156758. lajstromszámú szabadalom • Olvadó biztosító szerelvény különböző névleges áramerősségek részére

7 156758 kán 15 érintkezősapka van, amelynek alakját a 8a—c, 9a—e, 10a és b ábrák mutatják. A kiviteli példánál a 2A—116A névleges áramerősség tartományban, a 20—65A névleges áramerősség tartományban és a 80—100A névleges áramerősség tartományokban azonos nagyságú 15 érintkezősapkát alkalmazunk. Ilyen módon a rendszer számára használt érintkezősapkák előállítása a találmány szerint igen" leegyszerűsödött és olcsóbbá vált. A 16 kapocssapka 16' kapocssapka-része útján létrejött 2 olvadóbetét illesztőszerve együttműködik a biztosítóaljazat illesztőszervével, amely a találmány szerint 17 fémházból van kialakítva. A fémház, mint ahogy az 1., 3., 5. és különösen a 7. ábrák mutatják, szigetelve vannak az 1 biztosítóaljazatban rögzítve. A biztosítóaljazat 4 szigetelőteste a 17 fémház tartására 21 vállal rendelkezik. Előnyösen ennek a vállnak támaszkodófelülete az olvadóbetét tengelyirányához képesti merőleges síkon kívül van elhelyezve, amely síkban a 16' és 17 illesztőszervek a biztosítóaljazat 5 talpponti érintkezősínjére néző oldalon hatásosak (lásd 1., 3., 5. és 7. ábrákat). A 21 váll előnyösen az 5 talpponti érintkezősínnél magasabb; ez a magasság azonban kisebb, mint ay

16 kapocssapka 16" kapocssapikarészének a talpponti síntől való legnagyobb távolsága, behelyezett olvadóbetét esetén. Ilyen módon a váll a kapocssapka távoli része alá érhet. Ha a váll abba a síkba nyúlna bele, amelyben az illesztőszervek hatásosak, akkor ebben a síkban pótlólagosan helyre volna szükség. A 21 vállak támaszkodó felületének szerkezete ezen a síkon kívül tehát a szerkezet helyigényének csökkentése érdekében hozzájárul az illesztőszerv tartományában a szerkezet méreteinek csökkentéséhez. Hogy a 17 fémhüvely helyzetét a biztosítóaljazatban rögzíthessük, önmagában ismert módon 18 rugókat alkalmazunk, amelyek a fémhüvelyeket a köpeny felületükön rögzítik (lásd 7. ábra). A rugók a köpenyfelület hornyaiba, vagy pedig a köpenyfelület hátsó kiugrásaiba kapaszkodhatnak. A fémhüvelyt más módon is ki lehet alakítani. Ez célszerűen merev csőből vagy lemezből alkotott hengeres test is lehet, amely önmagában ismert módon, különböző névleges áramerősségi értékek részére . egyazon külső átmérővel és a névleges áramerősségi érték szerint lépcsőzött tiszta belső átmérővel rendelkezik. Amint a 13a—d ábrák mutatják, fémhüvelyként hengeres testet alkalmazunk a henger tengelyirányával egybevágó irányú külső és belső átmérővel. A névleges áramerősségi értékek szerint a merev cső falvastagsága különböző, mint ahogy ezt a 12a—d, a 14a—h és a 16. ábrák mutatják. A fémhüvelyt lemezből alkotott hengeres test is képezheti, amely kifelé vagy befelé irányított 19 gallérral van ellátva. A 19 galléroknak különböző szélességű lehajlításai vannak. A 17 fémköpeny belső átmérője az olvadóbetét illesztő szervéhez van méretezve. Ez utóbbi a névleges áramerősség-értéke szerint van lépcsőzve, mégpedig oly módon, hogy valamely olvadóbetét illesztőszerve, amely nagyobb névleges áramerősség értékéhez tartozik, nem helyezhető be olyan biztosítóaljazat illesztőszervébe, amely a nagyobb névleges áramerősségi érték számára kiképzett olvadóbetét illesztőszerve részére van 5 kialakítva. A fémhüvelynek biztosítóaljazat illesztőszerveként való alkalmazásával a fémhüvely belső átmérőjének igen finom lépcsőzése válik lehetővé. Ez azt a lehetőséget biztosítja, hogy a fémhüvelyen a belső átmérő lépcsőzése n mellett a külső átmérő és a legkisebb belső átmérő közötti különbség kis értékű lehet. Ezzel a biztosítóaljazat számára szükséges illesztőszerv kisméretűvé alakítható ki. A 12a^—d ábrák 2—10 A névleges áramerősségű illesztőszervek csoportját mutatják, amelyek az 1. és 2. ábrán ábrázolt biztosítóalj azatokba behelyezhetők. Ha a 8a—c ábrán ábrázolt 16A-os biztosítóbetétet az 1. és 2. ábrán ábrázolt biztosítóalj azatba behelyezzük, ez esetben a biztosítóaljazatban külön illesztőszerv alkalmazására nincs szükség, mert 20 ez az olvadóbetét, amely az olvadóbetétek közül a legnagyobb átmérőjű illesztőszervvel rendelkezik, az 1. és 2. ábrák szerinti biztosítóalj azatba helyezhető be. A 13a—d, a 14a—h és a 15a—f ábrák olyan *° illesztőszerveket ábrázolnak, amelyek a 3. és 4. ábrák szerinti biztosítóaljazatJba helyezhetők be. Ezeknek valamivel nagyobb külső átmérűjük van, mint a 12. ábrán ábrázolt illesztőszerveké. Az 1 biztosítóaljazatokban, amelyek a 3. 3 és 4. ábrákon láthatók, nemcsak a 20—63 A-es biztosítóbetéteket helyezhetünk be (lásd 9a—e áb rák), hanem 2—16 A-es biztosítóbetéteket isf

