156872. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-karbalkoxi-béta-szubsztituált amino-akrilsavészterek előállítására
SZABADALMI 156872 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS J^Ä* Nemzetközi osztályozás : C 07 c3 , c 4 • fgp Bejelentés napja: 1968. VI. 20. (JE—314) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1969. VII. 23. Megjelent: 1970. VII. 25. Jeszenszky Andor vegyészmérnök, 42,5%, Halmos József vegyésztechnikus, 42,5%, Mészáros Róbert vegyészmérnök, 15%, Budapest Eljárás «-karbalkoxi-^-szubszíituálí amino-akrilsavészterek előállítására A találmány tárgya rendkívül előnyös új eljárás az (I) képletű alfa-k&rbalkoxi-béta-szubtituált amino-akril-savészterek előállítására. A képletben fí1 és R 2 egymástól függetlenül hidrogént, halogént, 1—6 szénatomszámú alkil-, vagy alkoxi-gyököt, illetve nitrocsoportot, R3 pedig 1—3 szénatomos alkilgyököt jelent. A vegyületek értékes kiindulóvegyületei a gyógyszeriparban jelentős 4-hidroxikinolin-származékoknak. Előállításukra ismerünk olyan eljárást, amely szerint metaklór-anilinból ismert módon előállítható 'N,N'-di(m-klórfenil)-formamidint reagáltatnak malonsavdietilészterrel. A reakciót 40%-os konverziónál megszakítják, így a kinolinszármazékok szintézisének további lépéseihez felhasználhatóan egységes terméket kapnak. (J. A. C. S. 68, 1946, p. 1255.) Teljes konverzió esetén a vegyület fél-anilidjéhez jutnak (Ber. 35, 1902, p. 2496, J. A. C. S. 31, 1909, p. 1148). Az alfa-karbetoxi-béta-(m-klórfe:nilamino)-akrilát szintézis tökéletesítését jelenti az az ismert eljárás, amely szerint az N,N'di-(m-klórfenil)-formamidin és maionsav dietilészter reakciójában keletkező m-klóranilint ortohangyasavészter egyidejű alkalmazásával N,N'(m-klórfenil)-f of mamidinné alakítjuk vissza, és úgy járnak el, hogy a reakciókomponenseket a reakció feltételezett kinetikus lefolyásának megfelelő módon adagolják (151 995 sz. magyar sza-10 15 20 25 30 badalom). A reakcióidő azonban ipari méretekben előnytelenül hosszú, 100—150 óra, egyes esetekben 200 óra is szükséges ahhoz, hogy a formamidin-származék nagyrésze reagálni tudjon. A kiindulási formamidin-származék 5—10%-a ennek ellenére változatlan marad, ami természetesen a továbbfeldolgozást zavarja. A reakció közben mellékfolyamatok lépnek fel. így az eljárás hozama nem haladja meg a 70—80 %-ot. A vegyületek képződési módjának vizsgálata során meglepő módon azt találtuk, hogy mind laboratóriumi, mind üzemi méretekben rendkívül rövid idő alatt, eddig elérhetetlen, 90%-ot meghaladó hozammal valósíthatjuk meg az (I) képletű vegyületek előállítását, ha a megfelelő szimmetrikus N,N'-difenilformamidin, malonsavészter és ortohangyasavészter 70—170 C° közötti hőmérsékleten végzett reakciójánál víz katalikus mennyiségét — a felhasznált szimmetrikus N,N'-difenil-formamidin-származék súlyára vonatkoztatott 0,01—6 százalékot — alkalmazzuk. Víz alkalmazása esetén nem. feltétlenül szükséges a felhasznált szimmetrikus N,N-difenilformamidin-reakció partnereit több részletben adagolni, hanem megfelelő nyeredéket érhetünk el akkor is, ha célszerű molarányuk (1 mol formamidin-származékra 2 mol malonsavdietilészter és legalább 1 mol ortohangyasavészter) fenntartása mellett egyszerre adjuk a szubsztituált 156872
