156880. lajstromszámú szabadalom • Berendezés légfékszerkezetek tömítetlenségeinek jelzésére

Ö6880 3 •••••••:. 4 neárisan meredeken lefelé halad, viszont ha a beáramlás nyomása tovább növekszik, akkor a görbe lényegileg állandó marad, tehát vízszintes darabja van, vagy pedig gyengén emelkedik. Aszerint, hogy milyen kivitelű mozdonyvezető-szelepet alkalmazunk, a jelleg-görbe ferdesége és lefutása változik. így pl. az 1. és 2. ábra szerinti példáknál két különböző mozdonyvezető-szelepet alkalmaztunk, tehát a 2. ábra szerinti görbék olyan fékrendszerre vonatkoznak, amelynél a mozdonyvezető-szelep szerkezete eltér az 1. ábrának megfelelő szeleptől. A közepes áramlási nyomásgörbéket a találmány értelmében úgy választjuk meg, hogy a betáplált levegő közepes mennyiségénél az említett nyomáskülönbségek növekvő légnyomásnál, tehát a betáplált levegő emelkedő nyomásánál a töréspontig lineárisan csökkennek, viszont tovább növekvő légnyomásnál ez a nyomáskülönbség állandó marad. Egy ilyen görbe megválasztásának az az előnye, hogy a találmány szerinti berendezés jelleg-görbéje könnyen alkalmazható a közepes légmennyiségeknek megfelelő áramlási ny omásgör b éhez. Ennek a célnak az elérése végett a találmány értelmében úgy járunk el, hogy a jelzőkészüléknek a rendszer közepes áramlási nyomásgörbéjéhez való hozzáillesztése végett az említett nyomáskülönbségihez hozzávesszük -a b-etáplilt és még nem fojtott levegő nyomását is, ,a két nyomás tehát egymáshoz adódik. A találmány szerinti berendezést olyképpen lehet kialakítani, hogy egy bizonyos betáplálási légnyomás felett a nyomáskülönbség egy szeleptestet egy beállítható erősségű rugó ellenében megemel, viszont -csökkentett nyomás esetén, tehát ha a betáplált levegő nyomása csökken, ennek a nyomásnak és a nyomáskülönbségnek az összege a «aeleptestet egy másik és ugyancsak beállítható erőt kifejtő rugó ellenében megemeli. Előnyös továbbá, ha két olyan dugattyút alkalmazunk, amelyek a nem-fojtott betáplált levegő nyomásának vannak kitéve és az egyik dugattyút a nyomáskülönbség egy szeleprúd közvetítésével eltolja, éspedig az említett egyik vagy mindkét rugó hatása ellenében, a nem-fojtott betáplált levegő hatása alatt álló másik dugattyú pedig a másik rugó nyomása ellenében tolható el. A találmány további részleteit a .najzok kapcsán magyarázzuk meg, .amelyeken -a 3. ábra példaképpeni kiviteli változat vázlatos .hosszmetszete. A rajz szerint az 1 háznak 2 fenékrésze van és ezt 3 csavarok erősítik a 4 karimához. A ház belsejében van az 5 rugótér, valamint két 6 és 7 hengertér, amelyek a ház hosszirányát tekintve egymásután .helyezkednek el. A 2 fenékrészben van a 8 szeleptest, amely egy 9 csatorna útján kapcsolatban van a légtelenítő lfl csavarral, amelyen át a levegő k'iáramolhat. Ez a .csavar szintén a 2 fenékrészbe van behelyezve és a kivitel -olyan, hogy a levegő kiáramlásakor hangjelzés keletkezik, vagyis a kiáramló levegő jellegzetes hangot ad. A 7 hengertérben van. a 11 szeleptest, amely zárt helyzetében a 12 tömítés segítségével felfekszik a 8 szeleptest 13 nyílására és így ezt a nyílást elzárja. Ezáltal a levegő nem tud a 9 csatornán és 14 nyíláson át a 10 csavarhoz jutni, tehát a levegő nem tud a szabadba kiáramlani. A 11 szeleptesten van két koaxiálisán elhelyezett, rugózó 15 és 16 tömlő, amelyek egyik vége a 11 szeleptesthez van erősítve. Ezeknek a tömlőknek a másik vége a házban rögzítetten megerősített 17 válaszfallal függ össze és ez a válaszfal egy 18 hüvely vagy persely egyik homlokfelületén fekszik fel. A 18 hüvely másik homlokfelülete a 2 fenékre támaszkodik. A válaszfal 19 mélyedéseibe nyúlik a 20 betét, amelynek külső 21 homlokfala a ház 23 pereme alatt helyezkedik el. Ha a ház zárt, ezáltal a 17 válaszfai vaJamáat a 20 betét rögzített helyzetben van, a 18 böarely és a 23 perem között. Alkalmazunk még 22 tömítéseket a % és 7 hengerterek tömítőzárásához. A 20 betét 21 homlokfelületén fekszik fel két további, koaxiális és fémből készült rugózó 24, 25 tömlő, amelyek ugyanúgy mint a 15 és Í6 tömlők, harmpnika-alakúak. Ezek a tömlők a 6 ház hengerterében helyezkednek el és felső végük egy 26 tárcsával kapcsolódik. Erre a tárcsára támaszkodik a 27 segéddugattyú egyik felülete, a dugattyú másik felülete & 28 rugóval kapcsolódik, amely a segédáugattyú és egy 29 tányérrugó közé van befeszítve. Utóbbi a 30 beállítócsavarra támaszkodik, amelynek menete a ház 32 homlokfalában lévő, menetes 31 furatba van becsavarva. Aszerint, hogy azt a 30 csavart milyen mélyen csavarjuk be, a 28 rugó a 29 tányérrugó és a 27 segéddügattyú között erősebb vagy gyengébb feszítéssel helyezkedik el. A 30 beállítócsavart a 3.3 arnyával biztosítjuk, amely a 32 homlokfal külső felületén fekszik fel. A 27 segéddugattyú a 28 rugó ereje ellenében, a házban lévő 55 ütköző és egy 54 peném között mozgatható. Ez utóbbi p.er.em a szeleprúdon van kialakítva. A ház 2 fenékrésze 46 csatlakozófurattal van ellátva és az ezzel összefüggő 4.7 csatorna kapcsolatot létesít a 7 hengertér és .a 46 furat között. Utóbbi egy légvezetékkel függ össze, amelyen át a H nyomású betáplált levegő egy fel nem rajzolt nyomólevegő-forrásból beáramlik. A 17 válaszfal a 15 tömlőn kívül 48 csatornával van ellátva és -ez .a 49 kanhoronnyal létesít kapcsolatot a 20 betét belső felületén. E részekkel függ össze legalább egy 50 furat, amely a 24 és 25 rugózó tömlők közötti térrel létesít kapcsolatot. A válaszfal az 52 csatlakozófurattal van ellátva és ezzel függ össze a fojtott beáramló levegőt vezető csővezeték, amelyben tehát az 1. és 2. ábra szerinti diagramban Hi-gyel jelölt levegő áramlik. Az 51 csatornák elhelyezése olyan, hogy a fémes anyagú 15 és 16 -rugózó tömlők közötti térbe a fojtott betáplált levegő jut. Az 5 rugótér és a 6 hengertér, továbbá a 16 tömlő belseje, valamint a 34 szeleprúdban lévő átmenő furatok a külső levegővel kapcsolódnak. A 30 és 41 beállítócsavarok a 28 és 39 rugókkal 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2