156761. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ciklopropánkarbonsavészterek és ilyen vegyületeket tartalmazó rovarirtószerek előállítására

156761 tószereknek az a hátránya van, hogy költségesek, továbbá maradékhatásuk nem megfelelő. A találmány célja a szokásos krizantémummonríkatfbonsavészterdkíhez képest, olcsóbban előállítható rovarirtószerek kifejlesztése, amelyek a felsorolt hátrányoktól is mentesek. A jelen találmány szerinti eiklopropánkarbonsavésztereket úgy állítjuk elő, hogy valamely (II) általános képletű ciklopropánkarbonsavat •— amely képletben R4, R% R3 és R4 jelentése ä fentiekkel egyezik — valamely (III) általános képletű alkohollal — amely képletben R5 jelentése a fentiekkel egyezik — észterezzünk. Az előállított vegyületek mezőgazdasági szempontból káros rovarokra, így a zöldrizs levéltetűkre és házilegyekre, moszkitókra és csótányokra fejtenek ki pusztító hatást, és nemcsak járványok megelőzésében, hanem a mezőgazdaságban és a kertészetben is felhasználhatók. Az a tény, hogy az új (I) általános képletű vegyületeknek kiváló rovarirtó hatásuk van — így járványok megelőzésében, mezőgazdaságban és kertészetben használhatók — a jelen találmány meglepő felismeréseihez tartozik. A találmány szerinti vegyületekben előforduló észterező alkoholtípusok a krizantémum-monokarbonsavval is észtert képeznek, és mint krizanténumkarbonsav-észterek is hatásosak. Az ilyen alkoholokkal képzett jelen találmány szerint előállítható ciMopropánkarbonSavészteirek azonban a legtöbb esetben rovarirtó szempontból hatásosabbak, mint ha savas komponensként a krizanténum-monokarbonsavat használnánk. Ez a tény szintén meglepőnek minősíthető, és a találmány műszaki haladást jelentő jellegét fokozza. Mint már korábban megemlítettük, a jelen találmány szerinti vegyületek kiváló rovarirtóhatást mutatnak az egészségügyi szempontból káros rovarokra, mint legyekre, mos'zkitókra és csótányokra, emellett emberre és állatra veszélytelenek. A találmány szerinti eljárással előállított rovarirtószerkészítmények azonban nemcsak járványok megelőzésében hasznosíthatók, hanem jól alkalmazhatók a tárolt gabonaneműekre, mezőgazdasági és erdészeti termékekre káros rovarok kipusztítására is. Az alacsony toxicitás folytán a találmány szerinti hatóanyagok tetszés szerint felhasználhatók betakarítás előtt, gabonaneműek védelmére, házikertészetekben, üvegházakban és élelmiszercsomagoló-anyagoknál. A találmány szerinti eljárás részleteit az alábbiakban fejtjük ki. Az eljárás első változata szerint az (I) általános képletű ciklopropánkarbonsavészterek előállítására az jellemző, hogy valamely (III) általános képletű alkoholt — amely képletben R5 jelentése a fentiekkel egyezik — valamely dehalogénezőhidrogénezőszer jelenlétében valamely (IV) általános képletű ciklopropánkarbonsavhalogeniddel — amely képletben Rí, R2, R3 és R,; jelentése a fentiekkel egyezik, míg X halogénatomot jelent — reagáltatunk. A (IV) általános képletű savhalogenid könnyen előállítható, ha valamely (II) általános képletű savat egy halogeniddel, mint tionilkloriddal, foszgénnel vagy foszfor-III-halogeniddel reagáltatunk. A fenti reakció során szobahőmérsékleten vagy ez alatti hőmérsékleten dolgozunk és előnyt akkor sem érünk el, ha emelt hőmérsékleten végezzük a 5 reakciót. Az eljárás kivitelezése során valamely iners oldószer felhasználása nem feltétlenül szükséges, azonban a reakció megkönnyítése szempontjából kedvezőnek tekinthető. Dehalogénhidrogénezőszerként célszerűen valamely ter-10 cier szerves bázist használunk, azonban egy alkálifém- vagy alkáliföldfém-karbonátja is alkalmas a fenti célra. A találmány szerinti eljárás második változa-15 ta szerint az (I) általános képletű ciklopropánkarbonsavészterek előállításánál úgy járunk el, hogy valamely (V) általános képletű halogenidet — amely képletben R5 jelentése a fentiekkel egyezik, míg X halogénatomot jelent — va-2n lamely (II) általános képletű karbonsav egy szervetlen sójával vagy tercier szerves bázissal képzett sójával — amely képletben Rí, R2, R3 és R4 jelentése a fentiekkel egyezik — reagáltatunk. 25 E reakció során oldószer felhasználása nem feltétlenül szükséges, azonban valamely iners oldószer, mint aceton vagy metilizobutilketon használható. Emellett a fenti reakciót célszerűen emelt hőmérsékleten folytatjuk le. 30 A találmány szerinti eljárás harmadik változata szerint az (I) általános képletű ciklopropánkarbonsavészterek előállítását úgy végezzük, hogy valamely (III) általános képletű alkoholt valamely (VI) általános képletű karbonsav an-35 hidridjével — amely képletben Rí, R2, R3 és R4 jelentése a fentiekkel egyezik — reakcióba viszünk. A fenti reakciót célszerűen valamely iners ol-40 dószeres közegben, mint toluolban vagy xilolban visszafolyató hűtő alatt, emelt hőmérsékleten folytatjuk le, azonban a reakció szobahőmérsékleten is végbemegy. A reakciónál használt savanhidrid könnyen előállítható, ha valamely 45 (II) általános képletű karbonsavat emelt hőmérsékleten acetilkloriddal visszafolyató hűtő alatt forralunk. Emellett az észterezési reakcióban visszanyert savból ismét savanhidridet készíthetünk, amely újból felhasználásra kerülhet. 50 A találmány szerinti eljárás negyedik változata szerint az (I) általános képletű ciklopropánkarbonsaváaztereket úgy állítjuk elő, hogy valamely (III) általános képletű alkoholt egy dehidratálószer, mint pl. diciklohexilkarbodiimid je-55 lenlétében valamely (II) általános képletű savval reakcióba viszünk. Ebben az esetben a reakció szobahőmérsékleten könnyen végbemegy, célszerűen valamely iners oldószeres közeget, mint benzolt, toluolt vagy metilénkloridot haszná-65 lünk. A találmány szerint felhasználható (III) általános képletű alkoholok tipikus képviselőiként a következőket soroljuk fel: 2,4-dimetübenzilalko-65 hol, 3,4-dimetilbenzilalkohol, 2,4,6-trimetilben-2 •*