156862. lajstromszámú szabadalom • SECAM rendszer szerinti színsávokat előállító színjelképző TV-berendezés

156862 9 10 ségszinre való ráültetését. Részletes működése a későbbiekben kerül ismertetésre. A V videomixer az Sz színjelkeverő-fokozat által létrehozott színes képtartalomhoz hozzákeveri az összetett szinkron-, és összetett kioltó jelsorozatokat, így annak kimenetén már olyan szabványos színes videojel jön létre, amely csak a színszinkron jeleket és a fekete sávot nem tartalmazza. A V videomixer kimenete egy osztóláncra csatlakozik, amely egyik pontjára jut a színszinkronjel. Ennek bekeverése azért történik a videomixer után, mert a színszinkron jeleknek a képkioltóvállra pozitív és negatív irányban szimetrikusan kell elhelyezkedniük. Az ellenálláslánc másik pontjára a G5 szekvenciális generátor egység fekete sáv időtartamát meghatározó kapu jel jut. Az ellenálláslánc utolsó tagja potencióméternek van kiképezve, amely potenciométer lehetővé teszi a komplett színes videojel szabályozását, és ezen potencióméterről jut a szabályozott jel a T teljesítményerősítő fokozatra. 4. Kimenő fokozat rendeltetése, hogy a komplett színes videojelet megfelelő kis impedancián (pl. 75 Ghm-on) a kívánt teljesítmény szinten szolgáltassa. Az 1. ábra segítségével ismertetett színjelképző TV, berendezés Ai, A2 oszcillátorra, kapuzott kristály oszcillátor, amelynek általánosított tömbvázlatát a 2. ábra mutatja. A, kapuzott oszcillátor fogalma alatt azt kell érteni, hogy egy állandóan rezgő oszcillátor jelei meghatározott időként jutnak tovább a következő fokozatra. Más szóval az állandó rezgő jelekből kikapuzunk meghatározott szakaszokat. A kapuzás előnye, hogy a kapu megnyitásával azonnal teljes amplitúdóval megjelenik az oszcillátor jele, a kapu lejárásakor pedig azonnal megszűnik. Ezért rövid idejű, egyenletes amplitúdójú frekvenciacsomagok létrehozásánál előnyös a kapuzott oszcillátoros megoldás. Vannak oszcillátor-fokozatok, pl. kristály-oszcillátorok, ahol a kristály mechanikai tehetetlensége miatt csak a kapuzott megoldás járható. A kapuzott megoldások hátránya, hogy a rezgő oszcillátorok nem tökéletes árnyékolása miatt átfujások jöhetnek létre.. A 2. ábrán feltüntetett tömbvázlat a következőképpen működik: Az A; kapuzott oszocillátor előnyösen kristályoszcillátor kapuzása a 2, 3 ... i ... n bemenetére adott vezérlőjelekkel történik. A kapuzott oszcillátor jele a B,- emitterkövetőre jut, amely a jelet megfelelő alacsony impedancián szabályozhatóan szolgáltatja az Sz színjeikeverő.egyik szektorának váltófeszültségű bemenetére. A kapuzott oszcillátor részletes kapcsolási rajza a 3. ábrán látható, amelynek működése a következő : Az Ej célszerűen kristályvezérlésű oszcillátor jele a TI; tranzisztor és RÍ,-, R2Í;

R3; eleinkből képzett erősítőfokozat bemenetére, a tranzisztor bázisára jut,,amely jel felerősítve az RÍ; kollektor munkaellenálláson negatív logikai színtartományban megjelenik és a Dl , D2 ... Dn diódákkal képzett ÉS áramkör. Dl,- információ-dióda bemenetére kerül. Az ÉS áramkört képező diódák kimenete egy közös pontra, a T2; tranzisztor bázisára és az R4,- előfeszültségre kötött munkaellenállásra csatlakozik. R2j ... Dn; vezérlő diódákra a vezérlőjelek jutnak szintén negatív logikai szinten. Amennyiben bármelyik vezérlő diódára nem jut negatív vezérlő jel, hanem bemenete zéruspotenciálra kerül, úgy gyakorlatilag a T2; tranzisztor bázisán is a feszültség zérus, mert az a dióda, amely zérus-potenciálra van kötve, vezetni fog és másik oldalán is a feszültséget zérus pontra állítja be. Így a Dl; információ-dióda katódja zérus, anódja negatív feszültségű, tehát nem ereszti át a jelet, vagyis a dióda le van zárva. Az ÉS áramkört képező diódák kimenetén a közös ponton, tehát csak akkor jelenik meg az oszcillátor jele, ha a vezérlő diódák mindegyikére, a TI; kollektor feszültségnél negatívabb feszültség jut, vagyis koincidencia (polaritás egyidejűség) esetén. A T2,- tranzisztor emitterkövetőként működik és koincidencia esetén a bázisára jutó oszcillátor jele az emitteren azonos szinten alacsony impedancián leképződik. Emitter-ellenállásként Pl; potenciométer van választva, amely lehetővé teszi a kimenő jel szabályozhatóságát és ezáltal a színjeikever őre jutó jel nagyságát. Összegezve: az állandóan rezgő E; oszcillátor jele a D2,-... Dn; vezérlő diódák bemeneteire jutó negatív impulzusok által koincidenciával meghatározott időben jut tovább. Az 1. ábra segítségével ismertetett szín jelképző TV berendezés Di... Ds oszcillátorai csengetett oszcillátorok, amelyek közül egynek általánosított tömbvázlatát a 4. ábra mutatja. A csengetett oszcillátor fogalma alatt azt kell érteni, hogy egy oszcillátor a vezérlőjeltől függően, rezeg, vagy nem rezeg. Más szóval az oszcillátor kikapcsolt, vagy bekapcsolt állapotba kerül. A csengetés előnye, hogy rezgés csak a vezérlőjel által meghatározott időben jön létre, és ezáltal minden árnyékolás nélkül sem jelentkeznek átfujások és zavaró jelek. Ezért a csengetett oszcillátor megoldás előnyösen alkalmazható ott, ahol különböző frekvenciájú jeleknek kell időben egymásután létrejönni, úgy, hogy egyik jel a másikat ne zavarja. A 4. ábrán feltüntetett tömbvázlaton lévő kapcsolás a következőképpen működik: Az F;

- ÉS kapu bemeneteire jutó jelek megfelelő koincidenciája esetén vezérlőjel jut a G; inverteren keresztül a H;

- shunt-kapcsolóra, amely kinyitja az I; oszcillátor, célszerűen L.C oszcillátor leshuntölt rezgő körét és ezáltal az oszcillátor elkezd rezegni. Az ly oszcillátor rezgő köréből induktív csatolással az oszcillátor jele By forráskövető fokozatra kerül, amely kimenetén megjelenő jel az Sz színjeikeverő egyik szektorának váltófeszültségű bemenetére jut. A csengetett oszcillátor részletes kapcsolási rajza a 5. ábrán látható, amelynek működése a következő: 10 15 20 25 SO 35 40 45 50 55 60 5