156802. lajstromszámú szabadalom • Eljárás grizeofulvin antibiotikum előállítására
156802 Ebben a keverékben a szén/nitrogén arány kb, 80:4,5. 48 g kukoricalékvár 1 g nitrogént tártai-maz. A keverékhez hozzáadtunk 50 ml Penicillium griseofulvum (ATCC 11885) spóraszuszpenziót, és 26 C°-on és 4,5—5 pH értékben tartva 200 tf/tf/h ütemben levegőztettük. Három nap múlva a tenyészetet Büchner-tölcséren megszűrtük az átalakítatlan gázolaj és a szerves tömeg elválasztására, és így vizes fázisból és gázolajból álló szűredéket és a micéliumból álló maradékot kaptunk. A micéliumot kétszer hexánnal öblítettük, és 90 C°-on éjjelen át szárítottuk. A .gázolajat a benne oldott antibiotikummal elkülönítettük a szűredékből. 15 6 nátriumnitrát gázolaj káliumdihidrogénfoszfát káliumklorid magnéziumszulfát nyomelem-oldat vízvezetéki víz 2 g 200 g 4 g. 1 g 0,5 g 5 ml 1000 ml Ennek a keveréknek a szén/nitrogén aránya 10 80:1 volt. A nyomelem-oldat összetétele: vas(II)szulfát rézszulfát cinkszulfát mangánszulfát káliummolibdát ionmentesített víz 0,1 g 0,015 g 0,1 g 0,01 g 0,01 g 100 ml Az antibiotikumhozamot az átalakítatlan gázolajban biológiailag határoztuk meg az ilyen penészek kipróbálására specifikus Fusarium culmorummal. A micélium antibiotikum tartalmát a következőképp határoztuk meg: A micéliumot 50 C°-on megszárítottuk, lemértük, és megőröltük, majd 1 g-ot 10 ml butilacetáttal 50 Cq -on egy óra hosszat kevertünk. Utána a [keverékeit Büchnier-tölcsérein ileszűrtük, a rriicéliummaradványt elvetettük, és a szűredéket vákuumban 50 C°-on bepároltuk. Az új maradékot n-hexánnal mostuk, a keletkezett oldhatatlan frakciót 1 g aceton: 1 g maradék arányú aoetanitaa felvettük. A maradékot ismét megszűrtük Büchner-tölcséren, és az acetonos oldat grizeofulvin tartalmát végül ultraibolya spektrométerrel 288 mijn-nél 'megmértük. Az eredmények az 1. táblázatban láthatók. 2. példa A következő táptalaj és tápanyag keverékből 500 ml-t betöltöttünk egy szinterolt korongos levegőztetéssel ellátott 1 literes lombikba (súlykukoricalekvár 48 rész glukóz 50 rész részek): káliumhidrogénfoszfát 4 rész káliumklorid 1 rész nyomelemeket tartalmazó lágy vízzel feltöltve 1000 részre. Ebben a keverékben a szén/nitrogén súlyarány kb. 20:1. 48 g kukoricalekvár 1 g nitrogént tartalmaz. A keveirékhez hozzáadtunk 50 ml Peniciillium griseofulvum (ATCC 11885) spóraszuszpenziót, és a keveréket 26 C°-ra és 4,5—5 pH értékűre beállítva 200 tf/tf/h ütemben levegőztettük. Három nap múlva a micéliumot Büchner-tölcsérben aszeptikusán kiszűrtük, és leöblítettük azonos térfogatú alábbi összetételű közeggel (a következő lépésben használt táptalaj és tápanyag) : A micéliumot átvittük egy levegőző berendezéssel ellátott 1 literes lombikba, amely 500 ml következő összetételű táptalaj és tápanyag keveréket tartalmazott: 20 25 S0 35 40 45 50 55 60 65 A levegőztetést 600 tf/tf/h ütemben végeztük, Kezdéskor 50 g gázolajat adtunk a rendszerhez, majd a következő adagolást végeztük: 1 nap után 2 nap után 3 nap után 4 nap után 16 g 16 g 16 g 50 g További 4 nap elmúltával a tenyészetet az aszszimilálatlan gázolaj és a mikroorganizmus-tömeg elkülönítésére Büchner-tölcséren megszűrve a következőket kaptuk: a vizes fázisból és gázolajból álló szűredéket és a micéliumból álló maradékot. A micéliumot kétszer mostuk hexánnal, és éjjelen át 90 C°-on szárítottuk. Az oldott antibiotikumot tartalmazó gázolajat elválasztottuk a szűredéktől. Az antibiotikum-hozamot az asszimilálatlan gázolajban biológiailag határoztuk meg a menynyiségi elemzésre specifikusan alkalmas Fusarium culmorum segítségével. A micélium antibiotikum-tartalmát a következőképpen határoztuk meg. A micéliumot 50 C°-on megszárítottuk, lemértük, és megőröltük. Egy gramm őrölt micéliumhoz 10 ml butilacetátot adtunk, és a keveréket 50 C°-on 1 óra hosszat kevertük. Ezt a keverékét Büchner-tölcséren megszűrtük, a micélium maradékát elvetettük, és a szűredéket vákuumban 50 C°-on bepároltuk. Az új maradékot n-hexánnal mostuk, és a kapott oldhatatlan frakciót ismét felvettük acetonban, 1 ml acetont használva 1 g maradékhoz. A keveréket ismét Büchner-szűrőn szűrtük, és az acetonos oldatban levő grizeofulvint végül ultraibolya spektrofotométerrel 288 m/i-nál mértük. Az eredményekét az 1. táblázatban foglaltuk össze. 3. példa Megismételtük az 1. példában leírt eljárást azzal a különbséggel, hogy az első tenyésztő lépésben 25 g/liter „nehéz zsírsavat" használtunk. 150 g/liter gázolaj helyett. A „nehéz zsírsav" öszszetétele a következő volt: 3
