156742. lajstromszámú szabadalom • Sínjárművek csőkapcsolóihoz nyomólevegőt vezérlő szerkezet

156742 szelepbe áramló nyomólevegő először a nyomólégkamrába, a nyomólégkamrát a közbenső kamrával összekötő furaton keresztül a közbenső kamrába és innen az összekötő vezetéken át a nyitóhengerbe jut, amelybe a főlégvezeték záróeszköze nyitvatartásának elérésére vezérlőlevegőt táplálunk. A záróeszköz nyitott helyzetének elérése után további nyomásnövekedésnél a szelepdugattyú nyomórugó erejével szemben szelepülékéről kismértékben fölemelkedik. E keresztmetszeten keresztül a kibocsátó nyíláson és a kiegyenlítő nyíláson keresztül korlátozott mértékben vezérlő levegő áramlik a külső légtérbe. Ezután a szelepdugattyú egész felületét vezérlő levegő terheli és a felemelkedő mozgás meggyorsul. A felemelkedő mozgás lökete vége felé a szelepdugattyú — miután egyidejűleg a szeleptányér a nyomólevegőkamrát a most már egymással összekötött közbenső- és légtelenítőkamráktól elválasztja és a vezérlő levegő további nyitóhengerbe áramlása ezáltal megszűnik — a kibocsátó nyílás szabaddá válik és most már a záróeszköz nyitására a nyitóhengerbe betáplált vezérlő levegő a teljes keresztmetszeten keresztül külső légtérbe áramlik. Ha az így légtelenített, forgattyús hajtással ellátott, vagy lengőcsapágyként kialakított nyitóhengernek a zárószervet zárási helyzetéből nem kell nyitási helyzetébe vinni, amint ez pl. kapcsolt állapotban való tömítés-csere vagy tolatás céljából előfordul, akkor az állítókart egy önmagában ismert. zárókilincs a nyitóhengerben elhelyezett nyomórugóval szemben rögzíti. A működtető vezetékhez tartozp leágazó vezetékben elhelyezett háromállású csap főlégvezeték zárószerve zárási helyzetében a vezérlő levegő nyomólevegővel vezérelt zárószelephez, való áramlása megszűnik és másrészt ennek vezérlő tere légtelenné válik. A légtelenítő szelep nyomólevegővel való ellátásával egyidejűleg a vezérlő levegő a működtető vezeték leágazó vezetékén át a főlégtartályvezeték nyomólevegővel vezérelt zárószelepébe jut és a nyómólevegő bevezetésének útját szabaddá teszi. A találmányt részleteiben a rajzokon vázolt kiviteli példával kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra a főlégvezeték, valamint a főlégtartályvezeték zárószerveinek kapcsolódás előtti működtetésére szolgáló vezérlő szerkezet vázlata. A 2. ábra az 1. ábrán vázolt szerkezet kiviteli alakja, amely vázlat a szerkezetet a záróeszközök önműködő nyitása és a légtelenítő szelep zárási helyzetbe való átkormányozása után mutatja a kapcsolódásnál. , Egy csak vázlatosan ábrázolt központi ütköző-és kapcsolókészülék-fej alsó oldalán egy pl. kéteres, mechanikusan vezérelt 1 csővezetékkapcsoló látható, amelybe a 2 főlégvezeték és 3 főlégtartályvezeték torkollik, amelyek záróeszközei egy a központi ütköző- és kapcsolókészülék kapcsolószáj nyílásának terében levő, hosszirányban eltolható, nyomóléggel nyomás alá helyezhe-25 tő 5 tapintó révén vezérelhetők. Az ehhez szükséges vezérlő levegő az egyik javaslat szerint a 2 főlégvezetékből származik és a 9 csapvezetéken keresztül az ez után elhelyezett 10 vissza-5 csapószélepbe és a 11 vezérlővezetéken keresztül a 4 nyomókapcsolóhoz áramlik, amely a kapcsolófejben van elhelyezve. A 4 nyomókapcsoló középpontjában hosszirányban eltolható 5 tapintó van ágyazva, melynek csapszerű vége a 10 központi ütköző- és kapcsolókészülék kapcsolósíkjába nyúlik be. Az 5 tapintó csapszerű végével ellentétes oldala 6 dugattyússzelepként van kiképezve és tömi tetten hozzáfekszik a 4 nyomókapcsoló falához. A csapszerű vég és a 6 dugaty-15 tyússzelép között a tapintón egy szintén dugatytyússzelépként működő 7 váll van. Az ismertetett kivitel alapján a 2 főlégvezetékből származó vezérlő levegő toyábbáramlása akadályozva van, amikor ezzel egyidejűleg az 5 tapintó csap-20 szerű vége a központi ütköző- és kapcsolókészülék kapcsoló szájnyílásába nyúlik be. Az 5 tapintó működtetése után a központi ütköző- és kapcsolókészülék fejének az ellenkapcsoló feje határolófelületeivel való összeműködése következtében — mint a 2. ábrán látható — a vezérlő levegő a nyitott 6 dugattyússzelepen és a 12 működtető vezetéken keresztül a 13 légtelenítőszelephez jut, miközben a 7 váll a külső légtérrel való összeköttetést lezárja. A 13 légtelenítősze,0

lepnek a 12 működtétővezeték beömlő oldalán 14 szeleptányérja van, amelyet a 13 légtelenítőszelep házban a 15 nyomórugó tart és vezet. A 15 nypmórugó ereje a 14 szeleptányért 16 szelepülékre nyomni és ezáltal egyidejűleg a 17 furatot elzárni igyekszik, amely furat a 18 nyomólégkamrát a 19 közbenső kamrával köti össze. A 19 közbenső kamra után ezzel a 20 furaton keresztül összeköttetésben álló, 22 kibocsátónyílással és 23 kiegyenlítőnyílással ellátott 21 légtelenítő kamra van. Ebben 24 szelepdugattyú van, amelyet további 25 nyomórugó ereje a 26 szelepülékre nyom. A 24 szelepdugattyúval a 27 rúd , mereven van összeerősítve, amely rúd a 17 és 20 furatokban, játékkal helyezkedik el és a 14 szeleptányérra támaszkodik. 45 A 15 és 25 nyomórugók különböző nagyságú rugóerői következtében az ülékére nyomott- 24 szelepdugattyú a 21 légtelenítő kamrát a 18 nyomólégkamrával összeköttetésben álló 19 köz-50 benső kamrától elválasztja. A 12 működtető vezetéken keresztül beáramló vezérlő levegő a 18 nyomólégkasmrán keresztül 14 szeleptányér fölött a 19 közbenső kamrába jut és a 28 összekötővezetéken keresztül az 1. ábrán látható példa-55 képpeni kivitelnél forgattyús hajtással ellátott, vagy a 2. ábrán látható módon 30 lengőcsapágyként kialakított 29 nyitóhengerbe áramlik és itt nyomja a 31 dugattyú felületét. Ennek 32 dugatytyúrúdja a kézzel is mozgatható, a 2 főlégvezé-60 ték 34 záróeszközénelk 49 tengelyére erősített 33 állítókarra csuklósan van erősítve. A 29 nyitóhengerbfc beáramló vezérlő levegő a, 31 dugatytyút hosszirányban eltolja és a 33 állítókar a 35 csukló lévén a 2 főlégvezeték 34 záróeszközét 65 nyitási helyzetbe mozgatja és nyomólevegő-35 40 2