(lásd 8a—c ábrák). 20—50A-es névleges áramerősségű olvadóbetétek behelyezésére a 12a—d, 13a—d és 35 a 14a—h ábrákon ábrázolt illesztőszerveket alkalmazzuk. Ha a 63 A-es olvadóbetétet a 3. és 4. ábra szerinti biztosítóaljazatban alkalmazzuk, akkor megint csak nincs szükség a behelyezésnél illesztőszervre. 80—100 A-es névleges 4^ áramerősségű olvadóbetétek behelyezésénél (lásd 10a és 10b ábrák) az 5. és 6. ábra szerinti biztosítóaljazatba csupán egyetlen — 16. ábra szerinti — illesztőszerv alkalmazására van szükség. Ha az olvadóbetétet 100 A névleges áramerősségű 45 felhasználásra kívánjuk illeszteni, akkor megint csak szükségtelenné válik a biztosítóaljazatban az illesztőszerv alkalmazása. Mint a 12a—d, a 14a—h, a 15a—f és a 16. ábrák mutatják, a lehajlított 19 gallérok, vagy a fémhüvely más le-50 hajlított 20 szárai szolgálnak jelzőhordozóúl, amelyek azt mutatják, hogy a mindenkori illesztőszerv melyik névleges áramerősségi értékéhez vannak rendelve. A fémhüvelyek előállítására húzott hüvelyek, alkalmasak, amelyeknek fenék-SS nyílásai különböző belső átmérővel sajtolhatok ki. Az olvadóbetéten a névleges áramerősségek egy résztartományán belül a legnagyobb névleges áram/értékek részére előnyösen a 16 ka-60 pocssapka külső átmérője csak kevéssé kisebb, mint a biztosítóaljazat 7 menetes persely tiszta belső átmérője. Egy ilyen olvadóbetét behelyezésekor — mint ahogy fentebb már elmondottuk — elmarad' az illesztőszervként használt 65 fémhüvely. Ha ugyanabba a biztosítóaljazatioa 4