156750. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadék- és gázelegyek valamely komponense koncentrációjának mérésére

156750 5 A találmányunk tárgyát képező eljárás to­vábbá folyadék vagy gázelegyek hidrogéncia­nid-komponensének meghatározására is felhasz­nálható. A hidnogéncianlidot tartalmazó elegyet valamely merkurihalogenid, különösen merku- 5 rilklorid vagy merkurijodid, Millon-bázis vagy valamely sója szuszpenziójával vagy oldatával reagáltatjuk. A meghatározandó gázelegyet a reagens oldatán vagy szuszpenzióján átbuboré­koltatjük. 10 Folyadék- vagy gázelegyek bázikus nitrogént tartalmazó szerves komponensének meghatáro­zása az ammóniakoncentráció mérésénél a fent ismertetett módon történik. Bázikus nitrogént tartalmazó szerves komponensként elsősorban 15 aminők (aromás vagy alifás aminők), iminek, nitrilek vagy nitrogéntartalmú heterociklikus vegyületek (pl. piridin) jöhetnek tekintetbe. El­járásunk különösen előnyös foganatosítási módja szerint folyadékelsgyek anilintartalmát 20 határozzuk meg oly módon, hogy a meghatáro­zandó folyadékhoz merkuriklorid mérőoldatot adunlk és az elegy elektromos vezetőképességét megmérjük. 25 Elegyek kéndioxid tartalmának meghatáro­zását oly módon végezhetjük el, hogy az ele­gyet platinatetraklorid vizes oldatával reagál­tatjuk, előnyösen a reagens oldatán történő át­buborékoltatással, majd elektromos vezetőké- 30 pességét megmérjük. A találmányunk tárgyát képező eljárás vég­rehajtására szolgáló berendezések előnyös kivi­teli alakjait az 1. és 2. ábrán tüntetjük fel. Az 1. ábrán folyadékelegyek, míg a 2. ábrán gáz- s5 elegyek valamely komponense koncentrációjá­nak meghatározására szolgáló berendezést is­mertetünk. Az 1. ábrán íeltüntetett berendezésnek a 40 vizsgálandó folyadékelegy bevezetésére szolgáló 10 vezetéke, a komplex vegyület beadagolására szolgáló 14 tartály, az elektromos vezetőképes­séget mérő 4 szerve mellett jellemző módon a folyadékok keveredésének biztosítására mozgó 45 elemet nem tartalmazó 1 keverőtere van. Az.ilyen típusú berendezéseknél a folyadékok keveredésének előidézéséne mindezideig mozgó keverő-elemeket, különösen propellerkeverőt, különböző alakú mechanikus keverőket vagy 50 mágneses keverőt alkalmazták. Azt találtuk azonban, hogy a mozgó keverőelemdknél egy­szerűbb módon is erős turbulens áramlást idéz­hetünk elő oly módon, hogy a készülékben moz­gó elemet nem tartalmazó 1 keverőteret képe- 55 zünk ki. A berendezés különösen előnyös kivi­teli alakja szerint az 1 keverőtérben negyfelü­letű tölteteket rendezünk el, Az 1. ábrán illusztrált berendezés működése a követíkező: A vizsgálandó oldat a 10 'bevezető 60 csövön a 13 nívótartó edénybe érkezik, amely­nek állandó folyadéknívóját a 12 fojtás és túl­folyó nyílás biztosítja. A folyadék a 9 bevezető csőben majd a 2 adagoló téren át az 5 csőbe jut. A komplex vegyület a 14 tároló edényből 6 5 a 15 nívótartó edényen át a 7 csatlakozóba ér­kezük. A komplex vegyület a 7 csatlakozóból a 3 adagolótérbe jut, majd a 6 adagoló csőben találkozik az 5 csőből érkező oldattal, amellyel az 1 keverő (esetleg nagyfelületű töltettel ellá­tott) ténben összekeveredik, a kémiai reakció végbemegy és a többkomponensű oldat a 4 cellába jut. A 4 cella segítségével mérjük az ol­dat elektromos vezetőképességét. Ezt követően a 1:1 zaggyűj tőben leadja a kémiai reakció eset­leges szilárd termékeit és a 16 nyiíláson át eltá­vozik. A 2. ábrán feltüntetett, gázelegyek valamely komponense koncentrációjának meghatározá­sára szolgáló berendezést az jellemzi, hogy a meghatározandó gáz bevezetésére szolgáló 17 vezetéken, 28 állandó fojtáson, a folyadék-rea­gens befogadására szolgáló 21 tartályon, a fo­lyadék-reagens útjában elhelyezett 32 fojtáson, a 30 reakciótéren és az elektromos vezetőké­pességet mérő 33 szerven kívül a folyadék rea­gens befogadására szolgáló 2,1 tartályban levő nyomást a 17 vezetéken keresztül bevezetett gáz nyomásával azonos értéken tartó szerve van. E megoldás előnye, hogy a berendezés a megha­tározandó gázelegy nyomásának ingadozására nem érzékeny, mivel a mérés szempontjából csak a gáz és folyadék nyomásának aránya je­lentős, ezt pedig konstans értéken tartjuk. A találmányunk szerinti berendezés előnyös kiviteli alakja szerint a meghatározandó kom­ponenst tartalmazó gázelegyet és a meghatáro­záshoz alkalmazott reagenst ellenáramban ve­zetjük. A hasonló berendezéseknél a gázt és a folyadékot mindezideig egyenáramban áramol­tatták. A 2. ábrán feltüntetett berendezés a ko­rábbi készülékekkel szemben az alábbi előnyök­kel rendelkezik: 1. Egyensúlyi reakció esetén is tökéletessé te­hető az elnyeletés, mert a gáz mindig friss fo­lyadékkal találkozik. Ez a mérés pontosságát fokozza.» 2. Az elnyelődés sebessége ugyanez oknál fog­va nem csökken. :3. Az egyenáramú berendezéseknél fellépő holtidő gyakorlatilag teljesen megszüntethető. 4. A gáz a folyadékon keresztüláramolva erő­sen kever. A 2. ábrán illusztrált, gázelegyek valamely komponense koncentrációjának meghatározá­sára szolgáló előnyös berendezést az jellemzi, hogy a folyadék-reagens befogadására szolgáló 21 tartályban levő nyomást a 17 vezetéken ke­resztül bevezetett gáz nyomásával azonos érté­ken tartó szervként a 21 tartályban levő folya­dékba azonos mélységig merülő, a mérendő komponenstől mentes gázt bevezető 20 vezetéke és a folyadék kivezetésére szolgáló 36 vezetéke és a feles gáz eltávolítására szolgáló szerve van, A feles gáz eltávolítására szolgáló szerv pél­dául egy 24 szelep lehet, amelyet 23 úszó vagy 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom