156843. lajstromszámú szabadalom • Hőre lágyuló poliészter fröccsanyagok

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG j@mi& ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1968. VII. 18. (FA—797) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1967. VII. 20. (F 53 013 IV c/39 b) Közzététel napja: 1969. VII. 23. 156843 Nemzetközi osztályozás: C 08 b g2 ,i i Megjelent: 1970. VII. 25. % % ki:; IM ^ < Feltalálók: Dr. Brinkmann Ludwig vegyész, Frankfurt/Main, Dr. Herwig Walter vegyész, Frankfurt/iMain, Dr. Cherdron Harald vegyész, Wiesbaden, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Farbwerke Hoechst AG. cég, Frankfurt/Main, Német. Szövetségi Köztársaság Hőrelágyuló poliészter fröccsanyagok A 6 511 744 és 6 610 128 sz. holland szabadal­mi leírásokból ismert, hogy aromás dikarbon­savakat tartalmazó, lineáris, telített paliészter fröccsanyagokat kristályos fopmadarafoiokká le­het feldolgozni. Például polietiléntereftalátot fröccsöntéssel olyan formadarabokká lehet fel­dolgozni, amelyeknek a kristályosodási sebes­ségét és kristályosodási fokát megfelelő kris­tálygócképző anyagok hozzáadásával • befolyá­solni lehet. Az így előállított formadarabok ütő-haj lit ós ziMridsága csak közepes értékű. 10 Az 1 182 810 sz. német szabadalmi leírásból az is ismert, hogy poliészterekhez polipropilént vagy pdli-4^rnetilpantén-l-et lehet hozzákeverni. Ily módon jobb alaktartóssággal rendelkező fröccsanyagokat lehet előállítani. A találmány tárgyköriéibe olyan hőrelágyuló fröccsanyagok tartoznak, amelyek a) aromás dikarbonsavak és adott esetben kis mennyiségben alifás dikarbonsavak és te­lített alifás vagy cikloalifás diolok lineáris te­lített poliésztereiből, valamint Ib) akril-, metakril- vagy etakrilsav és telí­tett alifás alkoholok észtereinek etilénnel alko­tott kopolimerjeiből állnak, és a kopolimerek mennyisége a teljes keverék súlyának 0,1—25, célszerűen 0,5—10%-a. Azt a meglepő eredményt tapasztaltuk, hogy az így módosított poliészbereknek nagyobb az 30 15 20 25 ütő-hajlítószilárdsága, anélkül, hogy azok ke­ménysége, kopásállósága és oldószerállósága kedvezőtlen irányban változna. A találmány szerinti fröccsanyagokhoz kris­tálygódképzőket lehet hozzáadni, amelyek, mint ismeretes a poliészter kristályosodási sebességét növelik, és azt eredményezik, hogy a poliészter formadarabok jó kristályosodási fokot, érnek el. A jó kristályosodási fokú formadarabok az üevegesedési hőmérséklet felett is alaktartóak, és nem zsugorodnak. Kristálygócképző anyag­ként — ismert módon — finoimeloszlású, a po­liészter fröecsamyagban oldhatatlan szervetilen anyagok, mint kalciumkarbaniát, alumíniumszi­liká't vagy talikum használhatók. A gócképző anyag hozzáadását a poliészter fröccsanyagok előállításának különböző fázisaiban lehet vég­rehajtani, A gócképző anyag például a kiindu­lási poliészter előállítása közben a polikoinden­záció során is hozzáadható. A gócképző anya­got lehet a kapolimerrel együtt a poliészterhez hozzákeverni. Lehet továbbá a granulált poli­észter fröccsanyagat a gócképző anyaggal forgó edényben 'kezelni, és adott esetben extrudeirrel megolvasztani, hűtés közben kisajtolni, majd újból granulálni. Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy a ta­lálmány szerinti fröccsanyagok gócképző anyag nélkül is jó alaktartósslágú forma darabokká dolgozhatók fel. Ezíek a formadarabok az üve-156843

Next

/
Oldalképek
Tartalom