156882. lajstromszámú szabadalom • eljárás polimerizációra képes butadién előállítására

3 156882 4 nak mellékáramát dúsítják, és a vinilacetilénben dús frakciót ezután vizes íurfurollal történő ex­traktiv desztillációnak vetik alá. Az is ismert, hogy diolefinek távollétében az alkineket az alkénektől a gázok folyadékkal, mégpedig dimetilformamiddal való mosásával nagyobb nyomásokon és alacsony hőmérséklete­ken választják el. (USP 2917.563). Mégis mindezek az eljárások viszonylag költ­ségesek, mivel a zavaró komponensek elválasz­tását egy további lépésben kell végrehajtani. Ismeretes ezen túlmenően, hogy a butadiént az acetilénektől és az alkénektől gyakorlatilag at­moszférikus nyomáson szelektív, víztartalmú ol­dószerből frakcionált deszorpcióval választják el, és az acetilénekkel és alkénekkel dúsult gázkeve­réket elvezetik. Oldószerként több mint 5 s% vi­zet tartalmazó, ill. vízzel telített N-metilpirroli­dont, acetonitrilt és furfurolt használnak. Végül ismert, hogy a vínilacetilént nagyobb telítettségi fokú szénhidrogének dehidrogénezé­séből származó, százalékosan sok butadiént tar­talmazó elegyből szelektív oldószereket — mint pl. N-metilpirrolidon, acetonitril, furfurol vagy dimetilformamid és ezek vizes oldatai — felhasz­náló frakcionált deszorpcióval választják el. N-metilpirrolidon és furfurol esetén a víz je­lenléte azért szükséges, hogy a butadién deszorp­eiójánál az oldószer forráspontját annyira csök­kentse, hogy a butadién polimerizációját elkerül­hessük. Acetonitril esetén a víz hozzáadása a szelektivitás fokozására irányul. Emellett hátrányos, hogy a víz jelenléte min­den esetben az oldószer oldóképességének erős csökkenéséhez és a műszaki berendezés viszony­lag kis kapacitásához vezet. Ezenkívül a víz hoz­záadása különleges intézkedéseket követel az el­járás üzemvitelében, és adott esetben az oldó­szerrel való reakció révén oldószerveszteségek­hez, valamint korróziós problémákhoz vezet. A találmány azt a feladatot tűzte ki, hogy a leírt hiányosságokat kiküszöbölje és olyan eljá­rást fejlesszen ki, amely lehetővé teszi, hogy po­limerizáeióra képes butadiént egyetlen eljárási lépésben nyerjen a butadiénnél illékonyabb és kevésbé illékony szénhidrogének egyidejű elvá­lasztásával. Ezt a feladatot polimerizációra képes butadién ezt tartalmazó C4-frakciókból való kinyerésére szolgáló eljárással a gázok folyadékkal, mégpe­dig dimetilformamiddal való mosásával a talál­mány szerint azáltal oldjuk meg, hogy a gázok folyadékkal való mosását 1 s°/o-nál kevesebb vi­zet tartalmazó dimetilformamiddal abszorpciós és. deszorpciós toronyból álló berendezésben vé­gezzük, az abszorpciónál keletkező, gázzal telí­tett oldószerből a butadiénnél illékonyabb szén­hidrogéneket az abszorpciós torony alsó felében butadiénnel kihajtjuk és a nem oldott, könnyen illó komponensekkel együtt a torony fejénél el­vezetjük, és a butadiénnél kevésbé illékony szén­hidrogéneket a deszorpciós torony alsó részében dúsítjuk, és ezt, a csak kis mennyiségű butadiént tartalmazó keveréket folyamatosan elvezetjük, míg a tiszta butadiént a deszorpciós torony fejé­nél vezetjük el. A butadiénnél illékonyabb szénhidrogéneknek a telített oldószerből való kihajtására alkalma-5 zott butadiént vagy az oldószer 115—130 C° hő­mérsékletre való hevítésével történő részleges deszorpciójával kapjuk az abszorpciós torony al­só részében (1. ábra), vagy a deszorpciós torony fejénél kilépő tiszta butadién egy részét vesszük 10 el és az abszorpciós torony alsó részébe vezetjük vissza (2. ábra). Különösen előnyös a 0,1—0,3 s% víztartalmú dimetilformamid alkalmazása. Gyakorlatilag vízmentes dimetilformamid 15 használata különösen előnyös, mivel ennek az ol­dószernek az atmoszférikus'nyomáson mért for­ráspontján (153 C°) a deszorpció folyamán a butadién nem kívánatos polimerizációját elkerül­jük, és víz hozzáadásáról — amely a viszonylag OÁ magas forráspontú oldószerek forráspontjának csökkentéséhez szükséges — lemondhatunk. A javasolt eljárás további előnye, hogy gya­korlatilag vízmentes dimetilformamid találmány szerinti felhasználásánál az ismert oldószerekkel szemben a nagy oldóképesség tökéletesen kihasz­nálható. Magyarázatul a következő táblázatban egy C4-frakció gázelválasztásra jellemző komponensei­nek oldhatóságát vízmentes dimetilfoirmamidban és normál nyomáson szembeállítjuk néhány is-25 30 mert oldószerben való oldhatóságokkal: NI 1 1-at J 20 C°-on cisz- buta- vinilace­-butén-2dién-l,3 tilén N-metólpirrolidon + 5<y0 H 2 0 25 48 265 acetonitril + 5%, Ha O 3i8 63 307 dimetilformamid 49 86 421 40 A dimetilformamid víz hozzáadása nélkül elér-45 hető szelektivitása a szükséges elválasztáshoz tö­kéletesen elegendő. A dimetilformamid oldószerként való felhasz-, nálásának további előnye kis gőznyomásából adó­dik, mely 20 C°-on 2 torr. Az elpárolgási vesz-5^ teségek ezért rendkívül alacsony szinten tartha­tók. Emellett a kényszerített kicserélődéssel továb­bi szétválasztási efffektust érünk el, amelyet a 55 butadiénnél illékonyabb komponenseknek az ol­- dószerből való kiszorítására vagy közvetett mó­don, az oldószer részleges kihevítésével vagy közvetlenül, a már tisztított és elválasztott buta­diémnek az abszorpciós kolonna alsó részébe való 60 bevezetésével végzünk. A butadiénnél kevésbé illékony komponensek elválasztását a deszorpciós kolonnában visszamosási effektussal érjük el, az­az ezeket a szénhidrogéneket a deszorpciós ko­lonna felső részében a deszorbeált gázkeverék^ 65 bői hideg, kondenzált oldószergőzzel a butadién-1

Next

/
Oldalképek
Tartalom