156804. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulóz előállítására

156804 termelési költcégexkel nagyobb mennyiségű és jobb minőségű rostot kapunk. 7. Gőzmegtakarítás; a főzési idő és a főzési hőmérséklet egyaránt csökken. 8. A fehérítésifok megnő, különösen az újságpapír-gyárakban („high-yield-mills"). 9. termék a papírgépekben kedvezőbben viselkedik; a dimetilamidok ugyanis a papírgyártás csomóképződési problémái szempontjából előnyös hatást fejtenek ki, minthogy az ilyen csomók szuliitszál-tartalma általában magas. Eljárásunk további részleteit a példákban ismertetjük, anélkül, hogy találmányunkat a példákban megadott speciális körülményekre vagy részletekre korlátoznánk. 1. példa A példa szerint két kísérletet hajtunk végre: Az 1. kísérletnél fenyőfaszeletekből a szokásos biszulfit-feltárással cellulózt készítünk (mely az újságpapír-gyártásnál hosszú rostként felhasználható) — ez az összehasonlító (kontroll) kísérlet. A 2. kísérlet során az 1. kísérletet azzal a változtatással ismételjük meg, hogy főzési segédanyagként egy N,N-dimetilamid-keveréket alkalmazunk. Az 1. kísérlet eredményei 6 hetes üzeméltetés átlagértékei. A 2. kísérlet eredményeit 6 napos üzemeltetés átlagértékeként kapjuk meg. Az 1 kísérletnél a főző-berendezésbe 39 tonna légszáraz fenyőfaszeletet mérünk be ás nátriumhidrogénszulfit-főzősav felhasználása mellett (melyet vizes nátriumhidroxidból kéndioxid átbuborékoltatással készítünk) feltárjuk. A főzősav pH 4 értéken kb. 3,6% ossz- és kötött-kén- 35 dioxidot tartalmaz. A feltárási eljárást a következőképpen végezzük el: a hőmérsékletet 30 perc alatt 90 C°-ra emeljük, 1 órán át ezen az értéken tartjuk, majd 145 C°-ra emeljük és 5 órán keresztül ezen az értéken tartjuk. Az 5 órás feltárási idő végén a főző-berendezést lefúvatjuk, tartalmát leeresztjük, a terméket vízzel mossuk, tisztítjuk és víztelenítjük. A 2. kísérletnél az 1. kísérletet azzal a változtatással ismételjük meg, hogy a főzés kezdetén a főző-bsrendezésben 800 rész/millió rész nedvességmentes cellulózrost mennyiségben tallolajzsírsavakból készített N,N-dimetilamid-keveréket adunk. Az N,N-dimetilamid-keverék előálllításánál felhasznált tallolajzsírsavak analízisét az I. táblázatban ismertettük. Az összehasonlító (kontroll) kísérlet és az N,N-dimetilamid felhasználásával végrehajtott biszulfid-feltárás eredményeit a II. táblázatban hasonlítjuk össze. II. táblázat Kontroll N,N-dimetilamid főzési segédanyag felhasználása 5 Kontroll N,N-dimetilamid főzési segédanyag felhasználása Az anyagban levő szilánkok, % 0,87 0,58 Szullfit-tféhérítési fok, % 10 GE 54,4 54,9 Cellulózgyanta-tartalom, % 1,4 1,0 Kémfelhasználás kg/2000 kg cellulóz 15 Nátriumhidroxid-155 131 -fel'használás kg/2000 kg cellulóz 258 218 20 2. példa: Az „Unitol-ACD" tallolajzsírsavakból készített N,N-dimetilamid-keve!rék a főzési idő csökkentésére gyakorolt hatását vizsgáljuk. Egy sorozat feltárást végzünk dimetilamid jelenlétében és az eredményeket összehasonlítjuk a dimetilamid alkalmazása nélkül kapott értékekkel. 25 30 40 45 50 örvénylő osztályozón elválasztott selejt <„Centri-Cleaner"), % 1,4 0,95 55 60 65 A kísérletnél félhasznált speciális berendezés 4 főző-berendezésből áll és kb. 9070 kg légszáraz (10% víz) feltárt szulfitcellulózt (pro főzési ciklus) kapunk. A normál-termelés (dimetilamid felhasználása nélkül) napi 12—13 főzési ciklus, mimelett a főzési ciklus a következő: A főző-berendezés lezárásától a 100 C°-os hőmérséklet eléréséig: 1,0 óra. A 110 C°-ról 163 C°-ra történő felmelegítésig: 1,25 óra. 163 C°-on (normális főzési hőmérséklet): 3,25 óra. Teljes főzési idő: 5,5 óra. Főzősavként /megnéziumalapú szulfitlúgot alkalmazunk, melynek ossz SCVtartalma 5,2% és pH-ja kb. 3,8. A fenti főzési eljárásnál a fentiekben jellemzett, N,N-dimetilarn!Íd-keveréket 800 rész/millió rész légszáraz cellulóz mennyiségben adagoljuk be. Azt találtuk, hogy a dimetilamid főzési segédanyag felhasználása következtében a főzési idő 5,5 óráról 4,75 órára csökkenthető. A főzési idő megrövidülését kitermelés-csökkenés vagy a szulfitcellulóz-végtermék minőségének romlása nem kíséri.. Az össztermelés ezáltal napi 14—15 főzési ciklusra emelkedik. A 2. kísérlet eredményeinek az 1. kísérletnél kapott értékekkel való összehasonlításakor kitűnik, hogy: 1. A főzési idő 5,5 óráról 4,75 órára, tehát 0,75 órával csökken. 2. A vegyszerfelhasználás csökken (egy főzési lépésnél 108 g kén- és 180 g nátriumkarbonátmegtakarítás érhető el. 3. A selejt kevesebb lesz. 4. A cellulóz cellulózgyanta-tartalma 1,4%-ról 1%-ra csökken. 3