156848. lajstromszámú szabadalom • Fémtag gáznemű vagy folyékony tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezéshez és ilyen tagokból összeállított tüzelőberendezés

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1968. XI. 28. Közzététel napja: 1969. VII. 23. Megjelent: 1970, VII. 25. (FO—529) 156848 Nemzetközi osztályozás: F 24 c ;:v. Í'Í.AIV,5> v..-,:m Feltalálók: Siklósi József gépészmérnök, Gyarmati Ferenc gépészmérnök, Molnár Antal gépészmérnök, Vásárhelyi Mihály gépészmérnök, Deák Mihály technikus, Zele Sándor technikus, Budapest Tulajdonos: Fővárosi Gázkészülékgyártó Vállalat, Budapest Fémtag gáznemű vagy folyékony tüzelőanyaggal üzemeltett tüzelőberendezés és ilyen tagokból összeállított tüzelőberendezéshez A találmány fémtag gáznemű vagy folyé­kony tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberen­dezéshez és ilyen tagokból összeszerelhető tü­zelőberendezés. A fémtag célszerűen öntöttvas­ból készíthető s egy szélesebb, táska alakú égéstere van amelyhez felszálló csatorna tarto­zik s ez utóbbi egy ívszaikasz után leszálló csatornában folytatódik. Ilyen tagokból a kí­vánt futóteljesítménynek megfelelő tüzelőbe­rendezés állítható össze. Az ismert gáztüzelésű berendezések általában lemezből készültek és dohszerű kialakításúak voltak. E kialakítás, folytán hatásfokuk csak a névleges teljesítménynél vagy közel e körül volt kielégítő, de alacsonyabb részterhelés ide­jén rendkívül rossz hatásfokkal üzemeltek. Élet­tartamuk a lemez elégése miatt rövid volt. Az olajtüzelésű- ismert fűtőberendezéseknél szintén ezek a hiányosságok álltak elő, bár ilyen fűtőberendezések már öntöttvasból vagy tűz­álló béléssel ellátva is készültek. Mind a gáznemű mind a folyékony tüzelő­anyaggal üzemeltetett fűtőberendezéseknél a tagos kivitel főleg a közvetett fűtést szolgáló megoldásoknál volt ismert, de csak a közvetítő hőhordozó közeg zsempontjából voltak a tagok megkülönböztethetők. Ilyen berendezések pl. a melegvíz fűtésű berendezések, amelyeknél egy gáz-, vagy olajtüzelésű kazánban voltak a melegítendő vízteret képező tagok. Ezeknél a 10 berendezéseknél a tagok tulajdonképpen a víz­tér határolói, s mint ilyenek a tüzelési hatásfok szempontjából közömbösek voltak. Szerkezeti kialakításuk is a céljuknak megfelelően olyan volt, hogy főleg a víz melegítésére szóbajövő felületet növelték. A közvetlen fűtésű, gáz­radiátorok pedig táska alakú lemeztagokból álltak amely tagok szintén csak felületnövelő szerepet töltöttek be, de a hőátszármaztatás terén nem eredményeztek különleges hatást. Az ismert gáz- és olajtüzelésű fűtőberende­zések részterhelés melletti hatásfokromlása az­zal magyarázható, hogy a dobszerű vagy táska alakú terek térfogata és alakja is a névleges jr teljesítmény figyelembevételével voltak* meg­határozva, így csak a névleges terhelésnél kö­vetkezték be a kielégítő hatásfokot eredményező áramlási s ennek függvényét képező hőátadási viszonyok. Részterhelésnél azonban az áramlási és hőátadási viszonyok nagyobb mértékben romlottak mint amilyen mértékben maga a fűtőteljesítmény csökkent. 20 25 30 Ismeretes, hogy különösen a helyiségek fű­tésére szolgáló berendezések összes üzemidejük­nek csak kis hányadában üzemelnek névleges teljesítménnyel, s a fűtési időszák túlnyomó részében csupán - részterheléssel műkőidnek. Emiatt igen fontos követelmény, hogy a fűtő­berendezéseknek részterhelésük mellett sem es-' sék a hatásfokuk lényegesen. 156848

Next

/
Oldalképek
Tartalom