kenyéri János technikus, Budapest Tulajdonos: Mezőigazdasági Gépkísérleti Intézet, Budapest Eljárás és berendezés csöveskukorica csutkatüzelésű szárítására A kukorica betakarításának kétféle módja használatos: a morzsolva, vagy csöves állapotban való betakarítás. A morzsolva történő betakarításhoz a kukoricát aratócséplőgéppel aratják. Ily módon a kukoricát aratás közben morzsolják ki és az így nyert szemtermést a majorba szálllítás után azonnal megszárítják, mert a nedves szemes kukorica csak néhány órán át tárolható károsodás nélkül. Ez a betakarítási mód gazdaságos, a kézimunkaigénye csekély, az eljárás az őszi szántás idején nem köt le erőgépet. A szemes kukorica szárítása ä különféle ismert terményszárító berendezésekben végezhető, amelyek a kicsépelt gabonamiagvak szárítására szolgálnak. Ezek beépített ventillátorral villamos fűtőtestek, vagy olajtüzelésű kazán mellett áramoltatott és felhevített levegővel szárítanak. Tekintve, hogy közepes csapadékú évben 1 q szemes kukorica szárítása kereken 3 kg fűtőolajat, illetve 30 kWó 'villamos fütőenergiát igényel, amelyhez a ventilátor villamos energiafogyasztása is járul, a szemes kukorica szárítása jelentős költséggel jár. A kukorica csöves állapotban való betakarítása esetében az áru- és a takarmány-kukoricát górékban tárolják, míg vetőmagkukorica esetében csöves állapotban szárítják. A góréban való tárolására vonatkozólag közismert, hogy ez az 10 15 20 25 30 évszázados módszer csak akkor eredményes, ha a szemnedvesség tartalom nem haladja meg a 26—27%-ot; berakás előtt azonban még így is gondosan ki kell válogatni a nem egészséges csöveket, mert különben ezek penészedési gócokat idéznek elő. Amellett, hogy a válogatás kézimunka szükséglete ma már alig biztosítható, köztudott, hogy az újabb, nagyhozíamú kukoricafajták tenyészideje hosszú, ezért a szemnedvesség tartalom csak kivételes években csökken 30^-32% alá. Az ilyen magas nedvességtartalommal góréba rakott kukorica vesztesége igen nagy, a 20—25%-ot is eléri. Főként a vetőmag-kukorica csöves állapotban való szárítására világszerte a szakaszos üzemű tartályos szárítót (Campbell) alkalmazzák, amelynek azonban a fajlagos hőfelhasználása igen nagy, meghaladja a vízkilogrammonkénti 2000 kcal-t is. Ismert továbbá folyamatos üzemű csöves kukorica szárító is. Az egyenárammal kombinált szárítás és a gyűrűs légfúvó alkalmazása miatt azonban ennek a fajlagos hőfelhasználása is túl nagy, mintegy 1100—1200 kcal/kg víz. Folytak végül nagyüzemi kísérletek olyan szárítási eljárásra, amelynél az olajtüzelést csutka-póttüaeléssel egészítették ki, lépcsős-rostélyu tüzelőberendezéssel. A kísérletek azonban nem jártak a várt gazdasági eredménnyel, mert az olajfogyasztás és a csütkakezelő berendezés üze-